Értékcsökkenési leírás a kiva hatálya alatt

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás kiva hatálya alatt beszerzett tárgyi eszköze értékcsökkenésének elszámolásával, könyvelésével kapcsolatban. Az értékcsökkenést az Szt. szerint kell elszámolni, vagy egy összegben? Ha visszatérünk a társasági adó hatálya alá, ezen eszközök nem számolhatók el?
Részlet a válaszából: […] A kérdező bizonytalanul ugyan, de a választ is megadja.A kisvállalati adó alanya az Szt. hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető vállalkozás. Így a törvény elő­írásait az Szt. rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. Ebből következően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Fellelt tárgyi eszközök

Kérdés: Leltározás során felleltünk tárgyi eszközöket, amelyek nem szerepeltek a könyvelésben. Hogyan és milyen bizonylat alapján kell kimutatni ezen eszközöket a könyvelésben?
Részlet a válaszából: […] A fellelt tárgyi eszközök könyvelése előtt tisztázni kell, hogy az adott eszköz milyen módon kerülhetett a céghez, illetve korábban nem szerepelt-e a cég könyveiben? A leltározást végző bizottság erre vonatkozó megállapítását jegyzőkönyvben kell rögzíteni.Előfordulhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Megtérített költség elszámolása

Kérdés: A forgalmazó társaságnak a termékek forgalomba hozatali engedélyeit 2011. évben részben meg kellett hosszabbítani, részben módosítani kellett. A módosítások jelentős összegbe kerültek, amelyet a forgalmazó szeretett volna a gyártóval megtéríttetni. A gyártó erre hajlandóságot mutatott, ezért a magyar forgalmazó 2012. év elején erről kiállította a számlát, amelyet azonban a könyvelésben sztornírozott, mivel a mérlegkészítés időpontjáig nem egyenlítették azt ki. A külföldi partner augusztusban átutalta a támogatás összegét. Milyen árfolyamon kell a számlát könyvelni? A megkapott támogatás miatt társasági adó szempontjából módosítani kell-e a 2011. évet? (A fizetett engedélyhosszabbítási díjakat immateriális jószágként számoltuk el, amortizáljuk; a gyártótól kapott támogatást el kell határolni?)
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a kérdésben leírtakat kell a helyükre rakni.A magyar forgalmazó a külföldi gyártóval a forgalomba hozatali engedélyek meghosszabbításának, módosításának többletköltségeit kívánta megtéríttetni. Mivel – feltételezve, hogy – a forgalomba hozatali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Katasztrófavédelmi terv

Kérdés: Cégünk katasztrófavédelmi tervet készíttetett (törvényi előírás alapján) egy külső vállalkozóval, amelyet 3 évig szeretne használni. Aktiválhatjuk-e a felmerült költségeket az immateriális javak között szellemi termékként, vagy költségként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy a cég az elkészült katasztrófavédelmi tervet ténylegesen is használni tudja (nem csak szeretné) legalább 3 évig. Ez esetben a katasztrófavédelmi terv elkészítésével kapcsolatosan felmerült költségeket (a külső vállalkozó által számlázott összeget, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.

Elhatárolt támogatás feloldása

Kérdés: A társaság fejlesztési célra kapott támogatást, a bekerülési érték 35 százalékára. Az eszközt aktiválta négymillió forint értékben, az értékcsökkenést 14,5 százalékos kulccsal elszámolta, évi 580 ezer forint összegben, és az értékcsökkenés 35 százalékának megfelelő összegben (203 ezer forint) az elhatárolt támogatást feloldotta. Két évvel az aktiválás után az eszközt felújították, ráaktiváltak 500 ezer forintot, így megváltozott az évenkénti értékcsökkenés összege, és megváltozott az évenkénti értékcsökkenés 35 százaléka is. Az eredeti értékcsökkenés 35 százalékát, vagy a mindenkori értékcsökkenés 35 százalékát kell minden évben feloldani?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az eredeti értékcsökkenés 35 százalékát!Az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése alapján a támogatásként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz 47-51. § szerint meghatározott bekerülési értékének, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása

Kérdés: Társaságunk 2012 áprilisában használt eszközöket vásárolt 7000 E Ft értékben. Számviteli politikánk alapján az egyedenként 100 E Ft beszerzési érték alatti tárgyi eszközök beszerzési értéke a használatbavételkor egy összegben kerül értékcsökkenési leírásként elszámolásra. A 100 E Ft és 200 E Ft közötti beszerzési értékű tárgyi eszközök beszerzési értékét két év alatt számoljuk el értékcsökkenési leírásként, a 200 E Ft felettieket a várható használati idő figyelembevételével, így 2012 áprilisában 5000 E Ft értékcsökkenést számoltunk el. A beszerzett eszközöket áprilistól bérbe adjuk. A bérlet futamideje négy év, negyedévente 450 E Ft + áfa a bérleti díj. A fentiek alapján a bérbeadásból származó árbevétel nem fedezi az értékcsökkenési leírás költségként elszámolt összegét. A fenti elszámolás megfelel-e a törvényi előírásoknak? Ha nem, akkor mi a helyes?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen is, meg nem is!Az Szt. 80. §-ának (2) bekezdése a vállalkozó döntésétől függően ad lehetőséget a 100 E Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök bekerülési értéke egyösszegű leírására. Ha a kérdés szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Véglegesen átadott pénzeszközök

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni, hogy 2012. évben a véglegesen átadott pénzeszközök számviteli elszámolásánál és társasági adózásánál mi a helyes eljárás! Ha lehet, példán keresztül bemutatva.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy nincs változás az előző évekhez képest, sem az átadónál, sem az átvevőnél. A válaszban abból indulunk ki, hogy mind az átadó, mind az átvevő az Szt. és a Tao-tv. hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet (vállalkozó).Rögzíteni kell azt is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Pingpongasztal vásárlása

Kérdés: Riasztórendszerek értékesítésével foglalkozó társaság munkavállalói részére pingpongasztalt vásárolt. A munkavállalók az eszközt a társaság székhelyén használják a munkaidőn belüli pihenő­idő eltöltésére. A székhelyet kizárólag a tevékenység érdekében használják. Kérném segítségüket az áfa, a társasági adó és az Szt. szerinti elszámolás vonatkozásában!
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a számviteli elszámolással. Egyértelmű, hogy a pingpongasztal beszerzése nem a vállalkozási tevékenység érdekében történt, a pingpongasztalt rendeltetésszerűen nem a riasztórendszerek értékesítéséhez kapcsolódóan használják. Ezért a pingpongasztalt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Szellemi termék bekerülési értéke

Kérdés: Kínai tulajdonú anyavállalatunknak Európában, Ázsiában, Amerikában vannak leányvállalatai, amelyek közül az ázsiai, amerikai térség felé közvetlenül a kínai anyacég számláz, az európai leányvállalatok és európai egyéb partnerek felé a magyarországi leányvállalaton keresztül bonyolítjuk le a forgalmat. Az áruvédjegyek bejelentését a különböző kontinensek országaiban, a szabadalmi hivatali eljárási költségét eddig Magyarországon számoltuk el, mivel Magyarországról indítottuk az eljárásokat. Eddig a védjegyekkel kapcsolatos valamennyi költséget azonnal, a felmerülés évében költségként számoltunk el tévesen. Önellenőrzéssel kívánjuk helyesbíteni az előző évek eredményét azzal, hogy ezeket az immateriális javak közé vesszük nyilvántartásba. Mivel visszamenőlegesen, utólag ismerjük a ténylegesen felmerült kiadásokat (külföldi költségek, illetékek, szolgáltatási díj stb.), ennek megfelelően 2011-ben valamennyi költség a bekerülési érték részét képezi? A cégvezető döntése alapján ezen védjegyek nem veszítenek az értékükből, nem kíván értékcsökkenést elszámolni, majd csak akkor, amikor adott országban már nem kíván kereskedni az adott áruval, akkor egy összegben kerül kivezetésre az immateriális javak közül. A lajstromszámonkénti védjegyoltalom általában 10 évre szól, amelyek közül többet meghosszabbítunk. Kimutathatjuk-e az immateriális javak között, elszámolhatjuk-e költségként azokat a kiadásokat, költségeket a védjegyekkel kapcsolatban, amelyek olyan országokat érintenek, melyekkel nem állunk gazdasági kapcsolatban? Megjegyzés: valamennyi európai leányvállalattal és a kínai 100%-os tulajdonosunkkal társasági adó szempontjából kapcsolt vállalkozásnak számítunk. Az ázsiai, amerikai, afrikai országokkal nem folytatunk gazdasági tevékenységet, ott az anyavállalatunknak vannak további leányvállalatai. Azzal, hogy kínai anyavállalatunk venezuelai leányvállalata védjegybejelentését Magyarországon számoljuk el, transzferárszempontból kapcsolt jogviszonyt eredményez-e? Be kell-e jelenteni a NAV felé? Kell-e társaságiadóalap-korrekciót végrehajtanunk?
Részlet a válaszából: […]  A védjegyet, ha az tartósan szolgálja a vállalkozási tevékenységet,szellemi termékként az immateriális javak között nyilvántartásba kell venni[Szt. 25. §-ának (7) bekezdése]. Az immateriális jószág bekerülési értékét is aSzt. 47-51. §-ai alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Csatlakozási alapdíj

Kérdés: Az áramszolgáltató csatlakozási alapdíjat számláz KIF hálózatra. Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […]  A nem pontosan megfogalmazott kérdésből arra következtetünk,hogy az áramszolgáltató a kérdezővel az ingatlan rendeltetésszerű használatáhozkapcsolódó – jogszabályban nevesített – villamosenergia-hálózati csatlakozásidíjat fizettet. A 76/2011. (XII. 21.) NFM rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.
1
12
13
14
29