Hasznosítási díj elszámolása

Kérdés: Társaságunk 2011-ben a saját előállítású termékek termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítésére átvállalási és hasznosítási szerződést kötött koordináló szervezettel. A társaság belföldi vevőjével olyan megállapodást kötött, hogy a hasznosítási díjat a koordináló szervezet számlája alapján a vevőnek számlázhatja. A vevő által számla alapján megfizetett díjat árbevételként kell elszámolni? A koordináló szervezet által felszámított szolgáltatási díjat eladott szolgáltatás értékeként kell számításba venni a beszámolóban?
Részlet a válaszából: […]  A hasznosítási díj valamilyen szolgáltatásnyújtásnak azellenértéke. A koordináló szervezet által számlázott hasznosítási díjat akoordináló szervezetnél árbevételként, a kérdező cégnél pedig – a főszabályszerint – az igénybe vett szolgáltatások költségei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Igénybe vett közvetített szolgáltatás

Kérdés: A Nyelviskola Bt. bejelentett vizsgahelyként is működik. A vizsgára jelentkező a Nyelvvizsga Kft. honlapján csak regisztrál, külön szerződést nem köt sem a Nyelvvizsga Kft.-vel, sem a Nyelviskola Bt.-vel, utalással vagy készpénzben fizeti be a vizsgadíjat a választott vizsgahelyet üzemeltető Nyelviskola Bt. bankszámlájára vagy pénztárába. A kedvezményt is tartalmazó vizsgadíjról a Nyelvvizsga Kft. számlát állít ki a Nyelviskola Bt. részére. A bt. a teljes összegről állítja ki a számlát a diák részére. A Nyelviskola Bt. esetében megvalósul-e a gazdasági esemény, vagy ez csak a nyelvvizsgadíj továbbhárítása? Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja a Nyelvvizsga Kft. számlájával?
Részlet a válaszából: […]  Természetesen gazdasági esemény valósul meg azzal, hogyelőzetes szerződés (megállapodás) alapján a Nyelvvizsga Kft. honlapjánjelentkező diák fizeti be a szükséges összeget a Nyelviskola Bt.-hez. A bt.ennek egy részét továbbadja a Nyelvvizsga Kft.-nek, a kft. számlája...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Árubeszerzés szállítási költségei

Kérdés: Ügyfelem továbbértékesítési célból árut szerez be EU-s tagállamból, illetve importból. A beszerzések helye ex works. A fuvart külső szállító végzi, jellemzően ügyfelem vevője telephelyén lévő konszignációs raktárba. Helyesen értelmezzük-e az Szt. 47. §-át, mely szerint az áru értékébe beszámítanak az első rendeltetési helyre, a konszignációs raktárba történő szállításig felmerült költségek, így a fuvarköltség is?
Részlet a válaszából: […] Olvassa el a 6104-as kérdésre adott válaszunkat is!A válasz röviden az, hogy helyesen értelmezik, feltéve hogy a felmerült fuvarköltséget az egyedi áruhoz hozzákapcsolják.Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján az eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Igénybe vett szolgáltatás elszámolása

Kérdés: Autószerelő kft.-nél hogyan számolandó el a műszaki vizsgáztatás, a klímafeltöltés és fényezés – ha más vállalkozó végzi?
Részlet a válaszából: […]  A más vállalkozó által elvégzett, számlázott – a kérdésszerinti – szolgáltatások áfa nélküli ellenértékét – a főszabály szerint – azigénybe vett szolgáltatások költségei között kell elszámolni. Ha a kft. azügyfelével úgy állapodik meg, hogy a részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Kiszállítás idegen szolgáltatóval

Kérdés: Társaságunknál a készáru kiszállításához idegen szolgáltatókat veszünk igénybe. A termék általunk kiszámlázott ára tartalmazza a kiszállítás költségeit is. A szállítási tevékenységről a szolgáltató által benyújtott számlákban a szolgáltató által igénybe vett alvállalkozói tevékenység is szerepel. A helyi iparűzési adó alapjának a meghatározásakor a fuvarköltséget vagy annak az alvállalkozó által teljesített értékét figyelembe lehet-e venni csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […]  A válasz röviden az, hogy nem!A termék ára magában foglalja a kiszállítás költségeit is, aztnem külön tételben számlázzák. Így a szolgáltató által számlázott összeg nemminősíthető közvetített szolgáltatásnak (nem teljesülnek a közvetítettszolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Helyi adó alapjának értelmezése

Kérdés: Jól értelmezzük-e a helyi adókról szóló törvényt, miszerint az iparűzési adó alapjának megállapítására vonatkozóan az Szja-tv. hatálya alá tartozó vállalkozások (egyéni vállalkozó, őstermelő) negatív megkülönböztetésben részesülnek az Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásokkal (társaságokkal) szemben, mivel az előbbinél az iparűzési adó alapjába beletartoznak az olyan – a tevékenységgel összefüggő – költségek ellentételezésére kapott támogatások, amelyeket az Szt. szerint egyéb bevételként kell elszámolni, ezért utóbbiaknak ezen támogatások után nem kell iparűzési adót fizetniük?
Részlet a válaszából: […] Olvassa el 6165-ös válaszunkat is!Az Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónál, őstermelőnél a nettó árbevétel fogalmát a Htv. 52. §-a 22. pontjának g) alpontja tartalmazza. Ez szerint a nettó árbevétel a tevékenység végzéssel (termékértékesítés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Iparűzési adó alapjának megosztása

Kérdés: Az iparűzési adó alapjának megosztása a székhely és telephely között komplex módszerrel történik. A helyi adókról szóló törvény 3. sz. melléklete szerint az értékcsökkenési leírást a Tao-tv. alapján, az adóévben elszámolható értékcsökkenés összegében kell figyelembe venni. Véleményem szerint ez az összeg a 29-es bevallás 03-01 mellékletének 04. sorában szerepel. A törvény nem rendelkezik arról, hogy mi a teendő a fejlesztési tartalékkal. Véleményük szerint büntethető-e a vállalkozás az iparűzési adó megosztásának hibája miatt, ha a fejlesztési tartalékként szereplő összeget az aktiválás időpontjában nem vette figyelembe értékcsökkenésként? A jogszabályi hézag alapján egyáltalán figyelembe kell-e venni?
Részlet a válaszából: […]  A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. § (2)bekezdése szerint, ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területénvégez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – atevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.

Jövedéki adó visszatérítése

Kérdés: Ténylegesen felhasznált (nem mezőgazdasági, hanem fuvarozói) gázolaj jövedéki adójának visszaigénylésekor a visszatérített összeget hogyan kell könyvelni? Egyéb árbevételként vagy anyagköltség-csökkentésként? Amennyiben egyéb árbevételként, ez esetben ez a tétel növeli az iparűzési adó alapját?
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt egy megjegyzés: a számviteli előírásokszerint nincs egyéb árbevétel, csak a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás– áfa nélküli – ellenértékét lehet árbevételnek nevezni.A gázolaj jövedéki adója a gázolaj bekerülési értékénekrésze....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Áfaellenőrzés (eva)

Kérdés: A Számviteli Levelek 252. számában az 5165. kérdésre adott válaszban a cím szerinti témával foglalkoztak. Véleményem szerint, a fenti összeget a bt. nem kapja meg a vevőtől, mert az eredeti számlán szereplő végösszeggel kell a helyes számlát kiállítani. A zárójelben lévő mondathoz kapcsolódó válasz más módon is megközelíthető.
Részlet a válaszából: […]  Valóban lehet más válasz is, ha ehhez a bt. a vevővel kötöttszerződést is módosítja úgy, hogy a szolgáltatás ellenértékét X+25 százalék áfaösszegben állapítják meg, és az X+25 százalék az eredeti számlán szereplővégösszeggel egyezik meg. Ez esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Nyomdai szolgáltatás közvetített szolgáltatásnak minősül?

Kérdés: A gazdasági társaság fő tevékenysége nyomdai szolgáltatás. Elektronikai termékek használati útmutatóit, garanciajegyeit gyártja. A cég évente szállítási keretszerződést kötött a megrendelővel, valamint vállalkozási keretszerződést az alvállalkozójával. A szerződések a megrendelt darabszámról, árról, gyártási határidőről nem rendelkeztek, mert azokat a konkrét munkák esetén rögzítik. A társaság a számlák értékét alvállalkozói díjként állította be az iparűzésiadó-bevallásba a Ptk. alapján. Iparűzésiadó-ellenőrzés során elfogadható ez közvetített szolgáltatásként?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem!A Ptk. XXXV. Fejezete határozza meg a vállalkozási szerződésselkapcsolatos követelményeket. A 389. § szerint vállalkozási szerződés alapján avállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására,átalakítására, üzembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.
1
10
11
12
20