1445 talált cikk a hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: A kft. tulajdonosa a kft. tárgyi eszközei között kimutatott ingatlanára haszonélvezeti jogot kíván alapítani saját nevére. A továbbiakban ő kívánja hasznosítani. Kell-e értékbecslés az ingatlanra, lehet-e értékcsökkenést elszámolni a továbbiakban a kft.-nél? Milyen könyvelési tételek merülnek fel ennek kapcsán?

Kérdés: A bt. eladja a vállalkozását. Jegyzett tőke 3000 E Ft, saját tőke 8500 E Ft. Az szja- és a 14%-os ehokötelezettség az 5500 E Ft-ra vonatkozik? A tárgyi eszközöket piaci áron adhatja tovább? Kérem, szíveskedjenek segíteni, hogy helyesen járjunk el a megszűnéskor.

Kérdés: Szövetkezeti tagunk vagyoni hozzájárulással rendelkezik, a tagsági jogviszonyát meg akarja szüntetni. Kérheti-e a vele való elszámolást? Megilleti-e a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke a lekötött tartalékkal csökkentett összegben?

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőkefeltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?

Kérdés: A kft.-nek 4 tulajdonosa van. A társasági szerződés alapján tulajdoni hányaduk szerint jár nekik az osztalék. 2015. második félévében 5. tag lépett be. Az üzletrész vásárlásakor, illetve a társasági szerződésben az általános szabályoktól való eltérést nem kötöttek ki. (Maradt a tulajdoni hányadoknak megfelelő osztalékkifizetés.) 2013-2014-2015. évekre a kft.-nél jóváhagytak osztalékot, amelyek kifizetése folyamatosan, részletekben történik. (A korábbi 4 tulajdonos részére a 2014. évi osztalék nagy részét még nem fizették ki.) Helyes-e, hogy az 5. tagnak csak a 2015. évi mérlegben jóváhagyott osztalékra van jogosultsága? A kifizetéseknél figyelemmel kell-e lenni a keletkezés sorrendjére? A tagok megállapodhatnak-e abban, hogy az egyes tagoknak juttatott kifizetések időpontja eltérő? Van-e korlátozó rendelkezés arra, hogy az 5. tag a 2015. évi osztalékból, a korábbi 4 tag pedig a korábbi osztalékból részesüljön? Felmerülhet-e a Ptk. 3:187. §-ában kikötött tilalom?

Kérdés: A munkáltató átvállalhatja-e a munkavállalótól a lakásvásárlásra felvett hitelét (korábbi devizahitelét)? Ez a magánszemély részére adómentes vagy adóköteles? A cégnél az átvállalt kötelezettség növeli az adóalapot?

Kérdés: A kft. saját elhatározásából megváltoztathatja-e a saját tőke szerkezetét? Milyen lehetőségei vannak ennek? (Például a jegyzett tőke, a tőketartalék csökkentése az eredménytartalék javára?) A saját tőke mind a jegyzett tőkét, mind a társasági formára előírt kötelező legkisebb mértéket meghaladja. A társaság saját tőkéjének minden eleme pozitív. Tőkekivonás nem történne.

Kérdés: A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékbeszerzésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd eldönti, hogy a számlákon szereplő értéket el lehet-e számolni költségként. Helyes ez így?

Kérdés: Az osztalékelőleggel kapcsolatban értelmezési problémáim vannak. 2015. december 31-ig a sorrend fontos volt, először a tárgyévi osztalékot kellett kivenni, amelyet ki lehetett egészíteni az eredménytartalékkal. Osztalékelőleg-kivételről beszéltünk, ha 2015. évben vettünk ki osztalékot. Véglegessé vált az osztalék, amikor a 2015. évről mérleget készítettünk. 2016. évben az osztalék alapja az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék. Itt már nem beszélhetünk osztalékelőlegről? Szeptemberben a tulajdonosok felvesznek osztalékot, közbenső mérleget készítek, nyereséges a cég, tehát felvehetnek osztalékot. Ez a felvett osztalék már nem a 2016. évi adózott eredményt fogja terhelni, hanem az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalékot? Megszűnik az osztalék felvételének a sorrendje? Egy kivás vállalkozás ezután mondhatja, hogy nem a tárgyévi adózott nyereségből vett ki osztalékot, hanem a kivaidőszak előtti eredménytartalékból?