Licencdíjak elszámolása

Kérdés: Gyermekeknek gyártott termékeink gyártásához licencszerződést kötöttünk a licenctulajdonos céggel. A szerződés 5 évre szól, de meghosszabbítható. A szerződés alapján cégünk jogosult a cég figuráinak a feltüntetésére. E termékeinket elsődlegesen négy célországban értékesítjük. A szerződés ezen tartalmáért előre meghatározott fix díjat fizetünk, amelyet a licenctulajdonos számláz, a szerződés szerinti ütemezés szerint. A szerződés szabályozza, hogy a célországokon kívül értékesítés esetén is számláznak utólagosan – az egyes országok értékesítési volumenéhez igazodóan – licencdíjat. A fenti licencdíjakat hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy költségként (igénybe vett szolgáltatás díjaként) kell elszámolni. A kérdés így csak az lehet, hogy mikor?A kérdés szerint a négy célországban meghatározott értékesítés esetén évente meghatározott fix díjat fizetnek. Az évente fizetett fix díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

K+F támogatás költségek fedezetére

Kérdés: GINOP K+F támogatás személyi jellegű költségek fedezetére: Az előleget 2018-ban kötelezettségként könyveltem, az elszámolás 2019-ben történik meg. A pályázatból megtérülő költségeket átkönyveltem az 1-es számlaosztályba. Az elszámolás megtörténtekor visszavezetem, és ezzel szemben oldom az elhatárolt bevételt, a 2019. évi költségekkel szemben egyéb bevételként könyvelem. A 2018. évi eredmény miatt jártam így el. Helyes ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy vitatható a kérdésben leírt megoldás.A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként – az Szt. 25. §-ának (4) bekezdése szerint – a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Bérleti díj elhatárolása

Kérdés: Társaságunk irodaházakban területet bérel 10 éves időszakra, és ezeket a területeket albérletbe adja, rövidebb időszakokra. A bérleti időszak során a bérleti díj nem egyenletes, az első évben jelentős kedvezménnyel tudjuk bérelni a területet. Ennek üzletpolitikai megfontolásai vannak, mivel ezen időszak alatt a kihasználtság nagyon alacsony. A kezdeti időszakra vonatkozóan el kell-e határolni az időarányos bérleti díjat? A bérletidíj-mentes vagy kedvezményes időszak nem függ a kihasználtsághoz, időhöz kötött.
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz pontosítani kell a kérdés utolsó mondatát. A kérdés egyéb részében leírtak figyelembevétele mellett úgy értelmezzük, a bérletidíj-mentes vagy kedvezményes időszak a kihasználtsághoz, időtartamhoz kötött. Azt is fel kell tételeznünk, hogy a kedvezményes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Zöldítési támogatás

Kérdés: A szövetkezet a következő levelet kapta: "A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet alapján az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás (a továbbiakban: zöldítés) igénybevételével kapcsolatban a 2018. évi egységes kérelem keretében 2018. május 15. napján benyújtott támogatási kérelme alapján indult eljárásom során az alábbi végzést bocsátom ki. 2018. évi zöldítés támogatási kérelme vonatkozásában részletfizetésként XXX összeget állapítok meg." Melyik évre számolandó el, ha a végzés és a kiutalás is 2019. évi?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy a végzés is, a kiutalt részletfizetés is 2019. évben a 2018. évi üzleti év mérlegkészítési időpontja előtt megérkezett a szövetkezethez.Mivel a zöldítéstámogatási kérelem 2018-ban került benyújtásra, a végzés is 2018. évi támogatásról szól, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Követelések, kötelezettségek év végi egyeztetése

Kérdés: A vevői követelések, szállítói kötelezettségek év végi egyeztetésénél sok ellentmondás tapasztalható. A kiküldött egyenlegközlőkből derül ki, hogy a cégek eltérő módon könyvelnek, van, akinél a számla 2018. évi vevői követelés, a partnernél pedig 2019. évi szállítói kötelezettség. Az egyértelmű, hogy az árbevétel és a költség a felmerülés évének az eredményében kell, hogy szerepeljen. A követelés és kötelezettség mikor, milyen esetben és hogyan szerepel a beszámolóban? Mikor kell elhatárolásként könyvelni? Ezekhez kapcsolódik még a program korlátozottsága, hiszen van olyan, amelyik nem engedi meg a felhasználónak, hogy az előző időszakra rögzítse a számlát. A számviteli törvény értelmezése sem egyértelmű.
Részlet a válaszából: […] Természetesen a kérdés utolsó mondatával nem értünk egyet. A számla egyértelműen számviteli bizonylat, és mint bizonylattal szembeni követelményeket az Szt. 166-167. §-ai részletesen ismertetik. A 167. §-a (1) bekezdésében ismertetett általános alaki és tartalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrész felújítása

Kérdés: A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (Lszt.) 10., 11., 12. §-ai tartalmazzák, hogy mi lehet a lakásszövetkezet tulajdonában. Lényeges előírást fogalmaz meg a 11. §, amely szerint, ha a lakások a tagok tulajdonában állnak, az épülethez tartozó földrészlet, az épületszerkezetek, az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei, a központi berendezések, a házfelügyelői (gondnoki) lakás, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más építmények (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyak a lakásszövetkezet tulajdonában állnak. A kérdező véleménye szerint, amennyiben a lakásszövetkezet a saját tulajdonában lévő építményrészeken, berendezéseken és felszereléseken végzi a felújítást, és nem a lakók tulajdonában lévő lakáson, akkor azt, mint saját tulajdont aktiválni kell. Így nem merül fel számlaadási kötelezettség. A lakástulajdonos által felújítási céllal befizetett összegek a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint végleges pénzeszközátvételnek minősülnek a lakásszövetkezetnél.
Részlet a válaszából: […] A számviteli szabályok megalkotásában közreműködő válaszadó számára alapvető problémát jelent a lakásszövetkezeti törvény követelményeinek való megfelelés. A lakásszövetkezet tulajdonában álló, 11. § szerinti elemek (egyszerűsítve: épületrészek) hogyan jelennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Következő évre áthúzódó rezsiszámlák

Kérdés: A cég saját tulajdonú lakás bérbeadásával foglalkozik. Minden negyedévet követő hó elején, az addig beérkező rezsiszámlák alapján elkészíti a bérlő számára a bérleti díjjal együtt a rezsi továbbszámlázását is. Emiatt év végén lesznek olyan számlák, melyek a számlázáskor még nem érkeztek meg, de még 2018. évet érintő időszak is szerepel azokon. A következő negyedév elején érkező számláknál mi a helyes eljárás? 2019. évi közvetített szolgáltatásként rögzítve, a 2018. évi részt pedig először elhatároljuk, majd nem számlázottként kimutatjuk? Vagy az előbbi mellett vegyes tételként elhatároljuk a kapcsolódó bevételt is? Vagy csak 2019-ben rögzítjük ezeket a költségeket közvetített szolgáltatásként? Ez utóbbi esetben nem teljesül a teljesség elve.
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, amelyben a kérdező – szerintünk – túlbonyolítja a problémát, nem megfelelő irányból kívánja kezelni a rezsiszámlák továbbszámlázását.Az összemérés számviteli alapelv követelménye, hogy a bevételeknek és a költségeknek ahhoz az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Bekötőút felújítása

Kérdés: A kft. az önkormányzattal kötött megállapodás alapján hozzájárul a bekötőút felújításához. A bekötőút az önkormányzaté marad, a kft. nem kap különös jogot az út felújításáért. Elszámolható-e az ezzel kapcsolatosan felmerült – számla alapján végzett – munka költsége? Tekinthető-e a felújítás idegen ingatlanon végzett felújításnak? A számlán szereplő áfa levonható?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény általános előírása alapján az eredmény terhére a kft. vállalkozási tevékenységével kapcsolatosan felmerülő költségek számolhatók el. A kérdés szerint a kft. a bekötőútnak nem kizárólagos, egyedüli használója, így a bekötőúttal kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Devizás tételek könyvelése év végén

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a devizás tételek könyv szerinti értéke és a mérlegfordulónapi értékelésekor számított forintértéke közötti különbözetet?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz tekintsük át az Szt. 60. §-ának (2) bekezdését. A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló – az 54-55. § szerint minősített – minden követelést, ideértve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Prémium, jutalom elszámolása

Kérdés: A 6196-os kérdésben írt válaszuk és a 4898-as kérdés szerinti válaszuk a tárgyévet követően megállapított jutalom tekintetében ellentmondásban van egymással. A 4898-as válasz szerint a jutalmat a tárgyévre nem kell, nem szabad elszámolni költségként, ezzel szemben a 6196-os válaszban erről nem tesznek említést, sőt éppen ellenkezőleg, azt írják, hogy a tárgyévre kell költségként elszámolni. Kérem, szíveskedjenek az ellentmondást feloldani!
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük, hogy a válaszban igyekszünk a konkrét kérdésre válaszolni. Ha a két kérdés eltér egymástól, akkor nyilvánvalóan a válasz sem lehet azonos. Jelen kérdésben szereplő válaszok esetében is ez a helyzet.A Számviteli Levelek 237. számában a 4898....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.
1
18
19
20
63