1439 talált cikk a hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: Szántó művelési ágú bérelt földterület öntözését csepegtetős rendszerű beruházással ("melioráció") kívánja a bérlő társaság megoldani a bérbeadó hozzájárulásával. A bérlő eszközei között nyilvántartásba vett tárgyi eszköz után a társasági adóban milyen mértékű értékcsökkenés számolható el?

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető bt. evaalanyisága év közben megszűnt. A bt. nyitómérlegét az Szt. 2/A. §-ában foglaltak szerint elkészítettük, a könyvvizsgálat megtörtént. A nyitómérlegben az eszközök és kötelezettségek különbözeteként keletkező saját tőkét az alábbiak szerinti részletezésben szerepeltettük: – jegyzett tőke: a tulajdonosok társasági szerződés szerinti vagyoni betétje, – tőketartalék: a korábbi évek adózott, osztalékként ki nem vett eredménytartaléka, csökkentve az evaidőszak alatt keletkezett költségekkel-ráfordításokkal (a társaság az áttéréskor nem volt kötelezett osztalékadót kiváltó adó fizetésére). Helyesen jártunk-e el a saját tőke elemeinek a fentiek szerinti megbontásánál? Ha a tulajdonosok – már az Szt. hatálya alatt – az evázott jövedelmet ki kívánják venni, könyvelhető-e a tulajdonosoknak történő átutalás tőketartalék-csökkenésként?

Kérdés: A 100 százalékban külföldi tulajdonos 1993-ban megemelte a törzstőkét az eredménytartalékból 20 millió forintról 80 millió forintra, akkor nem kellett adóznia. Ez kizárólag a cégbírósági adatokból következtethető. 2007-ben két magánszemély megvette a céget, majd a társasági szerződés módosításával leszállítja a törzstőkét 60 millió Ft-tal 20 millió Ft-ra. A cég rendelkezik ezzel a pénzösszeggel. Kell-e a tőkekivonáskor a 60 millió Ft után adót fizetni, kinek és milyen adót?

Kérdés: Magánszemély saját nevére ingatlanberuházást végez. Az építkezés folyamán a magánszemély az üzletek vonatkozásában hasznosítási szerződést köt egy gazdasági társasággal 10 évre. A szerződés alapján a gazdasági társaság megépíti az üzleteket (elvégzi a beruházást). Az így elszámolt költségeket a társaság magára vállalja, amelyet halasztott ráfordításként számol el. A hasznosításra átvett ingatlanrészt a gazdasági társaság bérbe adja, amelyből bevétele lesz, ami fedezetet nyújt az évenként elszámolt halasztott ráfordításra. Az épület a magánszemély nevén van, az ő nevére szól az építési engedély is, illetve a használatbavételi engedély. Elfogadható-e így az ingatlan elszámolása?

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú ingatlan bérlője. Az általunk bérelt rész nem lakásként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, de vannak lakások is az épületben, amelyet magánszemélyek bérelnek. Cégünk vállalta a teljes épülethomlokzat felújításának pénzügyi fedezetét. Hogyan számolható el a teljes felújítás? Az áfa milyen módon igényelhető vissza?

Kérdés: Vállalkozásunk 10 évvel ezelőtt életbiztosítást kötött munkavállalói részére, mely szerint szerződő a munkáltató, biztosított a munkavállaló. Kedvezményezett elérés esetén a munkáltató, halál esetén a biztosított hozzátartozója. A biztosítás lejárati ideje 2011. 02. hó. A vállalkozás a biztosítás díját nem számolta el költségként. Vállalkozásunk 10 év után fel kívánja mondani a szerződést, melynek során a biztosító visszavásárlási értéket fizet, mely összeget a biztosítottal való közös megállapodás alapján a biztosító a biztosítottnak fizetne ki. A biztosító közlése szerint ezt az összeget adómentesen fizeti ki. Terheli-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót vagy a munkavállalót? Hogyan vezethető ki a társaság könyveiből a fenti összeg?

Kérdés: Nappali tagozatos egyetemi hallgató magánvállalkozóként dolgozik. Kérdésem, hogy kell-e havonta tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie? Szakértőktől több ellentmondásos véleményt hallottam.

Kérdés: Cégünk szakképző iskolát is támogat. Ezért az első félévi bérköltségünk egy részét fejlesztési támogatásként, egy részét szakképzési támogatásként, egy részét az APEH-nak utaltuk. Év végén az 56. számlacsoportban lekönyveljük az éves szakképzési hozzájárulásunkat a 463. számlával szemben, év közben pedig a befizetéseket a 464. számlára. Most a szakközépiskola küldött egy számlát nyelvoktatásról, azt hova könyveljük?

Kérdés: A kft. részére a víziközmű-társulat 1900 E Ft összegű szennyvíz-csatornázási közmű-hozzájárulást vetett ki. A hozzájárulás összegét két részben kell (2007-ben és 2008-ban) megfizetni. El lehet-e számolni ezen összegeket az adott évben ráfordításként, vagy azokat az immateriális javak között (vagyoni értékű jogként) lehet elszámolni? Ez utóbbi esetben mi a helyes könyvelés? Milyen időponttal kell aktiválni? Felfogható-e befejezetlen beruházásként?

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?