Találati lista:
21. cikk / 452 Fenntarthatósági jelentés elkészítésének értelmezése
Kérdés: A számviteli törvény fenntarthatósági jelentés elkészítésével kapcsolatos rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatban lennének kérdéseink:
1. A számviteli törvény külön fejezete szól a fenntarthatósági jelentésről. A számviteli törvény szerint az éves beszámolót minden vállalkozás köteles közzétenni, az éves beszámoló részét nem képező üzleti jelentésnek csupán a megtekintését kell biztosítani az érdekelt felek részére. Ha a fenntarthatósági jelentést az üzleti jelentés részeként kell elkészíteni és közzétenni, akkor hogyan kell megfelelni a kötelezettségnek, ha az üzleti jelentés egészére a közzététel nem vonatkozik? A 95/I. § szerinti fenntarthatósági jelentés közzétételére vonatkozó szabályozás és 154. § (12) pontja szerinti üzleti jelentés megtekintésére vonatkozó szabályozás hogyan van szinkronban?
2. Cégcsoportunknál 2025. évre vonatkozóan egy cég lesz fenntarthatósági jelentéstételre kötelezett, 2026-tól várhatóan egy másik társaságunk is eléri a törvényben meghatározott határértékeket. Ki a kötelezett a fenntarthatósági jelentés készítésére, a cégcsoport vagy a cég? Kell-e konszolidált fenntarthatósági jelentést készíteni, ha az érintett társaság készít egyedi jelentést, vagy csak lehetőség van rá? Amennyiben konszolidált fenntarthatósági jelentést kell készíteni, abban az egyénileg nem kötelezett tagvállalatokról is be kell számolni?
1. A számviteli törvény külön fejezete szól a fenntarthatósági jelentésről. A számviteli törvény szerint az éves beszámolót minden vállalkozás köteles közzétenni, az éves beszámoló részét nem képező üzleti jelentésnek csupán a megtekintését kell biztosítani az érdekelt felek részére. Ha a fenntarthatósági jelentést az üzleti jelentés részeként kell elkészíteni és közzétenni, akkor hogyan kell megfelelni a kötelezettségnek, ha az üzleti jelentés egészére a közzététel nem vonatkozik? A 95/I. § szerinti fenntarthatósági jelentés közzétételére vonatkozó szabályozás és 154. § (12) pontja szerinti üzleti jelentés megtekintésére vonatkozó szabályozás hogyan van szinkronban?
2. Cégcsoportunknál 2025. évre vonatkozóan egy cég lesz fenntarthatósági jelentéstételre kötelezett, 2026-tól várhatóan egy másik társaságunk is eléri a törvényben meghatározott határértékeket. Ki a kötelezett a fenntarthatósági jelentés készítésére, a cégcsoport vagy a cég? Kell-e konszolidált fenntarthatósági jelentést készíteni, ha az érintett társaság készít egyedi jelentést, vagy csak lehetőség van rá? Amennyiben konszolidált fenntarthatósági jelentést kell készíteni, abban az egyénileg nem kötelezett tagvállalatokról is be kell számolni?
22. cikk / 452 Partnertalálkozón adott saját gyártású termék
Kérdés: Partnertalálkozó keretében adott saját gyártású termék adózása hogyan alakul, ha az adott terméket meglevő és jövőbeni üzleti partner is kaphatja, egyéni vállalkozók is, magánszemélyek is, akik még egyáltalán nem vásároltak tőlünk. Az átadott termék az adott termék legkisebb kiszerelése. A szokásos bruttó piaci ára ennek a kiszerelésnek 5000 Ft alatti. Ilyenkor a rendezvényen átadott termék minősülhet-e árumintaként szja szempontjából adómentesnek? Áfa szempontjából pedig szintén adómentesnek? Tao-tv. alapján elismert költségnek? Hogyan alakul a teljes adózása?
23. cikk / 452 Magáncélú vásárláshoz a cég bankkártyájának használata
Kérdés: A kft. tulajdonosa (aki egyben munkavállalói státuszban van) alkalmanként a cég bankkártyáját használja magáncélú vásárlásaihoz. Ezekről a vásárlásokról nem kér a cég nevére szóló számlát. Az így felmerült kiadásokat – értesítésünk alapján – a költést követő hónapban készpénzben megtéríti a társaságnak. Ezeket a költségeket az egyéb követelések között tartjuk nyilván, de a rendelkezésünkre álló lehetőségek és azok lehetséges adóvonzata nem világos.
24. cikk / 452 Eredménytartalék terhére felemelt jegyzett tőke a tulajdonosnál
Kérdés: Az általam könyvelt gazdálkodó 50%-os arányban tulajdonosa egy 20 millió Ft jegyzett tőkéjű zrt.-nek. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy az eredménytartalék terhére felemelik a jegyzett tőkét 250 millió Ft-ra. Hogyan jelenik meg a tőkeemelés a tulajdonosnál? Véleményem szerint nem kell könyvelni a tulajdonostársaságnál. Helyes az álláspontom? DE! Kicsit fura a helyzet: 10 millió forint könyv szerinti értéken tartsunk nyilván egy 250 millió forint jegyzett tőkéjű társaságban lévő 50%-os részesedést? Alkalmazzuk a piaci értékelést, képezzünk értékhelyesbítést/értékelési tartalékot? Vagy kezeljük ingyenesen kapott eszközként?
25. cikk / 452 Végelszámolás során kiadott eszközök áfája
Kérdés: 3 db eszközt adnék át a tulajdonosnak. Az egyik személygépkocsi, melynek nem lett az áfája levonva a beszerzéskor. A másik egy utánfutó (2009-ben vásárolt), melyet magánszemélytől vásároltunk, szintén nincs áfalevonás. A harmadik egy garázs (2008-ban vásárolt), melynek szintén nem vontuk le az áfáját. A figyelési időszakon is túl vagyunk. Ebből adódóan úgy értelmeztem, hogy nincs áfafizetési kötelezettség az eszközök átadásakor az áfatörvény 11. §-a alapján. A NAV szerint csak a személykocsi után nem kell megfizetni az áfát, a többi után pedig beáll a fizetési kötelezettség.
26. cikk / 452 Adományozás adózási következményei
Kérdés: Tájékoztatást szeretnék kérni adományozással kapcsolatosan. Cégünk egy alapítványnak nem pénzbeli adományt szeretne adni (könyvek, játékok). Milyen adózási követelményeknek kell megfelelni társasági adó és áfa tekintetében? Milyen igazolást kell kiállítani és hány igazolást? Az igazolásoknak milyen kötelező tartalmi elemei vannak? Milyen törvényi hivatkozásokat kell szerepeltetnie az igazolásokon?
27. cikk / 452 Sportbelépő a kifizetővel jogviszonyban nem álló magánszemélynek
Kérdés: Szeretnék megerősítést kérni a következőkben: Jól gondoljuk-e, hogy adómentesen adható sportbelépő és kulturális eseményekre szóló belépő (külön-külön a minimálbért meg nem haladó értékben) olyan magánszemélynek, aki a juttató kifizetővel nem áll semmilyen jogviszonyban (feltéve, hogy az adóévben tőle más címen nem kapott jövedelmet)? Tehát konkrétabban, ha a helyi önkormányzat szeretne juttatást adni a településen dolgozó pedagógusoknak, akikkel nem áll semmilyen jogviszonyban, akkor adhatja-e az előbb felsorolt juttatást adómentesen? Jól gondoljuk, hogy ez esetben sem az önkormányzatnak, sem a magánszemélynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége?
28. cikk / 452 Egyéni vállalkozónál a fejlesztési tartalék feloldása
Kérdés: Árufuvarozó egyéni vállalkozó tehergépkocsit szerzett be, zárt végű lízing konstrukcióban, 4 éves futamidővel. Indulás 2023. november, a teljes bekerülési értéke nettó 32 millió Ft. Az első lízingdíjat pénzügyileg rendezte 2023. novemberben. 2022. évben 40 millió fejlesztési tartalékot képzett, ezt szeretné feloldani a 2023. évi tehergépkocsi-beszerzéssel. A tárgyieszköz-nyilvántartásban a teljes bekerülési értékkel szerepel. A fejlesztési tartalékot a teljes bekerülési értékkel oldhatja fel, vagy csak annyi összeggel, amelyet pénzügyileg rendezett?
29. cikk / 452 Egyéni vállalkozó követelésének elengedése
Kérdés: Az egyéni vállalkozónak a kft. (amely kapcsolt vállalkozása) tartozik 22.000.000 forinttal. A kft. ezt az összeget nem tudja visszafizetni. Amennyiben az egyéni vállalkozó lemond ennek a megfizetéséről, ez az egyéni vállalkozónál költség, majd adóalap-növelő? Tehát a személyi jövedelemadót kinullázza?
30. cikk / 452 A betéti társaságot külföldi tulajdonosa elajándékozza
Kérdés: Egy osztrák állampolgárságú magánszemély tulajdonában van egy magyarországi székhelyű betéti társaság. A magánszemély csak ausztriai lakcímmel rendelkezik, az év nagy részében (183 napon túl) Ausztriában tartózkodik. Szeretné az üzletrészét osztrák állampolgárságú lányának ajándékozni, aki szintén csak ausztriai lakcímmel rendelkezik, és az év nagy részében Ausztriában tartózkodik. Felmerül-e az említett ajándékozás után illetékkötelezettség Magyarországon? Esetleg mire kell még figyelni?
