Fejlesztési tartalék utólagos feloldása

Kérdés: A cég 2017-ben fejlesztési tartalékot képzett, amelyet azóta a lekötött tartalékban nyilvántart. A beruházás a 2018. évben kezdődött, és 2019-ben befejeződött. Erre a beruházásra szeretnénk a fejlesztési tartalékot feloldani. A beruházás összege meghaladja a lekötött tartalék összegét. A fejlesztési tartalék egészét feloldhatjuk 2019-ben?
Részlet a válaszából: […] ...készült adóbevallás és a 2018. évi számviteli beszámoló ellenőrzése keretében 2019-ben érvényesítheti (pontosabban célszerű a helyesbítést végrehajtania...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Építési telek besorolása, majd átsorolása

Kérdés: Társaságunk építési telket vásárolt, amelyet telekként nyilvántartásba vett. A telken épületberuházást indított a telekvásárlást követő évben, 2017-ben. A beruházás részbeni megvalósulása során a vezetés úgy döntött, hogy a megépítésre kerülő épületet értékesíteni fogja. Az épületet kivitelező számláit a beruházási számlán könyvelte a társaság. A 2018-ban jelentkező vevővel az adásvételi szerződést a társaság megkötötte, de az épület átadása csak a beruházás befejezése után, 2020-ban lesz. Át kell-e sorolni, illetve át kellett volna sorolni a telket? És a beruházást? Ha igen, akkor az átsorolásnak mikor kell megtörténnie? Változik-e az építési-szerelési számlák elszámolásának módja?
Részlet a válaszából: […] ...számláin kell kimutatni a felmerülésük időpontjában. Az átsorolás előtt felmerült költségeket a besoroláskori könyvelés helyesbítése után kell könyvelni, ismételten az 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Nyereményjáték, a vevő visszakapja a vételár 50%-át

Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel fő tevékenységként foglalkozó vezérképviselet (importőr) nyereményjátékot hirdet. A nyereményjáték lényege, hogy egy adott időszakban új autóra adásvételi szerződést kötött ügyfelek közül egy szerencsés magánszemély visszakapja a megrendelt autója vételárának 50%-át. Az árkedvezmény a magánszemély részére oly módon kerül átadásra, hogy a vezérképviselet a márkakereskedő részére, a márkakereskedő pedig (egyező összegben) a magánszemély részére adja át az árkedvezményt. Az előbbi konstrukcióval kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel mind a márkakereskedő, mind az importőr szempontjából:
1. Keletkezik-e valamilyen adókötelezettsége a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az 50% mértékű árkedvezmény után?
2. Alkalmazható-e a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglalt adómentességi jogcím?
3. A visszatérítést egyéb ráfordításként vagy árbevétel-csökkentő tételként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...számlát helyesbíteni.Az egyedi vevőnkénti számlázás a vezérképviselettől kezdődően, és ennek alapján az egyedi számla helyesbítése gyakorlatilag megoldhatatlan.Így marad az a lehetőség, amely szerint a szerencsés magánszemély pénzt kap ugyan, de őt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Visszáru vagy visszaszámlázás

Kérdés: A vevő cég a visszaküldött terméket számlázza, és nem helyesbítő számlával küldi vissza. Így az eredeti eladónál a visszaküldött termék új beszerzésként jelenik meg, és nem az árbevételt csökkenti. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...fél helyesbíti számviteli nyilvántartásait (árbevételét, beszerzési értékét).Vannak azonban olyan esetek, amikor a szabályszerű helyesbítés szinte megoldhatatlan. Ha például az eladó mindennap értékesít a vevőnek, amelyet naponta vagy időszakonként számláz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Helyreállítási költségek tűzkár esetén

Kérdés: Az üzemi ingatlan leégett. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz? Előfordulhat felújítás is, mivel a helyreállítási költség meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 50 százalékát? A biztosító egy mai helyreállítást térít, nem a nyilvántartási értéket. Lehet-e időbeli elhatárolás a felújításra eső résszel? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást?
Részlet a válaszából: […] ...visszaírni.Ha a számviteli törvény biztosította lehetőséggel élve piaci értéken értékelték az ingatlant, és a különbözetet értékhelyesbítésként mutatták ki, a tűz üzleti éve végén is – egyébként is követelmény az Szt. 58. §-a alapján – értékelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Szövetkezeti taggal történő elszámolás

Kérdés: A szövetkezet közgyűlése a 7/2017. (02. 21.) számú határozattal, 2016. évre fejlesztési tartalékot képzett. A tag 2016. 10. 13-án kilépett a szövetkezetből. A pereskedés során azon megy a vita, hogy a 2017. évben jóváhagyott fejlesztési tartalék összege milyen mértékben vehető figyelembe a taggal történő elszámolásnál?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonya megszűnése esetén nem kellene-e hasonló módon eljárni. A felvetéssel egyet lehet érteni, a felértékelésből adódó értékhelyesbítés értékelési tartalékát is indokolt a saját tőke nagyságának meghatározásakor számításba venni, a Ptk. szerint csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Üzletrészvásárlás

Kérdés: Cégünk üzletrészt vásárolt egy kft.-ben. A vételár és az üzletrész értéke közötti különbözet adóalapot képez? A különbözet üzleti vagy cégértékként kimutatható? Cégünknél a különbözet árfolyamnyereségként került elszámolásra.
Részlet a válaszából: […] ...során a cég élhet az Szt. 57-59. §-ai szerinti lehetőséggel, és a dokumentált különbözetet a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítéseként, és ezzel azonos összegben értékelési tartalékként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Kifizetett osztalék visszafizetése jelentős összegű hiba miatt

Kérdés: A kft. taggyűlése 2014. évben a 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló elfogadásakor a 2013. év adózott eredménye terhére osztalékkifizetésről döntött. Az osztalékot 2014-ben kifizették. 2016. évben önellenőrzés keretében feltárt jelentős összegű hibák helyesbítésével, a 2013. évre jóváhagyott osztalék kifizetésére a saját tőke nem nyújtott fedezetet. A kft.-nek 2014. évben a Gt. előírásait, 2016-ban a Ptk. előírásait kellett alkalmaznia. Az előbbi szerint a tagoknak csak abban az esetben kell visszafizetni a felvett osztalékot, ha rosszhiszeműen jártak el, a Ptk. szerint: kötelező a tagoknak az osztalék visszafizetése, ha arra a társaság vagyona nem nyújt fedezetet. A 2016. évben történt önellenőrzés eredményeként a tagoknak vissza kell fizetniük a 2014. évben felvett osztalékot?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz először nézzük a Gt., illetve a Ptk. kérdésben érintett előírásait.A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 131. §-ának (4) bekezdése szerint azokat a kifizetéseket, melyeket az (1) és (3) bekezdés rendelkezései ellenére teljesítettek, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Készletdifferenciák könyvelése

Kérdés: Készletdifferenciák könyvelése árrésmódosítás (csökkenés) könyvelési hiba miatt.
Részlet a válaszából: […] ...árrés meghatározásának további módszerei lehetnek. Ha rosszul határozták meg az értékesítésre jutó árrés összegét, akkor a helyesbítés összegével a korábbi könyvelést kell helyesbíteni. Árrésmódosítás tehát csak árrésmegállapításhoz kapcsolódhat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Befektetési jegy átértékelése

Kérdés: Átértékelhetők-e a befektetési jegyek?
Részlet a válaszából: […] ...(bekerülési) érték közötti különbözet – az Szt. 58. §-ának (5) bekezdése szerint – a mérlegben az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként kimutatható.A piaci értéken értékelhető eszközök között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.
1
…
6
7
8
…
33