Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...módszer a rendezésre bonyolultabb, és nagyobb körültekintést igényel.A Ptk. 3:99. §-ának (1) bekezdése szerint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi napidíj könyvelése

Kérdés: Külföldi napidíj könyvelése a valutapénztárban, és feladása a munkabér számfejtése után.
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalóval szembeni követelésként,T 561 – K 463-8 = a meghaladó külföldi napidíj alapján a munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.
Kapcsolódó címke:

Társas vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: 2019-ben a társas vállalkozás tagjánál mi a szociális hozzájárulási adó felső korlátja? A minimálbér 24-szerese, vagy a garantált bérminimum 24-szerese?
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér 112,5 százalékának a harmincadrésze, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.Változott viszont a szociális hozzájárulási adó felső határára vonatkozó előírás, mivel korábban ilyen korlátot az egészségügyi hozzájárulásról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.
Kapcsolódó címke:

Munkáltatói hozzájárulás önkéntes nyugdíjpénztári befizetéshez

Kérdés: Társaságunk az alkalmazottaknak a bruttó bér 7 százalékának megfelelő összeget juttat önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásként, amelyből a munkavállalót terhelő adók levonása után fennmaradó nettó összeget utal az önkéntes nyugdíjpénztárba. Társaságunk a kiva szerint adózik. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatosan szabályzatot készítettünk, amelyet a munkavállalókkal is elfogadtattunk. Társaságunk nem szeretné a munkaszerződést módosítani, és az alapbér részévé tenni ezt az elemet. Helyesen gondolkodunk? Az önkéntes nyugdíjpénztárba átutalt összeg kezelhető-e személyi jellegű egyéb kifizetésként?
Részlet a válaszából: […] ...a személyi jellegű egyéb kifizetések közé.Az előbbiekhez hasonló véleményre jutnak egy hetilap tb-különszámában is: a munkáltatói hozzájárulás, támogatói adomány egésze jövedelem, amelyből a munkavállaló terhei 15 százalék személyi jövedelemadó, 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Bérjövedelemként kifizetett juttatás

Kérdés: Kérdésem a megváltozott, 2019. évtől adható dolgozói juttatásokhoz kapcsolódik. A bérjövedelemként adott juttatást az 54. Bérköltség, vagy változatlanul az 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell besorolni?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet a nyugdíj alapjaként sem számításba venni. Ilyen törvényi előírás hiányában azt bérköltségként kimutatni, a szociális hozzájárulási adónál, a szakképzési hozzájárulásnál számításba venni, és természetesen az öregségi nyugdíj alapjába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.
Kapcsolódó címke:

Számlázás céges autó magáncélú használatáért

Kérdés: Köszönöm a 7816. kérdésre adott válaszukat. Az első könyvelési tétel véleményem szerint: T 3613 – K 91-92, 467. Jól gondolom? Mivel a munkavállaló nem fizeti ki a teljes piaci árat, juttatásban részesül? Abban az esetben is így kellene könyvelni, ha egyáltalán nem kérünk a magánhasználatért hozzájárulást (de továbbra sincs tiltva a magánhasználat)? Ilyen esetben is kell könyvelni juttatásként a ki nem fizetett lízingdíjat?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 399. számában a 7816. kérdésre adott válaszban a céges autó magáncélú használatához kapcsolódó számlázással foglalkoztunk. A fenti kérdésben hivatkozott könyvelési tételt a kérdező helyesen gondolja. A válaszban utaltunk arra, hogy a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.
Kapcsolódó címke:

Összeolvadás előtti könyvvizsgálat

Kérdés: Két kft. 2018. 12. 31-ével összeolvadással megszűnik (mindkettő könyvvizsgálatra kötelezett). A kft. állandó könyvvizsgálója auditálhatja-e a záró beszámolókat 2018. teljes évre? Az összeolvadás miatt egy másik könyvvizsgáló társaság a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetet már auditálta. Vele van szerződés a végleges vagyonmérleg és -leltár auditálására is. Szükség van ebben az esetben az állandó auditor könyvvizsgálatára is? 2018. évre kötelező a kettős könyvszakértés? Ez esetben milyen a munkamegosztás a két auditor cég között?
Részlet a válaszából: […] ...vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző két üzleti évben a jogi személy számára könyvvizsgálatot vagy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékének ellenőrzését végezte. A jogutód jogi személy könyvvizsgálójává a jogi személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképzési hozzájárulás egészségügyi szolgáltatóknál

Kérdés: A 7635. kérdésre adott válaszban azt írják: "a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában kell megállapítani." Mi tartozik az éves árbevételbe? A tárgyieszköz-értékesítés is? Az OEP-támogatás értékesítési árbevétel vagy egyéb árbevétel? Amennyiben nem értékesítés árbevétele, akkor nem alapja a helyi adónak sem?
Részlet a válaszából: […] A választ adó feltételezi, hogy a kérdező nem mérlegképes könyvelő, és ennek megfelelően válaszol.Az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése szerint az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Mobiltelefon-készülék és szolgáltatás áfája

Kérdés: A kft. részére érkező mobiltelefon-szolgáltatáshoz kapcsolódó számlákon az alábbiakat tudjuk mobilszámonkénti részletezéssel elkülöníteni és könyvelni:
– a parkolási költséget bruttó értéken, áfa levonása nélkül könyveljük az igénybe vett szolgáltatások között;
– az internet díját az áfa nélküli nettó értéken rögzítjük az igénybe vett szolgáltatások között, az áfáját előzetesen felszámított áfaként könyveljük és levonásba helyezzük;
– a parkolási és internetdíjakat nem tartalmazó telefon-előfizetés és -használat díja bruttó összegének 20%-a költségtérítésként kerül a munkavállalók munkabéréből levonásra (így nem minősül egyes meghatározott juttatásnak). Ezen bruttó összeg áfájának 30%-át nem helyezzük levonásba. Helyesen járunk el?
Mi a következménye, ha a kft. nem vonja le a mobiltelefonok áfáját? Egy kolléga véleménye szerint: ami az Áfa-tv.-ben nincs tiltás alatt, azt vissza kell igényelni. Ha nem igényeljük vissza az áfáját, az nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, és a társasági adó alapját is növeli. Önök osztják ezt a véleményt?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemnek minősülő összegének 1,18-szorosa az adóalap,– az adóalapot 15 százalék személyi jövedelemadó, 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli.Befejezésként ismételten utalunk arra, ha a munkavállalók a mobilszolgáltató számlája bruttó összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Magánszemély üzembentartóijog-értékesítése

Kérdés: Egy kft. üzembentartóijog-átruházási szerződéssel személygépkocsi-üzembentartói jogot vásárolt egy magánszemélytől. Milyen adókötelezettség terheli a magánszemélyt az üzembentartói jog értékesítéséből származó bevétel után?
– A fizetendő adó számításánál figyelembe lehet-e venni a gépjármű megszerzésére fordított összeget mint bevételt csökkentő tételt?
– A fizetendő adót a jog megvásárlója mint kifizető kell, hogy levonja a vételárból, és az adóhatóság felé megfizesse?
Részlet a válaszából: […] ...vallja be és fizeti meg az adóhatóság felé. Az egyéb jövedelem után 2018-ban 19,5 százalék egészségügyihozzájárulás-, 2019-ben 19,5% szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség is keletkezik. Mivel van kifizető, ezt is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.
Kapcsolódó címke:
1
33
34
35
146