Maradványérték megállapítása ingatlannál utólag

Kérdés: Ügyfelünk könyveiben több mint 12 éve nagy értékű ingatlan szerepel, külön a földterület, külön a rajta lévő felépítmény. A telekre értékcsökkenés nem került elszámolásra, a bérbe adott épületre igen. Az ingatlan bekerülésekor maradványértéket állap ított meg, holott nyilvánvaló, hogy 50 év után sem lesz a piaci értéke nulla. Milyen feltételek mellett lehetséges a nullától eltérő maradványértéket megállapítani, és ezáltal a számviteli értékcsökkenés összegét megváltoztatni? A változtatáshoz szükséges ingatlanérték-becslés? Év végén hogyan, milyen módszerrel lehetséges a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéket meghatározni, amely alkalmas a tartós piaci tendencia megállapítására?
Részlet a válaszából: […] A kérdés lényege, hogyan lehet az épületnél maradványértéket megállapítani, mivel a teleknél nem beszélhetünk maradványértékről. A válasznál abból kell kiindulni, hogy az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés összegének megállapításánál az egyedi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Ingatlan átadása tulajdonosnak

Kérdés: A kft. tulajdonában van egy lakóháznak minősülő ingatlan, ami egyúttal a kft. székhelye is. A kft.-ben egy személy a tulajdonos, aki szeretné megszüntetni (vagy eladni) a céget, és az ingatlant a saját nevére venni. Milyen költségekkel kell számolnia (hány százalék az illeték és az adó?), milyen lehetőségek vannak ennek a lebonyolítására (csak adásvételi, vagy más is)? Az ingatlan értékének meghatározására milyen szabályok vonatkoznak? Élvez bármilyen kedvezményt a leendő tulajdonos, lévén hogy a kft. is az övé?
Részlet a válaszából: […] A lakóház kft. tulajdonosa számára való megszerzése elvileg lehetséges – mint arra a kérdés utal – adásvétel útján vagy a társaság jogutód nélküli (végelszámolással való) megszüntetése révén. Utóbbi eredményeként az egyedüli tag megszerezheti a megszűnő kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Társaság ingatlanának értékesítése

Kérdés: A magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő cég (értékesítő cég) a könyveiben kimutatott építési telket (amelynek piaci értéke többszöröse a nyilvántartási értéknek) közvetlenül értékesíti az építési telket a későbbiek során hasznosító cégnek. Az értékesítés áfaköteles? Ha igen, fordítottan adózik? Az áfát a vevő társaság levonhatja? Az értékesítő cégnél hogyan alakul a társaságiadó-kötelezettség? A vevő társaságot terheli-e illetékfizetési kötelezettség? Illetékmentesség érvényesíthető?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a válasz a vonatkozó törvényi előírásokból következik:Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének k) pontja alapján az építési telek értékesítése áfaköteles akkor is, ha nem tették adókötelessé. Az építési telek nem tartozik az Áfa-tv. 142. §-ának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Átalakulás vagyonátértékeléssel

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 137. §-a alapján az átalakuló társaság a mérlegében (könyveiben) értékkel kimutatott eszközeit és kötelezettségeit (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) átértékelheti, a könyveiben értékkel nem szereplő, a társaság rendelkezésére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlanok maradványértéke

Kérdés: Az évenként elszámolandó értékcsökkenés meghatározásánál számításba kell venni a maradványértéket is. Mire kell tekintettel lenni – ingatlanok esetében – a maradványérték összegszerű meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 52. §-a alkalmazásánál tekintettel kell lenni az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 5. és 6. pontja szerinti értelmező rendelkezésekre is (a hasznos élettartam, a maradványérték). Ezek összevetése alapján– először a hasznos élettartamot kell meghatározni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.
Kapcsolódó címkék:  

Vásárolt ingatlan utáni illeték elszámolása

Kérdés: A társaság a 2015. évben vásárolt ingatlan értéke alapján a 2015-ben megállapított illetéket nem fizette meg és nem számolta el, mert fellebbezett. A fellebbezés 2018-ban zárult le, az illetéket – módosított összegben ugyan, de – meg kell fizetni. A helyes számviteli elszámolásra kér választ a társaság.
Részlet a válaszából: […] A 2015. évben vásárolt ingatlan értéke alapján fizetendő illetéket a vásárolt ingatlan beszerzési értékében kellett volna számításba venni, függetlenül attól, hogy annak összegszerűségét vitatták. (Akkor is a bekerülési értékben számításba kellett volna venni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.
Kapcsolódó címke:

Vásárolt követelés ellenében kapott ingatlan

Kérdés: Cégünk lejárt követeléseket vásárolt. A követelések szerinti eredeti adós azonban többszöri felszólítás után sem fizetett. Így végrehajtásra került sor. A végrehajtás során a cég követelései fejében egy használt ingatlant kapott, amelynek az értékét a végrehajtó meghatározta. A végrehajtó által meghatározott érték eltért a vásárolt követelések könyv szerinti értékétől, de piaci értéke is kevesebb. Hogyan kell a különbözeteket rendezni? Hogyan kell elszámolni a végrehajtás során felmerült költségeket?
Részlet a válaszából: […] A vásárolt követeléseket a vételi áron kell az eszközök között nyilvántartásba venni (T 3651 – K 384). Célszerű, ha a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatják a vásárolt követelés szerinti adós eredeti (pontosabban még fennálló) tartozásának megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.
Kapcsolódó címke:

Értékhelyesbítés megrongálódás esetén

Kérdés: Társaságunk ingatlanok esetében él az értékhelyesbítés lehetőségével. Ha megrongálódik az ingatlan, és selejteznünk kell, és az ingatlan nettó értéke alacsonyabb, mint a piaci érték, elvégezhető-e a selejtezés? Ebben az esetben hova kell könyvelni az ingatlan értékét?
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos módon a kérdést (túlzottan is) szakszerűtlenül fogalmazták meg, emiatt a válasz előtt a kérdésben leírtak pontosítása szükséges.Az értékhelyesbítés lehetőségével csak akkor lehet élni, ha az ingatlan piaci értéke magasabb, mint az ingatlan könyv szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:    

Ingatlanok piaci értéken – közalapítvány

Kérdés: A közalapítvány kuratóriuma úgy dönt, hogy az ingatlanokat piaci értéken szerepelteti a könyvekben. Köteles-e valamennyi ingatlant értékelni?
Részlet a válaszából: […] A közalapítvány – mint egyéb szervezet – a számviteli törvény hatálya alá tartozik. Így rá is vonatkozik a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Vagyonszerzési illeték értékesítés után

Kérdés: 2016-ban ingatlant vásároltunk. A vagyonszerzési illetéket 2017. év végén állapította meg a hatóság, 2017. év végén fizettük ki azt, és az ingatlant azóta már továbbértékesítettük. Ez esetben a vagyonszerzési illetéket hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy ugyanúgy, mintha a vagyonszerzési illetéket az ingatlanvásárlással egyidejűleg fizették volna meg.A megvásárolt ingatlant csak akkor lehetett beruházásként könyvelni, ha az ingatlant a saját tevékenységet szolgáló eszközként vásárolták,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.
Kapcsolódó címke:
1
7
8
9
23