1453 talált cikk a hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: Nonprofit szervezet tagjai közül minden évben kiválasztanak egy művészt, aki kiemelkedő tevékenységéért díjazásban részesül. Kap egy vándordíjat, ami egy plasztika (ezt a következő évben az őt követő díjazottnak át kell adnia), valamint 300 ezer Ft pénzbeli juttatást. A társaság az eddigi gyakorlat szerint az államtól kapott évi 1 millió Ft támogatást. Ezenfelül, a tagoktól beszedett csekély összegű tagdíjakból fedezték működési költségeiket, valamint a pénzbeli juttatást. 2007. évben a költségvetési megszorítások miatt a támogatás megszűnt. Működésük fedezésére és a díj összegére tombolajegyet szeretnének kibocsátani, amivel tárgyjutalmat lehetne nyerni. A tagok közül tízen zsűrizett kisplasztikát bocsátanak ingyenesen a társaság rendelkezésére, hogy azokat sorsolják ki mint tárgyjutalmat. A tombolajegyekből befolyt összegből szeretnék a vándordíjat, valamint a hozzá járó pénzösszeget fedezni. Szabályos-e ez ebben a formában, illetve milyen módon lehet ezt lekönyvelni? Az odaítélt díjak után a társaságnak milyen közterheket kell fizetni? A művészt, aki megkapja a díjat, milyen adók és egyéb kötelezettségek terhelik?

Kérdés: A kft. tulajdonosa kölcsönt adott a cégének, amelyet nem tud kivenni, mivel azt a cég eredménye nem engedi meg. December 31-ével (vagy más időponttal) kell-e a betett összeg után kamatadót fizetnie a kölcsönt nyújtónak, vagy csak akkor, amikor a kamatot kifizetik neki? Ha nem a cég tulajdonosa ad kölcsönt (teszi be a pénzét), hanem egy másik személy, akkor mi a helyzet?

Kérdés: Társaságunk ipari parkba elsőnek települt be, és létesített raktározó csarnokot. A beruházás során fizetnünk kellett a vízszolgáltatónak az ipari park tulajdonosán keresztül (továbbszámlázta felénk a közműszolgáltató által igényelt összeget) közműfejlesztési hozzájárulást, kiépítettünk egy 35 kV-os elektromos vezetéket, valamint gázfogadó állomás létesítése is megvalósult. Ezenfelül útépítésre is sor került, egyrészt az ipari park területén belül (a társaságunk ingatlanán kívül), másrészt az ipari parkon kívül közúthoz csatlakozva. A fenti létesítményeket "elvileg" át kell adnunk az érintett szolgáltatóknak. A korábbi Számviteli Levelekben olvasott állásfoglalások alapján (92/2001., 499/2002., 970/2002., 1209/2003., 2486/2006.) és véleményünk szerint ezeket a létesítményeket térítés nélkül ugyan, de áfásan ki kell számlázni. Ezzel szemben az áramszolgáltató kifogásolja eljárásunkat, arra való hivatkozással (1999/172. APEH-iránymutatás), hogy társaságunk nem igényelheti vissza az áfát, ezért nem is kell azt kiszámlázni. Kérem szíves véleményüket arról, hogy a 2006. évi jogszabályi keretek között, az egyes közművek esetében külön-külön mi a követendő eljárás számviteli szempontból és áfa szempontjából (pl. áfa levonható, nem levonható), az átadást hogyan bizonylatoljuk (számla, megállapodás, egyéb)? A bizonylaton milyen értékek szerepelhetnek?

Kérdés: A kft. tulajdonosai 2001-ben jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódóan arányos tőketartalék-növelésről is döntöttek, illetve befizették az összeget. A tulajdonosok 2006-ban a jegyzett tőke, illetve a tőketartalék arányos csökkentéséről döntöttek. A magánszemély tulajdonosoknak történő visszafizetés esetén mi a bekerülési érték? A magánszemély a még meglévő üzletrészét értékesíti. Ez esetben mi a bekerülési érték?

Kérdés: A társasági szerződés nem rendelkezik pótbefizetésről, de a társaság saját tőkéje két egymást követő évben kisebb, mint a jegyzett tőke. Rendelkezhetnek-e a tagok a pótbefizetés előírásáról, valamennyi tag hozzájárulása esetén?

Kérdés: Társaságunk dolgozóinak az önkéntes nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, az adómentes mérték felett. Hogyan történik ennek a könyvelése? Például 100 ezer forintos befizetésből 32 750 forint az adó- és járulékmentes?

Kérdés: A számviteli törvény idevonatkozó előírása rögzíti, hogy tőke- és eredménytartalék-csökkenésként kell kimutatni a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos – tőketartalék-, eredménytartalék-kivonás összegét. Egyértelmű ez, ha a jegyzett tőke leszállításához kapcsolódik tőke- és/vagy eredménytartalék-kivonás, annak arányosnak kell lennie. Mi a helyzet abban az esetben, amikor a kft. tulajdonosai (vagy az egyszemélyes kft. tulajdonosa) úgy döntenek, hogy a jegyzett tőke kivonásához nem kapcsolódik tőke- és/vagy eredménytartalék-kivonás? Csak a jegyzett tőkét szállítják le, és a társaságban bent marad az eddig felhalmozott tőke- és eredménytartalék. Megtehetik ezt az Szt. alapján?

Kérdés: Van egy kft., amellyel szemben követelésem és kötelezettségem is van. A társaság írt egy levelet, amelyben értesített, hogy követelését 1 millió forint összegben kompenzálta a kötelezettsége értékével. A kompenzációt a kft. a levél dátumának keltével könyvelte. Köteles vagyok ezt elfogadni, és az értesítőlevél alapján az összevezetést könyvelni? Kell ehhez társaságunk hozzájárulása?

Kérdés: A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből társaságunk vissza nem térítendő támogatást kapott. A szerződés szerint 5 évig tőketartalékba kell helyezni, majd lekötött tartalékként kimutatni. Mi történik 5 év után? Az eszközök már nullára íródtak.

Kérdés: "A" kft. tulajdonosa (Kis úr) szindikátusi szerződést köt a vele azonos területen dolgozó másik kft.-vel ("B"), amelyben vállalja, hogy ügyfélkörét, bérleti jogait átadja "B"-nek, és az "A" kft. felhagy addigi tevékenységével, ezért megkapja "B" cég üzletrészeinek 20 százalékát. Két év múlva "A" kft.-t végelszámolják, majd Kis úr eladja a többi tulajdonosnak "B"-ben lévő üzletrészét. A kapott árból mi számít a megszerzésre fordított összegnek? Hogyan kell kiszámítani az adót, és mikor kell azt megfizetni? A vevő osztrák, és a teljes összeget átutalta. Az szja-n kívül mit kell még fizetni?