Társasházépítés saját használatra és értékesítésre

Kérdés: Cégünk mint tulajdonos érintett egy társasház megépítésében, mely társasház elkészültével irodák és lakások jönnek létre. Cégünk által egy generálkivitelezőt bízott meg az ingatlan megépítésével. Cégünk szándéka a fő tevékenységének megfelelő saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása volt a kivitelezés befejezését követően. Ennek függvényében beruházásai között tartotta számon könyveiben az elmúlt üzleti évek alatt felmerülő, a beruházáshoz kapcsolódó költségeket. A tárgyévben befejeződött a projekt, a társaság pedig azt a döntést hozta, hogy a beruházás eredményeképpen létrejött garázsok és lakások egy részét értékesíti. Megfelelően jár-e el társaságunk, amennyiben a könyvelésben az értékesítéssel érintett ingatlanok bekerülési értékét a késztermékek közé sorolja át a beruházások közül, majd a vételár számlázásakor az eredményszámításban megjelenő aktivált saját teljesítmények értékeként számolja el a készletcsökkenést? Továbbá az ellenérték elszámolását kezelheti-e az értékesítés nettó árbevételeként annak ellenére, hogy nem fő tevékenység a saját tulajdonú ingatlan adásvétele?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a rövid válasz az, hogy nem saját termelésű készlet, hanem áru, így az eladási árát árbevételként kell elszámolni, függetlenül a társaság fő tevékenységétől.Helyesen járt el a kérdező cég, amikor a társasháznak nevezett munkával kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 12.

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye

Kérdés: Az ügyfélkörünkben merült fel a következő kérdés az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményével kapcsolatban. Az adózó 2023 nyarán egy irodaház felújításába kezdett, melyhez kapcsolódóan az előaudit megállapította, hogy következő fejlesztésekkel lehet energiahatékonysági célt elérni:
– nyílászárócsere,
– homlokzati és padlás-hőszigetelés,
– hőszivattyús fűtési rendszer kialakítása elavult gázfűtés helyett.
Ez egy egybefüggő beruházás, amely kizárólag energetikai célokat szolgál.
2023 nyarán elkezdődtek a munkálatok, és 2025 őszén lesz elvégezve a munka, így a 2025. évi társaságiadó-bevallásban szeretnénk érvényesíteni a kedvezményt. Az adókedvezmény szabályai 2023. december 1-i hatállyal megváltoztak, ezek a változások csak a 2023. november 30-át követően megkezdett energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokra alkalmazhatóak [Tao-tv. 29/A. § (134) §]. Cégünk esetében a 2023. december 1. előtti szabályokat kell alkalmazni, mert a beruházás 2023 nyarán elkezdődött. A 2023. december 1. előtti szabályozás szerint az adókedvezmény adózónként és beruházásonként, felújításonként nem haladhatja meg jelenértéken az elszámolható költségek (Budapesten) 30 százalékának megfelelő mértéket, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Az adókedvezmény mértéke kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal növelhető.
Jól értelmezzük, hogy a mi esetünkben a régi szabályokat kell alkalmazni, azaz – mivel kisvállalkozásról van szó – a beruházás 50 százaléka adókedvezményként érvényesíthető? A cég rendelkezik egy beruházás előtti és egy tervezett energetikai tanúsítvánnyal, illetve elkülönítve, táblázatos formában nyilván vannak tartatva a beruházás bizonylatai, ahol az összes számla adatai fel vannak tüntetve, illetve rendelkezésre fog állni a kapcsolódó kormányrendelet szerinti igazolás.
Van még a leírtakon túl valamilyen kötelezettségünk, hogy megfeleljünk az igénybevétel feltételeinek?
Részlet a válaszából: […] Igen, a 2023. december 1-je előtt megkezdett energiahatékonysági beruházásra a beruházás megkezdésekor hatályos előírásokat kell alkalmazni. Ha az ügyfél kisvállalkozás, akkor az elszámolható költség 50 százaléka adókedvezményként érvényesíthető. Az elszámolható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 15.

EU-ból történő beszerzés le nem vonható áfája

Kérdés: Speciális jellegére áfa hatálya alá nem tartozó társaság az EU-ból és azon kívül is vesz igénybe reklámszolgáltatást, amely után mentes státusa miatt csak fizetendő áfája keletkezik, levonásra nem jogosult. Ilyen esetben a fizetendő áfát az 52. vagy a 86. főkönyvi számlákra kell könyvelni, mert a szakirodalomban mindkét esettel találkoztam? Az 52. főkönyvi számla erre a logikus, mert ha ugyanazt a szolgáltatást magyar adóalanytól venné igénybe a gt., akkor a számla bruttó összegét ide kell könyvelni.
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, ha a szakirodalomban kétféle megoldással találkozott, akkor indokolt magát a törvényi előírást is megnézni.Az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint: a bekerülési (beszerzési) érték részét képezi – az (1) bekezdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás amortizációja

Kérdés: Társaságunk kereskedelmi tevékenységet folytat, és ahhoz ingatlant bérelünk. Ha ezen az ingatlanon átalakításokat végzünk, azt aktiváljuk a bérelt ingatlanon végzett beruházások között. Jelenleg a számviteli politikánkban az éves leírás összegének megállapításánál figyelembe veendő mérték: 16,67% (6 év) van megjelölve. Aktiváláskor a számviteli és az adótörvény szerint is ezzel képezzük az értékcsökkenéseket. Helyesen járunk el így? Lehet-e a leírási kulcsokat (számviteli + adótörvény) egyedileg a bérleti szerződés időtartamával összhangban megállapítani? Mi történik akkor, ha a gazdasági hasznos élettartam a bérleti szerződés időtartamától lényegesen eltér? Hogyan kell kezelni a már aktivált beruházást, ha pl. idő előtt felmondják a bérleti szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...olyan munkák, amelyek a meglévő épületrész (bérleményként használt helyiség) rendeltetésének megváltoztatását (például raktárnak irodává, üzletté történő átalakítását), olyan eszközök, tartozékok beépítését eredményezik, mely tartozékok az épületrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.

Kihelyezett irodakonténer keletkeztet-e telephelyet?

Kérdés: Vállalkozásunk egy vidéki városban először karbantartási munkálatokat, majd építési-kivitelezési munkát végez egy termelővállalkozás számára. A karbantartási munkák elkezdésekor konténeriroda elhelyezésére került sor, ahol a cég munkavállalói dolgoznak. Maga az építési kivitelezési munka időtartama kb. egy-két hónap. Amint a munkálatok elkészülnek, az irodakonténert elszállítjuk, az adott területről kivonulunk. A karbantartási munkálatok és az építési munkálatok esetében a két munkafolyamat hossza meghaladja a 180 napot. Az adott városban keletkezik-e iparűzési adó szempontjából telephelyem, be kell-e jelentkeznem az iparűzési adó alá?
Részlet a válaszából: […] ...szerint (építőipari tevékenység végzése miatt) nem jön létre telephely.A tényállás szerint ugyanakkor a vállalkozó egy konténerirodát helyezett el a tevékenységvégzés helyszínén, mégpedig a karbantartási munka kezdetén. A Htv. 35. § (1) bekezdése, 37....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.

Vagyonkezelő, illetve kezelt vagyon elkülönült könyvelése

Kérdés:

A Számviteli Levelek 530. számában (2025. augusztus 28.) megjelent 10 002. sorszámú kérdésre adott válaszuk kapcsán merült fel a következő kérdés. Áfa kapcsán – úgy gondolom – a kezelt vagyon alanyi adómentes adóalany, míg a vagyonkezelő (mivel a vagyonkezelésen kívül egyéb áfás vállalkozói tevékenységet is végez) az általános szabályok szerint áfaalany. Az áfás vagyonkezelő és az alanyi adómentes vagyontömeg elkülönült számviteli nyilvántartását egy könyvelőiroda (kft.) végzi. Mi a helyes számlázási (és dokumentációs) eljárás a könyvelőirodánál? A számlát a vagyonkezelő felé állítja ki, amelyen két soron tünteti fel a vagyonkezelőre, illetve vagyontömegre jutó áfás könyvelési díjat? Bizonylatolás során a vagyonkezelő 2 összegben könyveli a díjat az alábbiak szerint: a könyvelési díj rá jutó részére él az áfalevonás jogával, míg a vagyontömeg könyvelése miatti díj kapcsán áfalevonási jogát nem gyakorolja, azt bruttó összegben megtérítteti a vagyontömeggel vagy a vagyonrendelővel (szerződés szerint)? Helyes a fenti eljárási mód?

Részlet a válaszából: […] ...igénybe vevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.A könyvelőiroda szolgáltatását a vagyonkezelő is, a vagyontömeg is igénybe veszi, így az igénybe vett szolgáltatás díját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

Tulajdoni rész bizalmi vagyonkezelésbe adása

Kérdés:

Hogyan működik a bizalmi vagyonkezelés abban az esetben, ha a vagyonrendelő magánszemély, aki „A” cég 100%-os tulajdonosa, a teljes tulajdoni részét bizalmi vagyonkezelésbe adja „B” bizalmi vagyonkezelő cégnek. „A” cég részben vásárolt anyagokból, részben a vele bérmunkaszerződéssel dolgozó vállalkozók által előállított alkatrészekből szereli össze az általa értékesített termékeket, saját munkaerő igénybevételével. Hogyan kell ebben az esetben lebonyolítani fenti folyamatokat?
– Ki köti a szerződést a vállalkozókkal?
– Ki foglalkoztatja az alkalmazottakat?
– Ki fogadja be az anyagbeszerzéssel kapcsolatos számlákat, és vezeti a készletnyilvántartást?
– Ki számláz stb.?
Szeretném a segítségüket kérni azzal kapcsolatban is, hogy hol találhatok ezzel a témával kapcsolatban jól használható szakirodalmi anyagot.

Részlet a válaszából: […] ...anyagbeszerzéssel kapcsolatos számlákat, és vezeti a készletnyilvántartást;– számláz stb.A témával kapcsolatban jól használható szakirodalmi anyagot nem tudunk ajánlani, de javasoljuk e területet jól ismerő ügyvéd segítségét kérni.(Kéziratzárás: 2025. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

Magánszemélytől vásárolt személygépkocsi bekerülési értéke

Kérdés: A társaság adásvételi szerződés alapján magánszemélytől személygépkocsit vásárolt 13-án. Ugyanezen hó 13-ától él a KGFB, 15-én megtörtént az eredetvizsga, 16-án üzemanyag- és autópályahasználat-vásárlás, majd 18-án az okmányirodai ügyintézés is lezajlott. Kérjük, hogy vezessék le a gazdasági eseményeket abban az esetben, ha 13-án, illetve 18-án történik az eszköz üzembe helyezése. Nincs információnk arról, hogy a személygépkocsi 13–18. között használatban volt-e.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, mivel személygépkocsi beszerzéséről van szó, mi tartozik a személygépkocsi beszerzési értékébe a felsoroltak közül.Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján az eszköz (a személygépkocsi) bekerülési értékébe tartozik az adásvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Kötelező-e a könyvelőnek teljességi nyilatkozatot adni?

Kérdés: Kötelező-e teljességi nyilatkozatot kiadni a könyvelőnek, könyvelőirodának, ha a könyvelt cég ügyvezetője ezt kéri?
Részlet a válaszából: […]

A cég képviseletére az ügyvezető jogosult, ő írja alá a beszámolót is, így a könyvvizsgáló felé a teljességi nyilatkozatot is az ügyvezetőnek kell aláírnia.

(Kéziratzárás: 2025. 06. 29.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

EPR-díj-kötelezettség, termékdíjváltozás

Kérdés: Az interneten keresztül beszereztünk egy elektronikát is tartalmazó berendezést, amelyről utólag kiderült, hogy egy szlovák cégtől származott. A berendezés szélessége 80 cm, súlya 6 kg. Papírcsomagolása 2 kg, műanyag csomagolása 0,4 kg. A berendezést májusban szeretnénk üzembe helyezni. Értelmezésünk szerint ez a berendezés az import miatt EPR-díj-köteles termék, amelyet a 2. negyedévben kell bevallanunk. Mivel egyelőre nem vagyunk EPR-díj-kötelezettek, ilyen szakértelemmel nem rendelkezünk, szeretnénk, ha lépésről lépésre leírnák a regisztráció és a bevallás menetét, esetleg az EPR-díj-kötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásról is szeretnénk olvasni, ha ez ilyen esetben szükséges.
Részlet a válaszából: […] ...tehát a termékdíj-kötelezettség a csomagolószerekre, az elektromos, elektronikus berendezésekre, az akkumulátorokra, a gumiabroncsokra, az irodai papírokra és a reklámhordozó papírokra. A termékdíj hatálya alatt maradtak az egyéb kőolajtermékek, az egyéb vegyipari...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.
1
2
3
45