Fővállalkozó az iparűzési adó hatálya alatt

Kérdés: A fővállalkozó a megrendelő által aláírt szerződés szerinti projektet kizárólag alvállalkozókkal végezteti. Az iparűzési adó hatálya alá a fővállalkozónak is be kell jelentkeznie, vagy csak az alvállalkozóknak?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen!A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 35. §-ának (2) bekezdése alapján a helyi iparűzési adó alanya a vállalkozó. A 36. § alapján adóköteles tevékenység a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Közvetített szolgáltatás

Kérdés: Építőipari anyagokat előállító társaság a megrendelő kérésére a szállítást is megoldja. Ezt a szerződésben rögzítik. A társaság más vállalkozót bíz meg a fuvar teljesítésével. A fuvarozó a terméket értesítőnek állítja ki a számlát, az pedig továbbszámlázza a fuvar ellenértékét a megrendelőjének, külön tételként feltüntetve. A számlán szerepel, hogy közvetített szolgáltatást is tartalmaz. Tekinthető-e ebben az esetben a fuvar közvetített szolgáltatásnak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre csak akkor lehet igennel válaszolni, ha a megrendelővel kötött szerződésben azt is rögzítik, hogy az építőipari anyagokat előállító társaság a terméknek az előállítás helyétől a vevő telephelyre történő szállítását úgy vállalja, hogy a fuvar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

E-útdíj elszámolása

Kérdés: Hogyan kell az e-útdíjat elszámolni? Lehet-e közvetített szolgáltatás? A fuvarozó cég feltüntetheti-e külön tételként a számláján, és az így feltüntetett útdíj is csökkenti a helyi iparűzési adót? A helyi iparűzési adó csökkentéseként csak a megtett úttal arányos útdíj vonható le, a sima autópálya-matricák nem? És a külföldön megfizetett megtett úttal arányos díj 7,5%-a levonható?
Részlet a válaszából: […] Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról a 2013. évi LXVII. törvény rendelkezik. Az értelmező rendelkezés szerint útdíj az útdíjköteles elemi útszakasz használatáért fizetendő, általános forgalmi adót is magában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Adóhiány megállapítása

Kérdés:

Társaságunk 2012-ben a 2009-2010. évekre utólagos adómegállapítást kapott a NAV ellenőrzése során. Az adóhiányt befizettük. Könyvvizsgálóval egyeztetve 2012-re könyveltük, ráfordításként elszámolható adóról van szó, annak összegével növeltük a társaságiadó-alapot. A vonatkozó évekre társaságiadó-önellenőrzésnek van-e helye az adózó javára, mivel 2009-2010. években nem szerepel a ráfordítások között?

Részlet a válaszából: […] Olvassa el 6281-es válaszunkat is!A kérdésre egyértelmű válasz nem adható, mivel a kérdés nem tartalmazza azt, hogy milyen adóhiányt állapított meg a NAV.Ha 2009-2010. években nem a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően állapították meg például a helyi iparűzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Külföldi rendezvényen való részvétel

Kérdés: A magyar kft. négynapos szlovákiai rendezvényen – mint sátras vendéglátó – vett részt. Ehhez a tevékenységhez bejelentkezett, kapott adóazonosító számot. Területet bérelt, ahol a sátrat felállította, bérleti szerződés van. Pénztárt bérelt, a pénztárgépet az adóhatósághoz bejelentette. Most kaptam adóbevallást, mérleget, haszon- és veszteségkimutatást. Meg kell jelenítenem ezeket az adatokat a magyarországi könyvelésben? Kell emiatt eltérő beszámolót készítenem?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy könyvelni kell, de nem kell eltérő beszámoló!A magyar kft. tevékenységével kapcsolatos bevételeket, költségeket/ráfordításokat a számviteli törvény előírásai alapján – a gazdasági esemény megtörténtekor – könyvelni kell, függetlenül attól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Közvetített szolgáltatás vagy alvállalkozói teljesítés?

Kérdés: Az adózó megbízási szerződés, megbízási keretszerződés alapján, mint megbízott a megbízó szerződéses kapcsolatai révén különböző eszköz­finanszírozást végző pénzügyi vállalkozások részére tartozás- és eszközbehajtást végez. Az adózó e tevékenység ellátásáért díjazásban részesül. Ezenfelül a megbízó megtéríti a felmerült egyéb költségeket (üzemanyag, autópályadíj, javítás költségei, alkatrészek költségei) is. Az adózó az elvállalt feladat ellátása érdekében megállapodást kötött más vállalkozásokkal, meghatározva a díjazás mértékét, illetve a felmerült egyéb költségek megtérítését is vállalta. Az "alvállalkozók" által kiállított számlák SZJ-számmal ellátottak, követelésbehajtásról, vagyonvédelmi szolgáltatásról, hitelképesség vizsgálatáról, máshova nem sorolható egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás stb. elvégzéséről szólnak, külön tartalmazzák az üzemanyagkölt­séget, a szállítás díját stb. A bevételi számlák egyéb kiegészítő tevékenység ellátására, illetve díjbeszedésre vonatkoznak, de nem szerepel azokon, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaznak. A leírtak szerinti költségek az iparűzési adónál elfogadhatók-e közvetített szolgáltatásként, esetleg alvállalkozói teljesítésként?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésre a rövid válasz az, hogy nem fogadható el.A Htv. 52. §-ának 32. pontja tartalmazza az alvállalkozói teljesítések értékének értelmező rendelkezését. Ebből egyértelműen következik, akkor lehet alvállalkozói teljesítésről szó, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Vevői reklamáció, minőségi csere

Kérdés: A vevői reklamációt – hibás teljesítés miatt – sok esetben minőségi cserével kezeljük. Egyik esetben a kifogásolt terméket szállítjuk vissza, nem javítható, csak pluszköltséget jelentene. Ez esetben az eredeti kiszállítás és a cseretermék önköltsége az értékesítés önköltségében jelenik meg. Másik esetben visszaszállítjuk. Ez esetben visszavételezzük a saját termelésű készletek közé, és csökkentjük az értékesítés önköltségét. Harmadik esetben visszaszállítjuk, de felhasználása újból nem lehetséges, ekkor visszavételezzük, csökkentjük az értékesítés önköltségét, majd kiselejtezzük. Megfelelő-e az eljárásunk, milyen hatással van az iparűzési adó alapjára?
Részlet a válaszából: […] Hasonló kérdésre a Számviteli Levelek 287. számában az 5901. kérdésre adott válaszban válaszoltunk.Jelen kérdés második és harmadik esete megfelel a hatályos számviteli előírásoknak. Az első esetnél csak a cseretermék önköltsége maradhat az értékesítés önköltségében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Adott előleg egyéni vállalkozónál

Kérdés: Ügyfelem egyéni vállalkozóként építőanyag-nagykereskedelmet folytat, nyilvántartásait pénztárkönyvben vezeti. A legfőbb beszállítójának évente egy alkalommal egy nagyobb (100 millió Ft + áfa körüli) összeget fizet, aki erről előlegbekérőt, majd előlegszámlát állít ki. Ezt követően az áruértékesítésről "normál" számlákat állít ki, melyek pénzügyileg rendezendő végösszege mindaddig 0 Ft, amíg az előleg erre fedezetet nyújt. Ez azt jelenti, hogy pl. a 2012. decemberben utalt előleg akár a következő év, azaz 2013 májusáig is fedezi a beszerzéseket. Ezen időszak alatt minden beszerzésről számla készül, tehát az előleg összegét akár több száz számlában visszavonják. Előlegnek minősül-e az így (példámban, decemberben) adott összeg? Az Szja-tv. 11. mellékletének b) pontja alapján elszámolható-e a pénzügyi teljesítés évének terhére költségként? Ha elszámolható költségként, akkor milyen költségnemen (anyagköltség, egyéb költség stb.)? A helyi iparűzési adó szempontjából melyik évben vehető figyelembe anyagköltségként (az előleg fizetésének [2012] évében, vagy a tényleges árubeszerzés [2013] időszakában)?
Részlet a válaszából: […] A leírtak alapján előlegnek minősíthető a példában 2012. decemberben adott összeg.Az Szja-tv. 11. számú mellékletének b) pontja alapján költségként számolható el a bevétel megszerzésével összefüggő kiadás, adott előleg. Főszabály szerint kiadás alatt a pénzügyileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Közhasznú nonprofit szervezet iparűzési adója

Kérdés: A Számviteli Levelek 239. számában a 4945. kérdésre adott válasz riadalmat okozott a közhasznú nonprofit szervezetek körében. A Htv. 35. §-ának (1) bekezdése alapján az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység képezi az adókötelezettség alapját. A közhasznú nonprofit szervezetek nem vállalkozási tevékenység folytatására jöttek létre, de vállalkozási tevékenységet is folytathatnak. A közhasznú tevékenységből származó bevételük ezért nem képezi az iparűzési adó alapját, még akkor sem, ha az nettó árbevételt jelent. A közhasznú nonprofit szervezeteknek a cél szerinti és a vállalkozási tevékenységükből származó bevételeiket elkülönítetten kell nyilvántartaniuk, és az iparűzési adó alapját csak a vállalkozási tevékenység nettó árbevétele képezi.
Részlet a válaszából: […] Teljes terjedelemben idéztük a kérdező megjegyzését, mivel jogszabályi előírásból sorozatosan helytelen következtetést von le.A kérdésben hivatkozott válasz éppen két évvel korábban jelent meg, így az abban foglaltak alapján a riadalom mégsem volt olyan nagy, mert –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Nyomdaköltség

Kérdés: A kft. újságkiadással foglalkozik. A nyomdáktól kétféle módon kapunk számlát: egyik esetben csak az szerepel a számlán, hogy nyomdaköltség, a másik esetben tételesen felsorolva a műveleti költség, az anyagköltség, festék, lemezköltség. Ez utóbbi esetben a kft.-nél az utóbbi két összeg figyelembe vehető-e az iparűzési adó alapját csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem vehető figyelembe. A kiadó kft. nem festéket és anyagköltséget vásárolt, hanem a kiadvány előállítási költségét, azaz nyomdaköltséget fizetett meg (anyagköltség-vásárlás nem is értelmezhető!).Helytelenül jár el a nyomda akkor, amikor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.
1
16
17
18
34