Képzési rendszer nyilvántartása

Kérdés: Cégünk vásárol egy – személyes márkaépítés, marketing-tanácsadás és tréningprogram tárgyú – workshop jellegű képzési rendszert, amit részben cégen belül, saját célra használna, részben pedig a szerző engedélyével, ezzel egyidejűleg külső partnercégeknek értékesítene. A vásárolt workshoprendszer elsődlegesen a szellemi termékek között kerülne aktiválásra. Kérdés, hogy az elgondolás megfelel-e a számviteli alapelveknek, valamint az, hogy továbbértékesítés esetén milyen módon és milyen értékben történik az immateriális javak közül a készletek közé történő átvezetés?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy nem a számviteli alapelveknek, hanem a számviteli törvény tételes előírásainak kell megfelelni, továbbá az immateriális javak közvetlenül is értékesíthetők, az értékesítéshez nem kell a készletek közé átvezetni!Az Szt. 25. §-a (7)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.
Kapcsolódó címke:

Vagyoni értékű jog vagy szellemi termék?

Kérdés: Ügyfelem 2020-ban egy webes hozzáférésű szoftvert készíttetett 460 ezer Ft+áfa összegért. Ez vagyoni értékű jog vagy szellemi termék? Milyen értékcsökkenési leírási kulcsot kell alkalmazni a Tao-tv. és az Szt. szerint? A Tao-tv.-ben erre vonatkozólag semmit nem találtunk.
Részlet a válaszából: […] Az immateriális javak közé tartozik a vagyoni értékű jog is, a szellemi termék is, értelmező rendelkezésüket az Szt. 25. §-ának (6)–(7) bekezdései tartalmazzák. Atételes felsorolásban a kérdés szerinti szoftver ugyan nem szerepel, de a tartalmi előírásokból az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.
Kapcsolódó címke:

Étkeztetési hálózati rendszer tervezése, jogdíja

Kérdés: Ügyfelem egy étkeztetési hálózathoz tartozó üzletet nyitott, amely kizárólag az ő termékeit értékesítheti, azokból készíthet és forgalmazhat ételeket. A bolt kialakítása az étkeztetési rendszer előírása és megrendelése szerint készült el, egy építésziroda által, amelyre az építésziroda kiszámlázott tervezést és jogdíjat az ügyfelemnek. Hogyan kell ezt könyvelni? Amennyiben immateriális javak között kell kimutatni, milyen értékcsökkenési leírást kell alkalmazni a számviteli és a társaságiadó-törvény szerint?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nincs szó arról, hogy a hálózathoz tartozó üzlet kialakításával kapcsolatosan merültek-e fel a szükséges eszközök beszerzésén túlmenően költségek (például beruházással, felújítással kapcsolatosan). Ha igen, akkor annak a költségeit növelő tételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.
Kapcsolódó címkék:    

Domainnév regisztrációjának meghosszabbítása

Kérdés: Az 5806. kérdésre adott válasz hogyan módosul abban az esetben, ha a cég évente hosszabbítja meg a domainnév regisztrációját? A regisztrációs díj nem jár járulékos szolgáltatásokkal, és a szerkezete www.cégnév.hu, tehát saját domainnévről van szó. Ebben az esetben is vagyoni értékű jogról beszélünk és nem igénybe vett szolgáltatásról?
Részlet a válaszából: […] A vagyoni értékű jogok az immateriális javak közé tartoznak, az immateriális javak pedig befektetett eszközök. A befektetett eszközök legfontosabb jellemzője az, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálják.A domainnév regisztrációjának az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.
Kapcsolódó címke:

Épületek terv szerinti értékcsökkenése

Kérdés: Hogyan kell megbecsülni az épületek maradványértékét? Honnan lehet tudni, hogy mennyi lesz a maradványérték a hasznos élettartam végén, amikor az épületek piaci értéke jellemzően nő? Nem lenne célszerű arra az álláspontra helyezkedni, hogy az épület értékéből a használat során nem veszít, ezért nem kell terv szerinti értékcsökkenést elszámolni? Mi az Önök álláspontja?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 52. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.
Kapcsolódó címkék:  

Beolvadásos kiválás

Kérdés: A kérdés egy társaság átalakulásával kapcsolatos. A társaságban, 50-50 százalékban két magánszemély a tulajdonos. Az átalakulás nem kedvezményezett beolvadásos kiválás lesz oly módon, hogy a kiváló tag az eredeti társaság vagyonának egy részével egy már működő társasághoz mint jogutódhoz csatlakozik. A tagok megállapodhatnak-e a vagyonmegosztásban a törzstőkétől eltérő arányú vagyonról? Értelmezésünk szerint a jogelőd társaságnál az átadott vagyon után áfafizetési kötelezettség nem keletkezik. Az átalakulás könyv szerinti értéken történne, így a Tao-ban az átadott tárgyi eszközöknél keletkezhet különbözet. Az átalakulás során egy ingatlan is átadásra kerül, ott – mivel az átalakulás nem kedvezményezett – illetékfizetési kötelezettség merül fel a jogutódnál. Helyes ez az értelmezés? A kérdéses kiválás keletkeztet-e a kiváló vagy a maradó magánszemélynél szja- vagy egyéb adófizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:45. § (2) bekezdés a) pontja szerint beolvadásos kiválás, amikor a kiváló tag a jogi személy vagyonának egy részével már működő jogi személyhez mint jogutódhoz csatlakozik. A Ptk. nem írja elő, hogy e vagyoni résznek a tag részesedésével arányosnak kell lennie....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

K+F-hez kapcsolódó adóalap-csökkentések

Kérdés: A 420. számban megjelent 8142. kérdéssel kapcsolatban kérdezem: Tudomásom szerint, amennyiben a K+F aktiválása mellett dönt a társaság, úgy a támogatás összegével csökkentett, felmerült közvetlen költségek összegét kell aktiválni. Tehát ebben az esetben nem 285 M Ft-ot, hanem 285-135 = 150 M Ft-ot kellett volna aktiválnia a társaságnak. Ebben az esetben azonban az értékcsökkenés összege (75 M Ft) nyilvánvalóan a támogatásra eső résszel kevesebb (67,5 M Ft), mint a példában szereplő összeg (142,5 M Ft). Ha azonban az értékcsökkenés már eleve kevesebb (mivel az aktivált érték eleve nem tartalmazza a támogatás összegét), így véleményem szerint nincs szükség a támogatás levonására a taokedvezmény számításakor. A taokedvezmény ebben az esetben pontosan az értékcsökkenés összegével egyezik meg, ami 75 M Ft. Ugyanúgy, mint a példában. Helyes volt a kérdező eljárása, hogy nem a támogatással csökkentett közvetlen költségeket aktiválta?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük: igyekszünk a kérdésben megadott adatok alapján a kérdésben foglaltakra válaszolni.A kérdésben az szerepel, hogy a társaság K+F-et valósított meg, amelyet 2019. 01. 01-én aktivált 285 M Ft értékben. Ehhez az aktivált értékhez 135 M Ft támogatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.
Kapcsolódó címkék:  

Vagyoni értékű jog értékcsökkenési leírása

Kérdés: Lakásszövetkezet a bérleményhez kapcsolódóan közműfejlesztési hozzájárulásokat vásárolt. A vagyoni értékű jogok esetében a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás helyes elszámolásához kérem a segítségüket. Milyen százalékos kulcsot kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A vagyoni értékű jogok terv szerinti értékcsökkenésére az Szt. külön rendelkezést nem tartalmaz. Így annak értékét a számviteli politikában meghatározott módszerrel és mértékben meghatározott összegben kell elszámolni. Ennek kialakításakor az Szt. 52. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.
Kapcsolódó címke:

Kiegészítő ár figyelembevétele az alapárnál

Kérdés: A társaság kifejlesztett egy nagy értékű szoftverrendszert. A szoftverfejlesztéssel kapcsolatos ráfordításait aktiválta. Ezt a rendszert oly módon értékesítette, hogy a szoftver ellenértékét egy – a fejlesztési költségeknél lényegesen alacsonyabb összegű – fix alapárban és 3 év alatt évenként elszámolandó kiegészítő árban határozták meg. A kiegészítő ár a szoftverrendszer hasznosításának a vevő által a következő 3 évben elért nyeresége 50%-ában került meghatározásra. A figyelési időszak alatt az eredményt görgetik. Így ha pl. az első év még veszteséges volt, akkor visszafizetési kötelezettsége nem keletkezik az eladónak, hiszen a következő év(ek) nyereségét csökkentik vele. Ha mindhárom év összességében veszteséges volt, akkor nem jár kiegészítő ár. A vevő a szoftverrendszer tulajdonjogát a szerződés aláírásakor, azaz most szerzi meg. Hogyan kell ezt számláznia az eladónak, hogyan kell könyvelnie? A szoftvert az immateriális javak között tartottuk nyilván. Így az eladáskor a könyv szerinti érték teljes összegét vezetnénk az egyéb ráfordítások közé, és a számlázott alapárat egyéb bevételként számolnánk el. Ez azonban az első évben jelentős veszteséget fog eredményezni, ugyanakkor a következő 3 évben – előzetes kalkuláció szerint – a szoftver értékének a többszöröse is megtérülhet a kiegészítő árban. A kiegészítő ár elszámolásakor az eredeti számlát kell-e helyesbíteni (megnövelni), vagy egy önálló számla lesz? A kiegészítő árat elszámolásakor a tárgyévi eredmény javára lehet elszámolni, vagy a szerződéskötéskori évet kell módosítani vele?
Részlet a válaszából: […] Teljes terjedelmében idéztük a kérdést, mivel egyrészt a kifejlesztett szoftver nyilvántartásba vételének módja sem felel meg a számviteli követelményeknek, másrészt a vevővel kötött szerződésben valójában nem kiegészítő árban állapodtak meg, hanem a jövőbeni eredmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.

K+F-hez kapcsolódó adóalap-csökkentések

Kérdés: A társaság K+F-et valósított meg, amelyet 2019. 01. 01-én aktivált 285 M Ft értékben. Ehhez az aktivált értékhez 135 M Ft támogatás is tartozik. A K+F befejeződött, és árbevételt is produkált már 2019-ben, így az amortizációja elindult. A K+F értékét akár 50%-kal is amortizálhatjuk, amelyet teljes mértékben elfogad a Tao-tv.? Ha aktiváltuk, akkor viszont az Szt. szerint 1 évnél tovább kell szolgálnia a vállalkozást. Megteheti-e a vállalkozás, hogy 18 hónap alatt írja le a számvitelben, amelyet a Tao-tv. elfogad? A Tao-tv. szerint a számvitelben elszámolt értékcsökkenéssel csökkenthető a társasági adó alapja, a korlátozó tényezőket figyelembe véve. A K+F-et végző alvállalkozó nem volt, viszont támogatás volt. Jó-e a számítás, ha a vállalkozó 2019-ben 50%-os kulccsal 285 x 0,5 = 142,5 M Ft amortizációt számolt el, az adóalap-csökkentés pedig: 285-135 = 150 M Ft x 0,5 = 75 M Ft? Jól tudjuk-e, hogy az iparűzésiadó-alapnál az előbbi összeg szintén csökkentő tétel lesz? A jövőben megvalósuló K+F-re fejlesztési tartalékot nem lehet képezni?
Részlet a válaszából: […] A kérdések sorrendjében a választ a következőkben adjuk meg:Az Szt. 52. §-ának (1) bekezdése szerint az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.
Kapcsolódó címkék:  
1
4
5
6
27