198 talált cikk az iparűzési adó alapja kifejezésre

Kérdés: Ügyfelem ingatlanfejlesztő kft. Az általa 2013. év végén vásárolt belterületi építési telken lakóingatlan-beruházást valósít meg, abból a célból, hogy az ingatlant értékesítse. Az építési engedélyt jogerősen 2015-ben szerezte meg, ezt követően a kivitelezők kiválasztása után el is kezdte a kivitelezést, amely várhatóan 2016-ban fejeződik be. Helyes-e, ha az értékesítendő telekingatlant a készletek között tartjuk nyilván? Hogyan kell nyilvántartásba venni a beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatások (tervezés, műszaki ellenőrzés, szakipar) számláit a beruházás időszakában, ameddig nincs lakhatási engedély, vagy nem történik meg az értékesítés? A kft. az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l); j) és k) pontja szerinti adókötelezettséget választotta, a beruházás során érvényesíti a fordított adózást a szolgáltatásoknál.

Kérdés: Cégem a Csehországban vásárolt és ott tárolt termékeket értékesíti magyar, szlovák és cseh vásárlói részére. Van cseh, szlovák és magyar adószáma is. A kereskedelem minden folyamata (megrendelések felvétele, szállítmányozás intézése, kapcsolat a külföldi és magyar vevőkkel, marketing stb.) Magyarországon történik. Csehországban alvállalkozóval végezteti a raktározási szolgáltatást. Nem létesített telephelyet Csehországban. A cseh, illetve szlovák partnerek részére történő értékesítés exportárbevételnek számít a magyarországi helyi iparűzési adó szempontjából, vagy ezt nem is kell Magyarországon bevallani? Ha be kell vallani, akkor helyes-e, ha az exportértékesítésre jutó ELÁBÉ-t arányosítással számoljuk ki? Mikor keletkezik az iparűzésiadó-bevallási, -előlegfeltöltési, -előlegfizetési kötelezettség, ha az eltérő üzleti év április 1-jétől március 31-ig tart?

Kérdés: A Számviteli Levelek 318. számában a 6519. kérdésre adott választ nem értem. A Ptk. a 6:257. §-tól a fuvarozási szerződésről szól, vagyis a fuvarozási szerződést nem lehet vállalkozási szerződésnek tekinteni? Azt is írják, hogy az adóalany mind a megrendelőjével, mind az alvállalkozójával a Ptk. szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Ha a megbízóval kötnek szerződést, ami tartalmazza, hogy igénybe vesznek alvállalkozót, akkor ez nem tekinthető vállalkozási szerződésnek? Mikor mondható ki a szerződéses kapcsolat? Kérem, segítsenek értelmezni a problémámat, hisz sok olyan vállalkozói szerződés van, ahol az egyik fél igénybe veszi a másik vállalkozó szolgáltatását, és mindhárom fél tudja, hogy kinek mi a dolga!

Kérdés: Egy magyarországi társaság saját tevékenységi körében végez K+F tevékenységet. A társaság a K+F költségeit az immateriális javak között aktiválja. A helyi adóról szóló 1990. évi C. tv. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében az adóalap-csökkentő tételként tudja elszámolni többek között az anyagköltséget, illetve az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségét. A helyi adóról szóló törvény fogalmi meghatározásánál az 52. § 37. pontja az Szt. 78. §-ának (2) bekezdésére utal, ami alapján az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékével lehet az iparűzési adó alapját csökkenteni. Az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségének fogalmát a Htv. 52. § 25. pontja a Tao-tv. 4. §-ának 32. pontjára hivatkozva határozza meg, mely közvetlen költségbe az anyagköltség is beletartozik. A fentiek alapján a K+F-hez felhasznált anyagköltség kétszer csökkenti a helyi iparűzési adó alapját, egyszer mint anyagköltség, másodszor mint a K+F közvetlen költségének része?

Kérdés: A 2552. kérdésre adott válaszban azt írták, hogy a 15 fokon számlázott és a ténylegesen átvett mennyiség közötti különbözetet elábéként kell elszámolni. Azaz, ha pl. leszámláznak 1000 litert 15 fokon 400 Ft/liter egységáron, de ténylegesen csak 990 litert kapok, akkor a 10 liter különbözet 4000 Ft-os értékét elábéként kell elszámolni? Akkor is, ha értékesítés még nem történt? Csökkenthetem a helyi iparűzési adó alapját? Helyes-e az a megoldás, hogy mivel 400 000 Ft-ot fizettem ténylegesen a 990 liter üzemanyagért, ezért annak egységára nem 400 Ft/liter, hanem 400 000 Ft/990 liter, azaz 404 Ft/liter, ezért a 990 liter üzemanyagot 404 Ft/liter egységáron veszem fel a nyilvántartásba, emiatt nem keletkezik eltérés a készletnyilvántartás és a valóság között?

Kérdés: Importkereskedelmi tevékenységet végző kft. az importtevékenységhez más vállalkozásoktól szállítási, raktározási, egyéb logisztikai tevékenységet vesz igénybe. Ezen tevékenységek közül melyeket lehet alvállalkozói tevékenységnek minősíteni, az iparűzési adó alapját csökkentőként számításba venni?

Kérdés: Utazásközvetítő vállalkozás szerződést köt személyszállításra. Szállást foglal a szállodában utasai részére, viszont ő utazásközvetítő szolgáltatást számláz az utas felé. Jól gondoljuk-e, hogy ebben az esetben közvetített szolgáltatásról beszélünk, így csökkenthető az iparűzési adó alapja?

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelők számára is könyvelek, s esetükben merült fel az a kérdés, hogy a különféle agrártámogatások (jellemzően területalapú támogatás, de lehet gépvásárlási támogatás is) beletartoznak-e a helyi iparűzési adó alapjába?

Kérdés: Kereskedelmi cégként a bel- és külföldi megrendelőinknek való áruszállítást elsősorban saját tehergépjárműveinkkel végezzük, de emellett fuvarvállalkozók szolgáltatását is igénybe vesszük. Autó­pálya-használat esetén külföldön és Magyarországon is útdíjat kell fizetnünk. Sőt, kisebb kapcsolt vállalkozásunk helyett, mint szerződött díjfizető, szintén mi fizetjük a kapcsolt vállalkozásunk gépjárművei magyarországi úthasználata utáni díjat (amit átszámlázunk számára). Az igénybe vett fuvarcégek a számlájukon külön szerepeltetik a magyar útdíj összegét. Mely esetekben csökkenthetjük az útdíj 7,5%-ával az iparűzési adó összegét, illetve közvetített szolgáltatásnak tekinthetjük-e a fuvarvállalkozó számlájában feltüntetett – vevőknek továbbszámlázott – útdíjat és a kapcsolt vállalkozásunk helyett fizetett (neki továbbszámlázott) útdíjat? Lehetséges-e mindez a külföldi vevőknek történő szállítások során, a külföldi autópályák használatáért fizetett útdíj esetén?

Kérdés: Utazásszervező szerződést köt személyszállításra. Szállást foglal utasai részére, ő viszont utazásszervezési szolgáltatást számláz az utas felé. Jól gondoljuk, hogy ebben az esetben nem közvetített szolgáltatásról van szó, hanem igénybe vett szolgáltatásról, emiatt nem csökkenthető az iparűzési adó alapja?