Ügyvezető járulékfizetése

Kérdés: A kft. ügyvezetője 63 éves öregségi nyugdíjas kft.-tag, aki ügyvezetéséért díjazásban nem részesül. A kft. alaptevékenységét személyes közreműködés keretében végzi, ezért eseti döntés alapján díjazásban részesülhet (nincs kötelező időpont és összeg megjelölés), vagy pozitív adózott eredmény esetén osztalékot vesz/vehet fel. (A cég társasági adós.) A 2012. évi szabályok alapján az öregségi nyugdíjas tag ügyvezetői tevékenysége, vagy akár személyes közreműködése miatt van-e a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség akkor, ha díjazásban nem részesül? Be kell-e jelenteni a NAV-hoz a 2012. január 1-jétől érvényes szabályok alapján az ügyvezetői jogviszonyt? Mi a helyzet akkor, ha egy másik kft.-nél más személy 60 éves, de jogszerűen megállapított öregségi nyugdíjas, és az ügyvezetést, valamint a társasági tevékenységben történő közreműködést előző bekezdésben leírtakkal azonosan végzi, vagyis változtat-e a járulékfizetési, adófizetési kötelezettségen az, ha az öregségi nyugdíjas még nem érte el a jelenleg hatályos öregségi nyugdíjkorhatárt?
Részlet a válaszából: […] ...százalékegészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyesközreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelemalapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább aminimálbér,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Üzletvezető tagsági vagy munkaviszonyban

Kérdés: Szolgáltatótevékenységet folytató betéti társaság beltagja az üzletvezetésre jogosult, amely tisztséget – a társasági szerződés szerint – tagsági jogviszony alapján díjazás nélkül látja el. Emellett a beltag a kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységét munkaviszonyban, munkaszerződés alapján, 40 órában, díjazás ellenében látja el. A beltagnak más jogviszonya nincs, rajta és a kültagon kívül még 4 fő alkalmazottja is van. 2012-ig helyesen járt el a társaság? 2012-től kell-e módosítani a társasági szerződést azzal, hogy a beltag az ügyvezetést csak munkaviszonyban láthatja el? A munkaszerződését fel kell-e bontani, vagy elégséges módosítani, kiegészítve a munkaköri feladatait az ügyvezetői teendők ellátásával?
Részlet a válaszából: […] ...a jövőben is folytathatják.A társadalombiztosítási szabályoknál változást a társasvállalkozó fogalmának kiegészítése és ennek a járulékalapnál történőfigyelembevétele jelent. Társas vállalkozó a betéti társaság bel- és kültagja, ha atársaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Szakképzési hozzájárulás mobil­telefonok magáncélú használatakor

Kérdés: Cégünk a mobiltelefonok magáncélú használatát nem térítteti meg a munkavállalóival. 2011. évre vonatkozóan keletkezik-e emiatt szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség? És ha igen, mi a számítás módja?
Részlet a válaszából: […] ...terhelő társadalombiztosítási járulék alapja. Atársadalombiztosítási járulék alapjába a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja szerintijárulékalapot képező jövedelem tartozott 2011-ben is. Ezek között amobiltelefonok meg nem térített díja nem szerepel.2011. évben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Illetményfa-juttatás erdőbirtokossági társulatnál

Kérdés: Erdőbirtokossági társulat illetményfa-juttatást ad a tagjainak minden évben, tulajdonrészük arányában. A tagok nyugdíjasok vagy főállásúak. A kitermelést külső cég végzi, számla ellenében, amely után a társaság az áfát visszaigényli. A társulat a vezetőségi tagoknak is fát ad tiszteletdíjként, amelyet nem a tulajdonrész arányában ad ki. Milyen járulék- és áfafizetési kötelezettség terheli a tagokat, illetve a vezetőségi tagokat és a társaságot az illetményfa után?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységből származó jövedelmének, ezért egyéb jövedelem,és mint ilyen nem minősül a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja alapján járulékalapotképező jövedelemnek, de a személyi jövedelemadónál összevonandó jövedelemkéntkell kezelni (esetleg bruttósítani is kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Ügyvezető járuléka

Kérdés: Hivatkozással az 5144. számú válaszukra, azt kiegészítve kérdezem, milyen járulékfizetési kötelezettsége merül fel az ügyvezetőnek a B és C jelű vállalkozásban, ha a válasz utolsó bekezdésében foglaltak szerint ügyvezetői feladatát díjfizetés nélkül látja el, de év végén osztalékot vesz fel a B és C vállalkozásoktól?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség.A Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja tartalmazza a járulék­alapotképező jövedelem értelmező rendelkezését. A járulékalapot képezőjövedelemnek nem része az osztalék. Így az ügyvezető tulajdonost tulajdonihányada arányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Felszolgálási díj adózása

Kérdés: 2011-ben terheli-e szja-fizetési kötelezettség a felszolgálási díjat, illetve az összevonandó jövedelmeken belül melyik kategóriába sorolandó?
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. mellékletének4.21. pontja alapján).A felszolgálási díj egyébként járulékalapot képezőjövedelemnek minősül, amely után azonban a foglalkoztatottat nem terhelikegyéni járulékok. A foglalkoztató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.

Ingyenesen végzett ügyvezetés

Kérdés: A kft. ügyvezetője egy nyugdíjas személy, aki egy bt.-nek is a beltagja. Kérdésem: elfogadható-e, hogy az ügyvezető tevékenységét ingyenesen végzi? A kft. ügyvezetője akkor is végezheti-e a tevékenységét ingyenesen, ha egy másik kft. ügyvezetője?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személy,amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képezőjövedelme eléri a minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőlegnaptári napokra annak harmincadrészét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.

Ügyvezető járuléka

Kérdés: Tulajdonos a vállalkozásban munkaszerződéssel látja el az ügyvezetői feladatokat, a tevékenységben közvetlenül részt vesz, és a járulékokat megfizeti. B vállalkozásban ügyvezető és 50%-os tulajdonos, illetve C evás vállalkozás 25%-os tulajdonosa és ügyvezetője is egyben. B és C vállalkozásokban milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személy,amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képezőjövedelme eléri a minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptárinapokra annak harmincadrészét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.

Minimálbérnél kisebb bér utáni járulék

Kérdés: Egy kft. két tulajdonossal rendelkezik. A férj és a feleség tulajdoni hányada 50-50%. Mindkét tulajdonos egyben ügyvezető is. Az ügyvezetői feladatokat 0 Ft-os megbízási jogviszonyban látják el. A kft. egyéb feladatait heti 20 órás munkaviszonyban, havi 50 000 Ft-ért végzik. Szükséges-e a kft.-nek a 78 000 Ft-os minimálbér után megfizetni a járulékokat a két tulajdonos után, vagy elegendő az 50 000 Ft után?
Részlet a válaszából: […] ...személy foglalkoztatója a járulékokat legalábba minimálbér kétszeres összege után volt köteles fizetni. Ha azonban atényleges járulékalapot képező jövedelem nem érte el a minimálbér kétszeresét,akkor az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.

Járulékfizetés a tag után

Kérdés: Ha egy tag nem vesz fel jövedelmet, de saját járulékát befizeti a céghez, az utána fizetendőt pedig a cég rendezi, mekkora összeg után lehet ezt megtenni? Az 5019. számú kérdésre adott válaszban 2010. évre 150 ezret tekintettek elfogadhatónak. Idén a minimálbér? Aki nem vesz fel jövedelmet, nem fizethet akármennyi összeg után járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...után fizetendőtársadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködéséretekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de haviátlagban legalább a Tbj-tv. szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.
1
4
5
6
15