Kölcsöntartozás átminősítése pótbefizetéssé

Kérdés: Az új Ptk. alapján van-e lehetőség arra, hogy a negatív összegű saját tőke rendezését a kft. úgy oldja meg, hogy a tulajdonossal szemben fennálló jelentős összegű kölcsöntartozást a felek a következő évben átminősítsék pótbefizetéssé? A könyvelés pénzmozgás nélkül történne.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nincs rá lehetőség. A tulajdonossal szembeni kötelezettség pótbefizetéssé történő átminősítése ellentmondana a pótbefizetés céljának, rendeltetésének. Az új Ptk. 3:183. §-a alapján a pótbefizetés a veszteségek fedezésére, pontosabban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Szt. változása – Rendkívüli tételek megszüntetése

Kérdés:

Kérdés: Néhány nappal ezelőtt olvastam, hogy a számviteli törvény 2016. január 1-jétől jelentősen módosul (legalábbis a módosítást tartalmazó törvény terjedelméből ez következik). Lehetne ezen módosítások közül néhányról, számlaösszefüggésekkel is kiegészítve, a Számviteli Levelekben is olvasni?

Részlet a válaszából: […] Olvasóink kérését – legjobb tudásunk szerint – igyekszünk teljesíteni. Nyilvánvaló, hogy a 2016. január 1-jétől hatályos előírások mindegyikére nem tudunk kitérni, bár – feltételezhetően olvasóink kérdései kapcsán – többségére még a hatálybalépés előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Üzletrészvásárlás névérték felett

Kérdés: A kft. megvásárol egy másik kft. 3 000 000 forintos üzletrészéből 1 500 000 forintos értéket. Így megszerzi a kft. tulajdonjogának 50 százalékát, mivel a másik kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint. A vásárló kft. 5 millió forintot fizetett az eladónak. A vásárló kft. könyvelésében 1,5 millió forintot vagy 5 millió forintot kell a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatni? Hogyan kell könyvelni a két érték közötti különbözetet?
Részlet a válaszából: […] Egyértelmű a válasz: a megvásárolt kft. 1,5 millió forint névértékű üzletrészét a vásárló kft.-nek 5 millió forintos vételáron kell a befektetett pénzügyi eszközök között állományba vennie. Ebből következően a két érték közötti különbözetet külön nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Pótbefizetés visszafizetése új tulajdonosnak

Kérdés: A 6651. számú kérdésre adott válaszban – véleményem szerint – téves az a következtetés, hogy a pótbefizetés jogosultjánál az összeg az Szja-tv. 68. §-a szerint adózna, mint a vállalkozásból kivont jövedelem. Az idézett törvény pontosan nevesíti az e szakasz alá tartozó jövedelmeket. Ebben a kérdésbeli eset nem szerepel. Mivel nem szerepel egyik különös szabályban sem, így az általános adóztatási elv szerint egyéb bevételként lesz adóköteles, 16% szja- és 27% eho-adóteher mellett. Álláspontom szerint olyan jövedelemről van szó, amelynek – bár átadója a kft. – juttatója nem kifizető (hiszen egy kvázi elszámolásra átvett pénzösszeget ad vissza), ezért az eho megfizetésére a magánszemély lesz kötelezett, ebből eredően pedig az szja-ban alkalmazható a 78%-os szabály.
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 324. számában a 6651. számú kérdés lényeges része az volt, hogy ha a korábbi üzletrész-tulajdonos által befizetett tagi pótbefizetés az új magánszemély tulajdonos részére kerül kifizetésre, akkor a pótbefizetést visszakapó magánszemély hogyan adózik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőke­feltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az új Ptk. 3:162. §-ának (1) bekezdése szerint: ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamennyi tag a pénzbetétek felénél kisebb összeget köteles fizetni, vagy– a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Belföldi ingatlannal rendelkező társaság szervezetiforma-váltása

Kérdés: Adott egy zrt. ingatlan vagyonnal, 100 jegyzett tőkével, amiben 80%, 5%, 10% és 5% részesedéssel rendelkezik egy offshore cég, egy belföldi társaság és egy-egy magánszemély. Kedvezményezett-e a kft.-vé történő átalakulás, ha a 100 jegyzett tőkében a tulajdoni részek: 20% offshore cég, 5% belföldi társaság, 74% és 1% magánszemély összetételre változnak? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség, ha az offshore cég a 20% részesedést eladja egy olyan kft.-nek, ahol a 74% részesedésű magánszemély 50%-ban tulajdonos? Érinti-e az esetleges kedvezményezett minősítést, ha a jegyzett tőke 10-re csökken a tőketartalékkal szemben (rendezés), miközben az új 20-5-74-1% tulajdoni arányok nem változnak?
Részlet a válaszából: […] 1. A Tao-tv. szerint kedvezményezett az átalakulás (amely alatt a hatályos Ptk. szerint a társaságiforma-váltás értendő), ha a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese az átalakulás keretében a jogutódban részesedést és legfeljebb a megszerzett részesedés együttes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Jegyzett tőke a fióktelepnél

Kérdés: Az EU-ban székhellyel rendelkező társaság magyarországi fióktelepének központja a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont kölcsönök formájában biztosította a fióktelep számára. Néhány év elteltével azonban a központ a rendelkezésére bocsátott vagyont tartósan a fióktelep rendelkezésére kívánja bocsátani. Az Szt. előírása szerint ezt a fióktelepnél jegyzett tőkeként kell kimutatni. Ebből következően a fióktelep működéséhez tartósan nem szükséges pénzeszközt a külföldi székhelyű vállalkozásnak hitelként kell a fióktelep rendelkezésére bocsátania. Ha időközben a külföldi vállalkozás központja mégis arra az álláspontra jut, hogy a hitel még vissza nem fizetett részét tartósan a fióktelep rendelkezésére bocsátja, ezt megteheti egy megállapodás megkötésével, amelyben a fióktelep könyvelésében hitelként nyilvántartott követelését a fióktelep tartós rendelkezésére bocsátja, és intézkedik a hitelnek megfelelő összegű jegyzett tőke cégbírósági bejegyzése felől. Könyvelése: T Egyéb rövid lejáratú kötelezettség központtal szemben – K Jegyzett tőke. A jegyzett tőkének a fenti módon történő megemelése nem minősül a hitel elengedésének, és semmilyen adó-, illeték- vagy járulékfizetéssel nem jár!?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, alapvetően a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeinek a sajátosságaira tekintettel.A kérdésre a rövid válasz az, hogy az elképzelés jó, támogatandó, a megoldás azonban nincs összhangban a magyar jogszabályi előírásokkal (az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A társaság 2014. évben visszavásárolt 940 E Ft névértékű üzletrészt 22 800 E Ft összegért. A társaság eredménytartaléka 165 000 E Ft, jegyzett tőkéje 3100 E Ft. A visszavásárolt üzletrészeket a társaság 2015-ben meglévő tagjainak szeretné térítésmentesen átadni úgy, hogy az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének bb) pontja szerint jár el. Kérem a fenti gazdasági események kontírozását a visszavásárlástól a jegyzett tőke emeléséig az összegek megjelölésével! A kft.-nek a fenti ügylet esetében minden esetben vesztesége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] Rövid válasz az utolsó kérdésre az, hogy a kft.-nek jelentős összegű vesztesége keletkezik az ügylet kapcsán. De menjünk sorjában!A visszavásárolt üzletrész könyvelése (alapesetben):– a visszavásárlási értéken (22 800 E Ft): T 3731 – K 384, 381;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Kötelezettség a végelszámolást lezáró beszámolóban

Kérdés: A bt. 2014. 12. 31-i mérlegfordulónappal elkészítette a végelszámolást lezáró beszámolót, amelyet a törlési kérelemmel és a vagyonfelosztási javaslattal együtt beküldött a cégbíróságnak. Ebben a kötelezettségek között szerepel a zárónappal elszámolt, de még ki nem osztott vállalkozásból kivont jövedelem. Ezt a kötelezettséget a vagyonfelosztási javaslatban a tulajdonosok részére fizetendő pénzeszközök között szerepeltette. A cégbíróság hiánypótló végzést adott ki, miszerint a becsatolt végelszámolási zárómérleg nem fogadható el, mert rövid lejáratú kötelezettséget tartalmaz. Két lehetőséget adtak: nyilatkozzunk, hogy hogyan és mi módon lett kiegyenlítve a tartozás, vagy nyújtsunk be egy új kötelezettséget nem tartalmazó beszámolót. (A vállalkozásból kivont jövedelem a cégbírósági törlésig nem adható ki. Jól gondolom?) Mi a helyes megoldás a hiánypótló végzés rendezésére?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az Szt. rendelkezéseinek megfelelően ismételten el kell készíteni a végelszámolást lezáró beszámolót, és azt kell a cégbíróságra a törlési kérelem mellékleteként a vagyonfelosztási javaslattal benyújtani.A végelszámolást lezáró számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Pótbefizetés visszafizetése új tulajdonosnak

Kérdés:

A korábbi üzletrész-tulajdonos által befizetett tagi pótbefizetésre már nincs szükség, az üzletrész megvásárlását követően az új magánszemély tulajdonos részére kerül kifizetésre. Az adásvételi szerződésben a korábbi tulajdonos minden követeléséről lemondott. A kifizetésre kerülő pótbefizetés összege az új tulajdonosnál az Szja-tv. szerint hogyan adózik, tőkekivonásként vagy összevonandó jövedelemként? A társaság saját tőkéje: jegyzett tőke 3 millió forint, eredménytartalék -20 millió Ft, a lekötött tartalék (pótbefizetés) 20 millió Ft. A társaság 50 százalékos üzletrészét az új tulajdonos 2 millió Ft-ért vásárolta meg.

Részlet a válaszából: […] Olvassa el 6712-es válaszunkat is!A Gt. 120. §-ának (4) bekezdése szerint a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a – visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben szereplő – tagok részére vissza kell fizetni. Hasonlóan fogalmaz az új Ptk. 3:183. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.
1
24
25
26
66