Alvállalkozó vagy szolgáltató?

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége máshova nem sorolt egyéb rendeltetésű gépgyártás. A gyakorlatban takarmánykeverő üzemek gépeinek gyártását, összeszerelését végezzük. A megrendelővel kötött szerződésben szerepel, hogy alvállalkozó igénybevétele lehetséges. A végleges átadási határidő ismerete, az akkor folyó munkák és leterheltség dönti el az alvállalkozók igénybevételét. Új takarmánykeverő üzem létrehozása során az építőipari munkákra alvállalkozókat veszünk igénybe. A számlázás tételes, minden eladott gépet, terméket felsorolunk. Ha a szerződésben nem tudjuk nevesíteni az alvállalkozót, de a vele kötött szerződésből kiderül, mit vásároltunk, amit változatlan formában továbbadunk, hova könyveljük? Ha igénybe vett szolgáltatásként, az iparűzési adó alapjából levonható? Az építési naplóból megismerhető az alvállalkozó, miért kell ezt a szerződésben nevesíteni? Ha ezek fennállnak, probléma lehet-e az, ha nem könyvelünk közvetített szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést annak érdekében, hogy a válasz során érzékeltessük, nem az elnevezés, hanem a tartalom a fontos az elszámolás, az adóalap meghatározása során.Az alvállalkozó igénybevételét sok formában használják. Valójában csak az építési-szerelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

Közüzemi számlák éves elszámolása

Kérdés: Mi a teendő azoknál a közüzemi szám­láknál, amelyeket év közben átalánydíjban határoztak meg, és az éves elszámolás a mérlegkészítés napját követően érkezik meg? A mérleg-fordulónapi fogyasztásról lehet-e információt kérni a szolgáltatótól, hogy az elhatárolható legyen? Amennyiben a gazdálkodó a mikrogazdálkodói beszámoló készítését választotta, minősülhet-e elhatárolásnak, és könyvelhető a tárgyévi költségek közé, vagy a beszámolón kívül minden érintett bevallást önellenőrizni kell?
Részlet a válaszából: […] A közüzemi számlák éves elszámolása során a különbözetet arra a hónapra (időszakra) kell könyvelni, amely hónapi (időszaki) számlában (az új átalánydíjjal együtt) szerepel. Az éves elszámolás során mutatkozó különbözet így a tárgyhónapi (amikor azt számlázták)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Fővállalkozó az iparűzési adó hatálya alatt

Kérdés: A fővállalkozó a megrendelő által aláírt szerződés szerinti projektet kizárólag alvállalkozókkal végezteti. Az iparűzési adó hatálya alá a fővállalkozónak is be kell jelentkeznie, vagy csak az alvállalkozóknak?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen!A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 35. §-ának (2) bekezdése alapján a helyi iparűzési adó alanya a vállalkozó. A 36. § alapján adóköteles tevékenység a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Közvetített szolgáltatás

Kérdés: Építőipari anyagokat előállító társaság a megrendelő kérésére a szállítást is megoldja. Ezt a szerződésben rögzítik. A társaság más vállalkozót bíz meg a fuvar teljesítésével. A fuvarozó a terméket értesítőnek állítja ki a számlát, az pedig továbbszámlázza a fuvar ellenértékét a megrendelőjének, külön tételként feltüntetve. A számlán szerepel, hogy közvetített szolgáltatást is tartalmaz. Tekinthető-e ebben az esetben a fuvar közvetített szolgáltatásnak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre csak akkor lehet igennel válaszolni, ha a megrendelővel kötött szerződésben azt is rögzítik, hogy az építőipari anyagokat előállító társaság a terméknek az előállítás helyétől a vevő telephelyre történő szállítását úgy vállalja, hogy a fuvar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

E-útdíj elszámolása

Kérdés: Hogyan kell az e-útdíjat elszámolni? Lehet-e közvetített szolgáltatás? A fuvarozó cég feltüntetheti-e külön tételként a számláján, és az így feltüntetett útdíj is csökkenti a helyi iparűzési adót? A helyi iparűzési adó csökkentéseként csak a megtett úttal arányos útdíj vonható le, a sima autópálya-matricák nem? És a külföldön megfizetett megtett úttal arányos díj 7,5%-a levonható?
Részlet a válaszából: […] Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról a 2013. évi LXVII. törvény rendelkezik. Az értelmező rendelkezés szerint útdíj az útdíjköteles elemi útszakasz használatáért fizetendő, általános forgalmi adót is magában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Vevői reklamáció, minőségi csere

Kérdés: A vevői reklamációt – hibás teljesítés miatt – sok esetben minőségi cserével kezeljük. Egyik esetben a kifogásolt terméket szállítjuk vissza, nem javítható, csak pluszköltséget jelentene. Ez esetben az eredeti kiszállítás és a cseretermék önköltsége az értékesítés önköltségében jelenik meg. Másik esetben visszaszállítjuk. Ez esetben visszavételezzük a saját termelésű készletek közé, és csökkentjük az értékesítés önköltségét. Harmadik esetben visszaszállítjuk, de felhasználása újból nem lehetséges, ekkor visszavételezzük, csökkentjük az értékesítés önköltségét, majd kiselejtezzük. Megfelelő-e az eljárásunk, milyen hatással van az iparűzési adó alapjára?
Részlet a válaszából: […] Hasonló kérdésre a Számviteli Levelek 287. számában az 5901. kérdésre adott válaszban válaszoltunk.Jelen kérdés második és harmadik esete megfelel a hatályos számviteli előírásoknak. Az első esetnél csak a cseretermék önköltsége maradhat az értékesítés önköltségében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Közhasznú nonprofit szervezet iparűzési adója

Kérdés: A Számviteli Levelek 239. számában a 4945. kérdésre adott válasz riadalmat okozott a közhasznú nonprofit szervezetek körében. A Htv. 35. §-ának (1) bekezdése alapján az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység képezi az adókötelezettség alapját. A közhasznú nonprofit szervezetek nem vállalkozási tevékenység folytatására jöttek létre, de vállalkozási tevékenységet is folytathatnak. A közhasznú tevékenységből származó bevételük ezért nem képezi az iparűzési adó alapját, még akkor sem, ha az nettó árbevételt jelent. A közhasznú nonprofit szervezeteknek a cél szerinti és a vállalkozási tevékenységükből származó bevételeiket elkülönítetten kell nyilvántartaniuk, és az iparűzési adó alapját csak a vállalkozási tevékenység nettó árbevétele képezi.
Részlet a válaszából: […] Teljes terjedelemben idéztük a kérdező megjegyzését, mivel jogszabályi előírásból sorozatosan helytelen következtetést von le.A kérdésben hivatkozott válasz éppen két évvel korábban jelent meg, így az abban foglaltak alapján a riadalom mégsem volt olyan nagy, mert –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Nyomdaköltség

Kérdés: A kft. újságkiadással foglalkozik. A nyomdáktól kétféle módon kapunk számlát: egyik esetben csak az szerepel a számlán, hogy nyomdaköltség, a másik esetben tételesen felsorolva a műveleti költség, az anyagköltség, festék, lemezköltség. Ez utóbbi esetben a kft.-nél az utóbbi két összeg figyelembe vehető-e az iparűzési adó alapját csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem vehető figyelembe. A kiadó kft. nem festéket és anyagköltséget vásárolt, hanem a kiadvány előállítási költségét, azaz nyomdaköltséget fizetett meg (anyagköltség-vásárlás nem is értelmezhető!).Helytelenül jár el a nyomda akkor, amikor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Üzletág vételének elszámolása

Kérdés: "A" társaság eladta egy üzletágát "B" társaságnak. Az üzletág "A" társaság árbevételében 10 százalékos részarányt képviselt. A szerződés magában foglalta az üzletág tárgyi eszközeinek, készleteinek, követeléseinek és kötelezettségeinek az átadás-átvételét, valamint az üzletág dolgozóinak az áthelyezését. A megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték (500) lényegesen magasabb volt, mint a nyilvántartásba vett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke (20). "B" társaság könyveiben a fizetett ellenérték és az átvett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke lehet-e az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték? Ha nem, akkor minek minősül? A társasági adóban hogyan kell kezelni ezt a különbözetet? A COMPLEX jogtárban megtalálható 29/2006. számú kérdésre adott válasz szerint igen, akkor viszont a Számviteli Levelek 3526. számú kérdésére adott válasz helytelen!
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt az utolsó mondathoz kapcsolódóan meg kell jegyezni: a 3526. kérdésre adott válasznál többek között tekintettel kellett lenni arra, hogy az ellenértéket több részletben fizetik meg, továbbá az ehhez kapcsolódó terv szerinti értékcsökkenési leírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Bérmunkaszerződés alvállalkozás?

Kérdés: Ruházati termékek gyártásával foglalkozó belföldi cég (gyártó) szerzi be az alapanyagot és valamennyi kelléket. A termékek formatervezettek, a kiszabás után az összevarrást bérmunkában végezteti el. A gyártóhoz szállított termékre a gyártó még díszítőelemeket varr fel. Ez a bérmunkaszerződés tekinthető-e alvállalkozói szerződésnek, és mint ilyen minősíthető-e közvetített szolgáltatásnak? Az iparűzési adó alapja csökkenthető-e ezzel a tétellel? És ha igen, milyen feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] A gyártó cég a termékek előállításához igénybe veszi bérmunkaszerződés keretében az összevarrást végző cég szolgáltatását, de ettől ez a cég még nem lesz alvállalkozó, és így nem lehet beszélni közvetített szolgáltatásról sem. A gyártónak a megrendelővel való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.
1
8
9
10
20