Kölcsönből tőkeemelés

Kérdés: Társaságunk 50%-os üzletrészt vásárolt "A" kft.-ben. "A" kft.-nek van egy leányvállalata ("B" kft.). Az üzletrész vásárlását követően "B" kft.-ben tőkét kell emelni. "A" kft.-nek erre nincs anyagi fedezete, ezért a társaság kölcsönt nyújt "A" kft.-nek, aki szintén kölcsönt nyújt "B" kft.-nek, ezáltal megtörténik a tőkeemelés. Hogyan kell a tranzakciót elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy kölcsönből nem lehet tőkét emelni!"B" kft.-ben tőkét emelhet az "A" kft., mint eddigi tulajdonos, de tőkét emelhet a kérdező társaság vagy harmadik személy is. "B" kft. a saját tőkéjét nem tudja megemelni.A kérdésben leírtak alapján a kérdező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.
Kapcsolódó címke:

Tőkeemelés saját tárgyi eszközzel

Kérdés: Van-e lehetőség a jegyzett tőke emelésére, a kft. meglévő tárgyi eszközeinek a felhasználásával? A tulajdonosok apporttal szeretnék a jegyzett tőkét 3 millió forintra felemelni, de mindezt a társaság által vásárolt tárgyi eszközökkel szeretnék megtenni.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nincs lehetőség arra, hogy a tulajdonosok a kft. meglévő tárgyi eszközeivel emeljék meg a jegyzett tőkét!A jegyzett tőkét a tulajdonosok pénzbeli, illetve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással emelhetik meg, amelyet a társaság rendelkezésére bocsátanak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.
Kapcsolódó címke:

Tőkeemelés tagi kölcsönből

Kérdés: Az 50 milliós alaptőkével rendelkező zrt. tagikölcsön-állománya 55 millió Ft. A zrt. 2003-ban megvásárolt egy 110 millió Ft ingatlan vagyonnal rendelkező kft.-t, ehhez vette fel az eredetileg 140 millió Ft összegű tagi kölcsönt, amiből még 55 millió Ft összeg áll fenn. Értelmezhető-e a tagi kölcsönre az elévülés fogalma? Hogyan kell ezt rendezni a könyvekben? Gondolkodunk a 288. számban az 5916. kérdésre adott válasz szerinti tőkeemelési megoldáson is. A problémát az jelenti, hogy az adóhatóság állásfoglalása szerint ez a fajta tőkeemelés tagikölcsön-elengedésnek minősül. A zrt. 2013. 01. 01. óta kiva-alany. Hogyan fog megjelenni a kiva-bevallásban a tagi kölcsön? A tagi kölcsön állománya 2009. 01. 01. óta nem változott.
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapvetően két részre bontható. Egyrészt elévülhet-e a tagi kölcsön? Másrészt a kérdésben hivatkozott adóhatósági állásfoglalás jogszerű-e?A tagi kölcsönt is szerződéssel kell alátámasztani, amelynek – többek között – nemcsak a kölcsön összegére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból

Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból indulunk ki, hogy a kérdés szerinti gazdasági társaság kft.A Gt. 158. §-ának (1) bekezdése alapján a taggyűlés a törzstőkét a társaság törzstőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével felemelheti, ha az Szt. szerinti, az előző üzleti évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Tőkeemelés nem pénzbeli hozzájárulással – könyvelés

Kérdés: A társaság a Gt. 13. §-a (2) bekezdése alapján egy másik társaság részére nyújtott kölcsönből származó követelésével nem pénzbeli hozzájárulásként tőkeemelést hajtott végre. A nem pénzbeli hozzájárulással egyrészt a jegyzett tőke, másrészt a tőketartalék növekedését határozták el a tulajdonosok. Hogyan kell könyvelni a nem pénzbeli hozzájárulással történő tőkeemelést az apportáló tulajdonosnál, illetve az apportot kapó társaságnál, tekintettel a jegyzett tőkére, a tőketartalékra?
Részlet a válaszából: […] Az apportáló társaságnál:– az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján: a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgy létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értékét a rendkívüli bevételek között kell kimutatni; a kölcsönből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.
Kapcsolódó címke:

Jegyzett tőke emelése készpénzzel

Kérdés: "A" kft. 80%-os tulajdonosa "B" kft.-nek, amelynek a jegyzett tőkéje 500 ezer Ft. "A" kft. 5 millió Ft-tal szeretné ezt megemelni. Történhet-e pénztárból pénztárba a tőkeemelés? Sérti-e az Art. 38. §-ának "készpénzfizetés korlátozását" célzó 1,5 millió forintos határt? Vonatkozik-e rá a készpénzforgalomra vonatkozó bejelentési kötelezettség, illetve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos bejelentési szabály? Törvényszerű-e a tőkeemelés, ha 5 hónapban 1-1 millió Ft tőkeemelést hajtanak végre készpénzben?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 154. §-a alapján a törzstőke felemelhető pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával. A törzstőke felemeléséről a taggyűlés jogosult dönteni a társasági szerződés módosítására vonatkozó szabályok betartásával. A Gt. nem rendelkezik arról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.
Kapcsolódó címkék:  

Tagi kölcsönből tőkeemelés

Kérdés: A tagi kölcsönből származó követelésnek nem pénzbeli hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátását a Gt. nem zárja ki. A tagi kölcsön apportálásának számviteli elszámolásában kérem a segítségüket. Hogyan lehet könyvelni? A tagi kölcsön milyen módon válik apportálhatóvá?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján nem pénzbeli hozzájárulás lehet az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés is. A Gt. hivatkozott előírása nem zárja ki a nem pénzbeli hozzájárulások közül a társaság tulajdonosának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Befektetés értékelése euróra áttérés kapcsán

Kérdés: A részesedést tulajdonló zrt. kb. 15 éve vásárolta részesedését, amelyet forintban fizetett ki. Időközben jegyzett tőkét is emelt, amelyet szintén forintban teljesített, így befektetését a kettő együttes összegében tartja nyilván. Eddig értékvesztést nem kellett elszámolni. A tulajdonolt társaság 2009-ben áttért az euróban történő könyvvezetésre. Úgy gondolom, ennek alapján nem tekinthető a részesedés devizás befektetésnek, és nem kötelező a mérleg-fordulónapi értékelés. Csak értékvesztést kell elszámolni, ha a saját tőke tartósan a jegyzett tőke alá csökken?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy sajnos rosszul gondolja.Az Szt. 20. §-ának (4) bekezdése alapján a vállalkozó euróban készítheti el éves beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette, és a létesítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Veszteséges kft. vagyonvesztésének rendezése

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van. Hosszabb ideje veszteséges. A jegyzett tőke 3 M Ft, az eredménytartalék -(mínusz) 16 M Ft. A tagok eddig 12 M Ft tagi kölcsönt fektettek be a társaságba. Járható út-e, hogy a tagi kölcsönt a társaság taggyűlési döntéssel apportként beviszi: 0,5 M Ft-ot a jegyzett tőkébe, 11,5 M Ft-ot a tőketartalékba? A megmaradt 4,5 M Ft tőkevesztést tagi kölcsönként vinnénk be a tőketartalékba. A társaságnak van 5 M Ft összegű kölcsöntartozása egy kft. felé. Megoldást jelentene-e, ha ez az összeg apportként lenne a társaságba bevonva? Van-e jobb megoldás? A jegyzett tőke leszállítását, majd felemelését valószínűleg két lépésben kellene elvégezni.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján rendezhető a kft. vagyonvesztése, de nagyon fontos a sorrend betartása és az egyes ügyletek megfelelő dokumentálása.A Gt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján nem pénzbeli hozzájárulás lehet az adós által elismert vagy jogerős bírósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.
Kapcsolódó címke:

Tagi hitelből tőkeemelés bt.-nél

Kérdés: Bt.-nél hogyan lehet tagi hitelből jegyzett tőkét emelni?
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt meg kell jegyezni, hogy amíg a kft. esetébena törzstőke emelésének feltételeit a Gt. részletesen szabályozza, addig abetéti társaságnál, a közkereseti társaságnál erre vonatkozó rendelkezés nincs.A Gt. előírásából az következik, hogy a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.
Kapcsolódó címkék:  
1
5
6
7
11