1453 talált cikk a hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, csak akkor vehető ki a házipénztár 10 százalékos adókulccsal, ha a 2006. évi adózott eredményt is kivesszük. Én ezt nem olvasom ki a törvényből, csak azt, hogy a 2006. év osztalékát külön kell kezelni. Elég-e az adózott eredmény egy részének osztalékként való felvételéről rendelkezni? A 10 százalékos osztalékrészre eho-t nem kell fizetni?

Kérdés: Ingatlan-bérbeadás utáni kötelezettségekkel kapcsolatban szeretnék kérdezni: 2006. évtől a magánszemélyt 4 százalék eho-fizetési kötelezettség terheli az ingatlan-bérbeadásból származó, 1 millió forintot meghaladó jövedelem után. Kérdésem, hogy már az 1 millió forintig is fizetni kell a 4 százalék eho-t, vagy csak az 1 millió forint feletti jövedelem után kell megfizetni?

Kérdés: Az új Gt. ad arra lehetőséget, hogy a teljes törzstőke apport legyen. Hogyan kezelhető a számvitelben, ha az apportálandó eszköz értéke például 7 millió forint, az alapítók viszont csak 3 millió forintos jegyzett tőkéjű céget szeretnének? Hol a 4 millió másik lába a könyvekben? Mi szerepeljen a cégbíróságnak benyújtandó apportlistán?

Kérdés: Egy bt. beltagja külföldi (EU-s) állampolgár, folyamatosan külföldön tartózkodik, aki szerződés alapján a személyes közreműködéssel (szerződések kötése, üzletvezetés), pénzügyekkel kapcsolatos teendőket cégünkre bízta. A tulajdonosnak semmilyen jövedelme, osztaléka nem származott a cégből az év során. Kell-e tételes eho-t fizetnie maga után?

Kérdés: Az egyik társaság az álláskeresők mikro-, kis- és középvállalkozásoknál történő foglalkoztatásának támogatási (járulékkedvezmény) kedvezményét szeretné igénybe venni. Az igénybevétel minden feltételének megfelel. Tájékoztatás szerint a 29% tb-t, a munkaadói járulékot és a tételes egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetnie. Kérdésem, hogy ebben az esetben hogyan kell könyvelni a költségeket? Ez a támogatás de minimis támogatásnak minősül-e?

Kérdés: Adómentes étkezési hozzájárulást lehet-e csak a munkavállalók meghatározott csoportjának adni?

Kérdés: Egy szakmai szervezet nemzetközi konferenciát rendez a brüsszeli szakmai szövetséggel közösen Budapesten. A belföldi és külföldi résztvevők részvételi díjat fizetnek. A szervezet által kiállított számlán a részvételi díjtól elkülönítetten szerepel a konferencia ideje alatti vendéglátás – étel-ital – értéke. Mivel a teljesítés helye belföld, az Áfa-tv. 15. §-ának (4) bekezdése alapján a társaság 2005-ben 25 százalékos mértékű áfával számolt. Levonásba helyezheti-e a szervezet a konferencián történő vendéglátás érdekében beszerzett étkezési számlákon felszámított áfát, mivel az étkezési költségeket továbbszámlázza? A szervezet a felmerült reprezentáció teljes értékét egységesen számlázza tovább, mivel nem állapítható meg a személyes fogyasztás mennyisége és értéke. Ez esetben lesz-e az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás a társaságnál, terheli-e adó- és járulékfizetési kötelezettség a rendezvényt szervező céget? A brüsszeli szövetség a felmerült költségekre utólagos elszámolási kötelezettséggel meghatározott összeget átutal. Kell-e erről a pénzmozgást megelőzően számlát kiállítani?

Kérdés: Nem látjuk egyértelműnek az adott támogatások számviteli besorolását. Az Szt. 2005. 01. 01-jétől alkalmazandó szabályokhoz kapcsolódó indokolása szerint: "A törvény pontosítja és egyértelművé teszi az előírásokat a tekintetben, hogy a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, illetve adott támogatást, véglegesen átvett-átadott pénzeszközt mikor kell az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között, mikor kell a rendkívüli bevételek, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolni, és ez utóbbiak esetében mikor kell azokat időbelileg elhatárolni." Mi azonban nem látunk egyértelmű helyzetet. Nem kapunk arra iránymutatást, hogy egy támogatást minek a mentén kell megítélni. Egy olyan támogatás, amelyet a vállalkozás egy közhasznú alapítványnak működése során először és utoljára ad, az a rendkívüli ráfordítások fogalmának legalább annyira megfelel, mint az egyéb ráfordítások fogalmának (az az értékesítés nettó árbevételéhez se közvetlenül, se közvetetten nem kapcsolódik). Véleményünk szerint a jogalkotó nem rendezte a kérdést, holott a kiegészítő mellékletben történő bemutatás szempontjából nem mindegy, hogy egyéb ráfordítás, illetve rendkívüli ráfordítás.

Kérdés: A társaságnak külföldi tulajdonosai vannak, akik évente többször jönnek az országba tárgyalásokra. Ez alatt az idő alatt a cég fizeti a szállás és az étkezés költségeit. Milyen adóvonzattal kell számolni? A magyar tulajdonosok – akik egyébként máshol állnak jogviszonyban – is részt vesznek külföldi tárgyalásokon, tanulmányutakon. Kérdésem, hogy elszámolható-e részükre valamilyen költségtérítés?

Kérdés: MTA kutatóintézete – amely egyébként az egyetemmel kötött együttműködési szerződés alapján aktívan részt vesz a hallgatók képzésében – fizethet-e egyetemi hallgatói jogviszonyban lévő PhD-hallgatónak ösztöndíjat? A kifizetést terheli-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség?