198 talált cikk az iparűzési adó alapja kifejezésre

Kérdés: A Számviteli Levelek 289. számában az 5957. kérdésre adott válasz újragondolását kérjük. A vonatkozó 51/2011. (IX. 30.) NFM rendelet 2013. november 1. napjától érvényes 7. §-ának (1) bekezdése értelmében a kapott támogatást a számvitelről szóló törvénynek a költségek ellentételezésére vonatkozó szabályai szerint kell elszámolni, tehát nem árbevételként, hanem egyéb bevételként. Felvetődik a kérdés, hogy a 2013. évi helyi iparűzésiadó-bevallásnál a 2013. november 1. előtti időszakban kapott támogatást árbevételként vagy egyéb bevételként kell figyelembe venni?

Kérdés: A cím szerinti témában megjelent 5338. és 6082. válaszaik ellentmondanak egymásnak. Nem tudom értelmezni a számviteli törvény érvényességét a mezőgazdasági őstermelőre. Kérem válaszukat!

Kérdés: A fogorvosi rendelőket működtető cég szerződés alapján alvállalkozókkal működik együtt (fogtechnikai laboratóriumok, közreműködő fogorvosok). Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve
– -az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások együttes összegével,
– -az alvállalkozói teljesítések értékével.
Adóalap-csökkentő tétel-e az alvállalkozókkal kötött szerződés alapján számlázott összeg ellenértéke?

Kérdés: Ügyfelem eladási célzattal többlakásos épületet építtet. Félkész épületet vásárolt, a befejező munkálatokat generálkivitelező végzi. Ezenkívül műszaki ellenőrzés címén veszünk igénybe külső szolgáltatást. Hogyan kell könyvelni a fenti számlákat, a félkész épület vételárát? Saját termék vagy áru, anyag? Az építésre felvett hitel kamatát és árfolyam-különbözetét rá lehet tenni az ingatlan értékére? Eladáskor miként vonható le a bekerülési érték a helyi adó alapjából? Az értékesítési külön költségeket miként kell könyvelni?

Kérdés: A mezőgazdasági őstermelőnek a különböző támogatásokat (területalapú, AKG, gázolaj jövedéki adójának visszatérítése, gépvásárlási támogatás stb.) az iparűzési adó alapjánál hogyan kell figyelembe vennie?

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége máshova nem sorolt egyéb rendeltetésű gépgyártás. A gyakorlatban takarmánykeverő üzemek gépeinek gyártását, összeszerelését végezzük. A megrendelővel kötött szerződésben szerepel, hogy alvállalkozó igénybevétele lehetséges. A végleges átadási határidő ismerete, az akkor folyó munkák és leterheltség dönti el az alvállalkozók igénybevételét. Új takarmánykeverő üzem létrehozása során az építőipari munkákra alvállalkozókat veszünk igénybe. A számlázás tételes, minden eladott gépet, terméket felsorolunk. Ha a szerződésben nem tudjuk nevesíteni az alvállalkozót, de a vele kötött szerződésből kiderül, mit vásároltunk, amit változatlan formában továbbadunk, hova könyveljük? Ha igénybe vett szolgáltatásként, az iparűzési adó alapjából levonható? Az építési naplóból megismerhető az alvállalkozó, miért kell ezt a szerződésben nevesíteni? Ha ezek fennállnak, probléma lehet-e az, ha nem könyvelünk közvetített szolgáltatást?

Kérdés: Mi a teendő azoknál a közüzemi szám­láknál, amelyeket év közben átalánydíjban határoztak meg, és az éves elszámolás a mérlegkészítés napját követően érkezik meg? A mérleg-fordulónapi fogyasztásról lehet-e információt kérni a szolgáltatótól, hogy az elhatárolható legyen? Amennyiben a gazdálkodó a mikrogazdálkodói beszámoló készítését választotta, minősülhet-e elhatárolásnak, és könyvelhető a tárgyévi költségek közé, vagy a beszámolón kívül minden érintett bevallást önellenőrizni kell?

Kérdés: A fővállalkozó a megrendelő által aláírt szerződés szerinti projektet kizárólag alvállalkozókkal végezteti. Az iparűzési adó hatálya alá a fővállalkozónak is be kell jelentkeznie, vagy csak az alvállalkozóknak?

Kérdés: Építőipari anyagokat előállító társaság a megrendelő kérésére a szállítást is megoldja. Ezt a szerződésben rögzítik. A társaság más vállalkozót bíz meg a fuvar teljesítésével. A fuvarozó a terméket értesítőnek állítja ki a számlát, az pedig továbbszámlázza a fuvar ellenértékét a megrendelőjének, külön tételként feltüntetve. A számlán szerepel, hogy közvetített szolgáltatást is tartalmaz. Tekinthető-e ebben az esetben a fuvar közvetített szolgáltatásnak?

Kérdés: Hogyan kell az e-útdíjat elszámolni? Lehet-e közvetített szolgáltatás? A fuvarozó cég feltüntetheti-e külön tételként a számláján, és az így feltüntetett útdíj is csökkenti a helyi iparűzési adót? A helyi iparűzési adó csökkentéseként csak a megtett úttal arányos útdíj vonható le, a sima autópálya-matricák nem? És a külföldön megfizetett megtett úttal arányos díj 7,5%-a levonható?