Egyéni vállalkozás átalakulása egyéni céggé

Kérdés: Egyéni vállalkozásunkat át szeretnénk alakítani egyéni céggé egy hitelfelvétel miatt. Az egyéni cég alapító okiratában kell rögzíteni, hogy jogutódja lesz az egyéni cég az egyéni vállalkozásnak? Jog­utódlás során az eszközök könyv szerinti vagy piaci értéken kerülnek be az egyéni cégbe? Az átalakulási vagyonmérlegben kimutatott értéken kell megnyitni az új cég könyveit? Az egyéni vállalkozás eszközeivel, forrásaival, követeléseivel? Az átalakulás után a megszűnő egyéni vállalkozás bevallásait a megszűnés szabályai alkalmazásával kell elkészíteni? A tárgyi eszközök, a készletek után az áfát be kell vallani? A cégbe bekerülő eszközök után kell illetéket fizetni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a 2010. január 1-je utánielőírások (a 2009. évi CXV. törvény) szerint az egyéni vállalkozás nemalakulhat át egyéni céggé. Az új elő­­­írások szerint az egyéni vállalkozóegyéni céget alapíthat az egyéni vállalkozói tevékenysége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Lakóingatlan építése bérbeadás céljából

Kérdés: A belföldi áfaalany társaság telket vásárol, majd alvállalkozók és saját maga közreműködésével lakóingatlant kíván építeni, amit majd piaci áron az ügyvezető bérelni fog. Mikor kell az APEH-nál bejelenteni, hogy az ingatlant áfásan szeretné bérbe adni? Az építkezés közben az alvállalkozók fordított adózás alá eső számlákat fognak kiállítani, viszont lesz saját névre termékbeszerzés is, amelyet áfával fognak számlázni. Ezen áfaösszeg az építkezés során levonásba kerülhet-e? Akkor is, ha még nem döntötte el, hogy a bérbeadás áfás lesz vagy áfamentes? Ha tárgyi adómentesen adja bérbe, akkor az egész lakóingatlan önköltsége után fizetni kell a 25% áfát, ugyanakkor nem helyezhet levonásba semmit? Vagy nem kell az egészre felszámítani az áfát, de az anyagra visszaigényelt áfát utólag vissza kell fizetni? Egy későbbi értékesítés során hogyan alakul az ingatlanértékesítés áfája?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz előtt a következőket kellrögzíteni: a kérdés szerinti lakóingatlan megépítése a társaság szempontjábólberuházás, a beruházásnál pedig nem lehetnek alvállalkozók (ez a Ptk. előírásaialapján kizárt), legfeljebb részfeladatokat végző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Ingatlanfejlesztés látványtervei

Kérdés: Társaságunk ingatlanfejlesztéssel foglalkozik. Vállalkozási szerződéseket kötünk tervező cégekkel látványtervek, projektspecifikációk elkészítésére. A szerződésben az elkészített tervek szerzői jogát kizárólagosan és korlátlan felhasználásra a vállalkozó rendelkezésünkre bocsátja. Hogyan tudjuk elszámolni a beérkezett számlákat akkor, ha külön kerül számlázásra a vállalkozási díj és a jog, valamint akkor, ha azokat egyben számlázza? Ha nincs külön számlázva, hogyan határozható meg a szerzői jog értéke?
Részlet a válaszából: […] A kérdező cég ingatlanfejlesztéssel foglalkozik.Feltételezzük, hogy a látványtervek, a projektspecifikációk egyetlen projekthez(kalkulációs egységhez) kapcsolódnak. Ez esetben az Szt. 47. §-ának (1)bekezdése alapján a projekt bekerülési értékében kell számításba venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 23.

Saját dolgozók képzési költségei

Kérdés: Hogyan könyveljük a szakképzési hozzájárulást abban az esetben, ha a saját dolgozó képzésére fordítunk egy bizonyos összeget? A szakképzési hozzájárulásról szóló törvényben foglal­taknak mindenben megfelelünk. A féléves kiszámított szakképzési hozzájárulás 2 000 000 Ft. Általános képzésre fordított összeg 150 800 Ft. A képzési időre jutó kieső bér+járulékai: 50 800 Ft. Át kell-e vezetni az oktatási költségek közül a képzésre fordított összeget? Hova könyveljük a kieső bért és járulékait?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulás (a bruttó kötelezettség)teljesítésénél elszámolható költségeket (ilyen lehet a kérdés szerinti sajátdolgozó képzésére fordított összeg is) ott kell elszámolni, ahova azok aszámviteli előírások szerint valók. Így a képzés költségeit az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 23.

Áramdíj költségkénti elszámolása

Kérdés: A 4625. számú kérdésre adott válaszuk alapján az áramdíjszámlákon feltüntetett díjaknak csak egy része anyagköltség. Ezzel szemben a 2833., a 3708., a 3893. és a 4255. kérdésekre adott válaszok alapján az eszköz bekerülési értékének részei az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek is. Kérem a 4625. számú kérdésre adott válasz pontosítását az előbbiek alapján!
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 223. számában a 4625. kérdésre adottválaszban azt írtuk, hogy az áramdíjszámlákon feltüntetett azon díjakat,fizetendő összegeket, amelyeket a fogyasztás mennyisége arányában határoznakmeg (például az elosztói alapdíj vagy az energiaadó), azokat nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

Bérhizlalás elszámolása

Kérdés: Gazdaságunk alaptevékenysége mezőgazdaság, sertéstenyésztéssel is foglalkozunk. A sertéstelepen megszületett malacokat már nem tudjuk saját istállóinkban felnevelni, hanem bérhizlalókhoz kerülnek, de az állomány a mi tulajdonunk marad, mi látjuk el táppal és gyógyszerrel is, a kész hízót mi értékesítjük. A bérhizlaló kompenzációs feláras jogállású őstermelő. A bérhizlaló "jövedelme": az elkészült hízó értékesítési nettó ára, – a kivitt malac és táp nettó ára, + kompenzációs felár. Átadott termékek a bérhizlalónak: – malacár nettó 12 000 Ft/db, – a táp ára nettó 20 000 Ft/1 darabra, – összesen: 32 000 Ft/db. A visszavett kész hízó nettó ára: 35 000 Ft/db, tehát a bérhizlalónak a példa szerint 3000 Ft/db fizetendő, plusz a bérhizlalási díjra a kompenzációs felár: [35 000-(12 000+20 000)]* 7% = 210 Ft, tehát ő darabonként (3000+210) 3210 Ft-t kap a bérhizlalásért. A fentiek alapján az őstermelő bruttó árbevétele 35 000 Ft+210 Ft, költségként elszámolhatja a malacárat, a tápárat. Kérdésem, hogy a fentiekben leírtak megfelelnek-e a hatályos Áfa- és Szja-tv.-nek? Ezt kellene nekem a kihelyező oldaláról lekönyvelni.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt tényállás ellentmondásos, ezért nem leheteldönteni, hogy valójában bérhizlalás valósul-e meg vagy sem.A kérdésben leírtak szerint a hizlalásra kiadott malacok atársaságuk tulajdonát képezik. Ennek ellentmond, hogy a bérhizlaló afelvásárlási jegyen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

Könyvelőprogram átíratása

Kérdés: A bt. vásárolt egy könyvelőprogramot 2003-ban, több cég könyvelésére. A PM-nél regisztrált mérlegképes könyvelő (a bt. kültagja) kivált a bt.-ből, és saját nevére íratta, magánszemélyként a könyvelőprogramot. Ezt követően a könyvelő egyszemélyes kft.-t alapított, amelynek tulajdonosa és ügyvezetője. Ezen a programon történik a kft. és néhány más társaság könyvelése. Helyes ez így? Szükséges-e az új kft. tulajdonába adni a könyvelőprogramot? Az évi frissítési díj valamilyen jogcímen kifizethető a könyvelőnek? (Az ő nevére jön a számla.)
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a könyvelőprogramok -mint szellemi termék – általában nincsenek a felhasználók tulajdonában. Így abt. amikor megvásárolta a könyvelőprogramot, akkor nem szellemi terméketvásárolt, csak annak a használati jogát. Ezt a jogot viszont nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.

Garázsépítés költségeinek elszámolása

Kérdés: A kft. fő tevékenységi köre: lakó- és nem lakóépületek építése. Vásárolt 1 telket, amely 2 hrsz.-on szerepel. Épít rá 40 db garázst, amelyek egy részét eladja, a maradék saját tulajdonában marad. Hogyan helyes könyvelni? A telket, az építési anyagokat, az egyéb költségeket? Aktiválás? Év végi összevezetés? Ha értékesíti a garázst?
Részlet a válaszából: […] Abból indulunk ki a válasznál, hogy a kft. fő tevékenységiköre alapvetően az, hogy a megépített lakásokat és nem lakásokat értékesítenifogja, és csak azt tartja meg magának, amit nem tud eladni.Az előbbiekből következően a vásárolt telket az áruk közöttkell állományba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.

Szállítói számla tartozik egyenlege

Kérdés: A 2006 óta működő társaság könyvelését különböző könyvelőirodák végezték. A 2009. évi főkönyvi kivonatban a szállítók egyenlege rendre tartozik egyenleget mutatott. Mint kiderült, ezek még 2007., illetve 2008. évi nyitó egyenlegek. A dokumentációk hiányosak. A partnerek egy része már jogutód nélkül megszűnt. Hogyan lehet ezeket rendezni 2010. évben?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell állapítani, a kérdésből az következik,a könyvelőirodák nem a számviteli előírások maradéktalan betartásával végeztékmunkájukat. De hibáztatható a társaság vezetése is, hogy ezekre nem figyeltoda.Az Szt. 69. §-ának (1) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Közösségen belül igénybe vett szolgáltatás

Kérdés: Az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján "a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett". A 42. §-ban nevesített szolgáltatásnyújtások esetében pedig "a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik". Ebben az esetben a szolgáltató közösségi tagállam felszámolja az áfát a számlában. A számla áfatartalmát hogyan könyveljük, illetve hogyan igényeljük vissza az áfát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből egyértelműen nem derül ki, hogy az Áfa-tv. 42.§-a szerinti szolgáltatást a kérdező cég nyújtja vagy igénybe veszi a Közösségvalamely tagállamában. Ezért az utóbbi feltételezésével adjuk meg a választ.Az Áfa-tv. 42. §-ában nevesített szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.
1
54
55
56
93