Téves túlszámlázás rendezése

Kérdés: Társaságunk téves túlszámlázás miatt 2002. május havi teljesítéssel nagy összegű mínusz számlát kapott az ELMŰ-től, amely 1998-2000. év elektromosáram-költséget érintette, 1998-ban nem jelentős, 1999-2000-ben jelentős összegben. Kell-e önellenőrzést végrehajtani a számvitelben, illetve a társasági adóban?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 1. és 2. pontja tartalmaz értelmező rendelkezést az ellenőrzésre, az ellenőrzés megállapításaira vonatkozóan. Ezen értelmező rendelkezések alapján – a kérdésben szereplő esetben – indokolt az önellenőrzés, mivel a jóváhagyásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Lízingelt gépkocsi átadása a bt. beltagjának

Kérdés: 1999. június hónapban DEM alapú pénzügyi lízinggel szerzett be a bt. egy gépkocsit. 2001 áprilisában a lízingelt eszközt átadta a bt. kültagjának. Erről a lízingbeadó a szerződésmódosítással egyidejűleg számlát adott ki az eredeti értékesítési számla jóváírásával. A bt. által eddig befizetett részleteket, kamatokat a lízingbevevő a pénztárba befizette. Erről kell-e számlát kiállítania a bt.-nek, vagy a jóváíró számla és a pénztárbizonylat elégséges?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem az Szt. előírásai szerint jártak el.Az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján a lízingbeadó kft.-nek helyesbítő számlát kellett volna kiállítania, amelynek tartalmaznia kellett volna az eredetileg számlázott értéket és annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.
Kapcsolódó címke:

Utólag adott árengedmény

Kérdés: Az általam könyvvizsgált nagykereskedelmi vállalatnál a bónusz szerződésekben meghatározott mértéke az éves forgalom 2-4 százaléka, tárgyévi eredményre gyakorolt hatása 35-40 százalék. Hogyan adhatok hitelesítő záradékot, ha az adózás előtti eredményt 35-40 százalékkal csökkentő, a tárgyévi árbevételből adott engedmény összegével az eredményt nem csökkentették? Élhet-e a társaság az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében biztosított lehetőséggel, a bónusznak megfelelő nagyságú egyéb ráfordítás passzív időbeli elhatárolásával? Ha igen, az adóhatóság kifogásolhatja-e ezt?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének g) pontja szerint: "a szerződésen alapuló konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott utólag adott engedmények szerződés szerinti összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg" kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.
Kapcsolódó címkék:  

Áfahiány könyvelése

Kérdés: Az adózó terhére, illetve javára az áfabevallásban szereplő összeghez képest eltérést, adótöbbletet-adóhiányt állapított meg az APEH. Helyesen könyveltünk-e, ha az adóhiányt költségként, az adótöbbletet egyéb bevételként számoltuk el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre csak a megállapítás okainak ismerete mellett lehet egyértelműen válaszolni. Külön-külön kell vizsgálni az áfában mutatkozó adóhiányt, illetve adótöbbletet. Néhány sajátos esetet és az ahhoz kapcsolódó elszámolást a következőkben bemutatunk:a) Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
Kapcsolódó címkék:    

Elutasított költségszámla módosítása

Kérdés: Az adóhatóság által formai okokra hivatkozással elutasított költségszámla hogyan módosítható a vevőnél?
Részlet a válaszából: […] Ha a szállító (a szolgáltató) számlája – bármilyen okból – nem fogadható el, azt a vevő könyvelési bizonylatként nem használhatja. Ha a gazdasági esemény megtörtént (a szállító szerződés szerint teljesített, a terméket átvették, a szolgáltatásnyújtás megtörtént,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címke:

A futamidő lejárta előtt megszűnt pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Hogyan kell a lízingbevevőnél könyvelni a futamidő lejárta előtt megszűnt pénzügyi lízinget az egyszeres, illetve a kettős könyvvitel rendszerében? Az eszközt a lízingbeadó ismételten lízingbe fogja adni. Az eredeti lízingbevevő részére a lízingbeadó a teljes összegről jóváíró számlát, a kifizetett díjakról pedig számlát ad.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz az Szt. 73. §-a (2) bekezdése d) pontjának előírásából következik: az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni az értékesített és később visszavett, a két időpont között használt – a pénzügyi lízing keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címke:

Devizaalapú ügyletek elszámolása

Kérdés: Szójadarát importálunk. A szója eladási árát az USD ár és a teljesítéskori árfolyam szorzataként állapítjuk meg és számlázzuk a vevőknek. Külön szerződésben abban állapodtunk meg, hogy a végleges ár a pénzügyi teljesítéskor érvényes árfolyamon számított ár. Az utólag megállapított árfolyam-különbözetet hogyan kell terhelni, kell-e arról számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltakat – a válasz előtt – pontosítani kell: az importáló cég és a vevő is az Szt. hatálya alá tartozik, az ellenérték kiegyenlítése forintban történik, de a forintérték meghatározása devizához (USD-hez) kapcsolódik. Így az adott esetbenaz eladó és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.
Kapcsolódó címke:

Kártérítési határozat végrehajtása

Kérdés: Szövetkezetünket 2001 augusztusában bírósági végzés alapján 1995-97. évi árbevételhez kötődően kártérítésre és áfa megfizetésére kötelezte a bíróság, amit ki is fizettünk. Céltartalékot nem képeztünk. 1995-97. évet az adóhatóság átfogó vizsgálattal lezárta. Mi a helyes eljárás a fenti ügyben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem állapítható meg, miként kapcsolódik az árbevételhez az áfafizetéssel is járó kártérítés.Ha a szövetkezet többet számlázott, amit a vevő ténylegesen kifizetett, majd vitatott és a bíróságon érvényesített, akkor helyesbítő számlát kell kiállítani a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.
Kapcsolódó címkék:  

Devizaalapú ügyletek

Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 60. §-ának (7) bekezdése szerint: "Amennyiben jogszabály lehetővé teszi, hogy devizabelföldi ügyfelek szerződéses kapcsolataikban az ellenértéket, illetve annak törlesztőösszegeit devizaalapon állapítsák meg, akkor ezen szerződések alapján a devizaalapú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
Kapcsolódó címke:

A számlán szereplő adatok változtatása

Kérdés: Egyik vállalkozásunk megrendelt egy eszközt olyan megjelöléssel, hogy nem a megrendelő lesz a használó. A számlát a szállító a megrendelő nevére állította ki, aki azt visszaküldte azzal, hogy a használó nevére kéri javítani. A javítás kézírással történt. Elfogadható-e ez?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a törvényi előírásokkal összeegyeztethetetlen gyakorlatot tükröz.Az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 16. pontja tartalmazza a számlával szembeni követelményeket. E szerint a számlának – többek között – tartalmaznia kell: a számla kibocsátójának nevét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.
Kapcsolódó címke:
1
…
30
31
32
33