1439 talált cikk a hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: A kft. kb. 20 éve szótárkészítéssel és -kiadással foglalkozik, amely "termék" állandó "karbantartás"-t, szerkesztést igényel. Ezt a kft. tagja (vezetője) végzi, amelyért semminemű munkavégzésre irányuló jogviszony alapján jövedelmet nem vett fel. Ezt a szellemi munkáját most tőkésíteni kívánja, apportként vinné be a társaságba azt az értéket, amit ez idáig a cég bevétele elérése érdekében végzett. Bevihető-e, és ha igen, milyen jogcímen? Az apport értékének elfogadásához milyen számítási anyag kell? Kell-e könyvvizsgálóval hitelesíteni? Az Szja-tv. alapján hogyan lehet megállapítani az apport beszerzési értékét? Mivel lehet azt dokumentálni, ha nem állnak rendelkezésre a magánszemély nevére szóló számlák, szerződések, bizonylatok?

Kérdés: A 2007. évet érintően a következő esetek helyes értelmezése végett kérem az Önök segítségét! Egy cégnél két munkavállaló esetében meghaladta a 400 000 Ft-os határt a természetbeni juttatás. Az egyik munkavállaló természetbeni juttatásai 2007-ben: 393 000 Ft üdülési csekk (munkavállaló + 5 hozzátartozó, 6x65 500 Ft), 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 40 000 Ft iskolakezdési támogatás (kettő saját gyermek után), összesen: 493 000 Ft. A másik munkavállaló természetbeni juttatásai: 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 336 450 Ft tandíj, 46 678 Ft tankönyvek, összesen: 443 128 Ft. Helyesen értelmezem-e azt, hogy amennyiben a juttatás meghaladja a 400 000 Ft korlátozást, csak a munkáltatónak kell megfizetnie az alábbi adótételeket a természetbeni juttatások után? 54% szja a 400 000 Ft feletti rész után, nyugdíjjárulék 21% az szja-val növelt összeg után (154% után), természetbeni egészségbiztosítás 5% az szja-val növelt összeg után (154% után), pénzbeli egészségbiztosítás 3% az szja-val növelt összeg után (154% után), eho 11% a 400 000 Ft feletti rész után (csak a hozzátartozóknál kell az adómentes rész felett megfizetni?). Sajnos nem egyértelmű számomra, hogy az üdülési csekkek esetében együttesen kell számolni a munkavállalónál a 393 000 Ft-ot, és mindent fizetünk utána, vagy mivel a hozzátartozók esetében nem haladja meg az adómentes határt, azt figyelmen kívül kell hagyni, és nem tartozik bele a 400 000 Ft-os határba? A dolgozóink még kapnak havi 5000 Ft étkezési jegyet, 9 Ft/km bejárási hozzájárulást, de ezek, ha jól értelmezem, nem számítanak bele a 400 000 Ft-os határba.

Kérdés: Cégünk étkeztetéssel foglalkozik. A konyhára belépett munkavállalók munkaruhát kapnak, amelynek a kihordási ideje 12 hónap. A munkaruhát készletre vesszük, majd a raktárból történő kiadáskor költségként számoljuk el. Ha a munkavállaló hamarabb kilép, mint ahogyan a kihordási idő lejár, a cégnek a hátramaradó időre jutó munkaruhaköltséggel meg kell-e terhelnie a munkavállalót? Mi a teendő abban az esetben, ha a munkavállalónak annyi tartozása van, hogy a munkaruha-tartozást tőle már nem lehet levonni? Kérem a könyvelési tételeket is!

Kérdés: A gazdasági társaság vezetője és egyben résztulajdonosa a tulajdonát képező telekre jelzálogbejegyzést engedélyezett a társaság részére történő jelzáloghitel felvételekor. A telken megindult időközben a közművesítés. A telekhatáron belüli közművesítés számláit a társaság egyenlítette ki, az áfát levonásba helyezte. A telek lakóövezetben van, tehát lakásépítés céljára értékesíthető. A társaság lehet-e tulajdonosa a közműveknek azért, mert a vezetője engedélyezte a telekre a jelzálog bejegyzését a jelzáloghitel fedezeteként? Elválasztható-e a tulajdonjog szempontjából a közmű a telektől?

Kérdés: A mikrovállalkozás (bt.) csak néhány tízezer forint pénzeszközzel rendelkezik. Egy új projekt miatt nagyobb összeget kell beruháznia. Az egyik tag kölcsönözne a bt.-nek. Adhat-e a bt. tagja kamatmentes kölcsönt a bt.-nek? Kamat felszámítása esetén mi a minimális, illetve a maximális kamatmérték? Igaz-e, hogy egy éven belül vissza kell fizetnie a kölcsönt a tagnak? A magánszemély tagnak a kapott kamat után milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége van?

Kérdés: Szeretném a segítségüket kérni, hogy hogyan kell értelmezni az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontjában leírt szabályt, különös tekintettel ezen cikkely utolsó mondatára? Ha a magánszemélynek több foglalkoztatója is van, közülük melyik minősül munkáltatónak? Megítélésem szerint, ha egy munkavállalónak több munkáltatóval van munkaviszonya, és a kapott jövedelem minden jogviszonyban eléri a minimálbér összegét, nem kell vizsgálni a fenti sorrendet, mivel a főszabály lép életbe, a heti 36 órai munkavégzéssel azonosan kell elbírálni mindegyik jogviszonyt. Többes jogviszony esetén, ha egyetlen jogviszonyban sem éri el a magánszemély foglalkoztatása a heti 36 órát, de minden jogviszonyban egyenként eléri a munkavállaló jövedelme a minimálbér összegét, figyelembe kell-e venni az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott rangsort, és meg kell határozni azt az egy munkáltatót, aki jogosult a köztehermentes pénztári befizetésre, vagy minden foglalkoztató munkáltatónak minősül, és élhet az adómentes juttatás lehetőségével? Amennyiben az előbbiekben leírt feltétel igaz, és többes jogviszony esetén, ha egyetlen jogviszonyban sem éri el a magánszemély foglalkoztatása a heti 36 órát, de minden jogviszonyban meghaladja a jövedelme a mindenkori minimálbért, és minden munkáltató élhet a köztehermentes pénztári befizetés lehetőségével, hogyan kell figyelembe venni az adómentes határt? Tehát munkáltatónként?

Kérdés: Versenyek szervezésével foglalkozó közhasznú egyesület pénzdíjas sakkcsapatversenyt rendez. A díjalapot a támogatók (szponzorok) által átutalt adomány, támogatás és a beszedett nevezési díjak adják együttesen. A verseny minősítés megszerzésére jogosítja a résztvevőket, melynek indulási feltétele a sportági szakszövetségnél kiváltható éves versenyengedély. A versenyengedély mindenki számára elérhető, kiváltható – megfelelő regisztrációs díj ellenében –, akár profi, akár amatőr játékos. Díjazás: a győztes csapatnak pénzdíj + kupa, a II-VI. helyezetteknek pénzdíjak. A csapatversenyen az egyéni legjobb pontszerzők külön díjazásban részesülnek, az egyéni kategóriában győztes kupát is kap. Milyen adók és járulékok terhelik a kifizetőt? A kupa tárgyjutalomnak minősül?

Kérdés: A bt. 10-10 ezer forinttal alakult, ez szerepel a társasági szerződésben. A társaság 2007-ben átalakult kft.-vé. A taggyűlés az eredménytartalékból – az átalakulás során – a jegyzett tőkét 20 ezer forintról 3 millió forintra emelte fel, amelyből mindkét tag 1500-1500 E Ft-tal rendelkezik. Az egyik tag 2008. október 1-jével a kft.-ből ki akar lépni, az üzletrészét felajánlotta a másik tagnak 10 ezer forintért. (Így nincs jövedelme, mert az üzletrészt a bt. alapításakor befizetett 10 ezer forinttal szerezte.) Úgy gondolom, az 1500 E Ft és a 10 E Ft közötti különbözet után a kilépő tagnak kell megfizetnie a 25 százalékos adót, neki kell bevallania és befizetnie. A társaságnak csak annyi feladata van, hogy a tagváltást átvezetteti a cégnyilvántartáson, és bejelenti az APEH-nek. Ha a kilépő tag valóban 10 ezer forintért adja el az üzletrészt, akkor az eladást gyakorló tag árfolyamveszteséget számol el, ami miatt viszont nem lesz adófizetési kötelezettsége.

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú műemlék épület kezelését, üzemeltetését végzi. Az ingatlanon felújítást kívánunk végrehajtani. Lehet-e értékcsökkenést elszámolni vagy sem, tekintettel arra, hogy az épület műemlék?

Kérdés: Szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezet vagyunk. A fejlesztési támogatás egy részét még augusztus 31-e előtt átutaltuk. A szeptember 1-je után még utalandó fejlesztési támogatásokat milyen feltételekkel lehet a szakképzést folytató intézmények részére pénzügyileg rendezni?