Kapcsolt vállalkozás magánszemély tulajdonosokkal

Kérdés: "A" Kft. tulajdonosai magánszemélyek, az apa 24%, leánya 76% tulajdoni hányaddal rendelkezik. Kérdés: Kapcsolt vállalkozások-e? Milyen nyilvántartási kötelezettsége van a társaságoknak? A Tao-tv. szempontjából van-e módosító tétel?
Részlet a válaszából: […] Az apa, a leány és "A" Kft. kapcsolt vállalkozásnak minősülneka Tao-tv. azon előírása alapján, amely szerint kapcsolt vállalkozás az adózó ésaz a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelőalkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Ingatlan illetéke, építkezés áfája beolvadásnál

Kérdés: Az "X" kft. jogi személyiségű társaságtól vásárolt ingatlant. Mivel vállalta, hogy négy éven belül beépíti, így a szerzés illetékmentes. Az "Y" kft. a telektulajdonos "X" kft. hozzájárulásával kért és kapott jogerős építési engedélyt kétlakásos társasház megépítésére. "Y" kft. részére a kivitelezők a számlákat a fordított adózás szabályai szerint állították ki. Az egyéb beszerzések áfáját "Y" kft. még nem igényelte vissza. A két társaság megállapodása szerint az építtető kft. beolvad a telektulajdonos "X" kft.-be. Ha a beolvadással létrejött társaság négy éven belül befejezi az építkezést, és jogerős használatbavételi engedélyt kap, ugyanúgy illetékmentes, mint az ingatlant eredetileg megvásárló "X" kft.? Hogyan kell kezelni a beolvadáskor a fordított áfás számlák tekintetében a beolvadó cég által meg nem fizetett áfát? A lekönyvelt, de vissza nem igényelt áfa visszaigényelhető? Beolvadás után továbbra is alkalmazható a fordított adózás? A beolvadással létrejött új cég milyen áfakörbe fog tartozni? Milyen áfás számlát kell az új cégnek kiállítania, ha két éven belül új lakásként értékesíti az ingatlant, illetve két év után használt lakásként értékesíti?
Részlet a válaszából: […] A válasznál alapvetően abból kell kiindulni, hogy jogutóddalszűnik meg a társaság társaságiforma-váltás, egyesülés (idetartozik abeolvadás) és szétválás (együttesen: átalakulás) esetén. Az átalakulással (azadott esetben beolvadással) létrejövő gazdasági társaság az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Eddigi egyéni cég új egyéni cégként

Kérdés: Az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. tv. alapján az eddig is egyéni cégként működő vállalkozó 2010. 06. 25-től kfc.-ként lett bejegyezve, új adószámmal. Azt tudjuk, hogy megelőző nappal megszűnik egyéni vállalkozónak lenni, az ezzel kapcsolatos bevallásokat elkészítjük. Az APEH-tól kapott tájékoztatás szerint a kfc. nem jogutódja az egyéni cégnek. Ez azt jelenti, hogy az eszközeit is kivonja – összes következményével –, és a kfc.-ben nem szerepelteti? A követeléseket és a kötelezettségeit sem örökíti át a kfc.-be?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. éviCXV. törvény (Evt.) alapján az egyéni cég az egyéni vállalkozó által alapított,jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történőbejegyzéssel jön létre. Az egyéni cég tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 23.

Kapcsolt vállalkozás Tao-tv. szerint

Kérdés: "X" kft.-nek két tulajdonosa van, 50%-ban egy magánszemély és 50%-ban egy társaság. "X" kft.-nek van a tulajdonában egy "Y" kft., ahol egyszemélyes tulajdonos. Az "Y" kft. egyik társaságban sem tulajdonos. A Tao-tv. szerint ez kapcsolt vállalkozás-e 2009-ben vagy 2010-ben?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 4. §-a 23. pontjának a) alpontja szerint kapcsoltvállalkozásnak minősül az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk.rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségibefolyással rendelkezik.A Ptk. 685/B. §-a alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.

Szokásos piaci ár nyilvántartása

Kérdés: Egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft.-nek kell-e transzferár-nyilvántartást készítenie, vagy vonatkozik rá az a kitétel, hogy nem kell nyilvántartást vezetnie annak az adózónak, amelyben az állam közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. idézett rendelkezése szempontjából az önkormányzatnem minősül államnak. Ez következik a Ptk. következő rendelkezéseiből, amelyekaz államot és az önkormányzatot külön nevesítik:"Az állam – mint a vagyoni jogviszonyok alanya – jogiszemély. Az államot a polgári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Kapcsolt vállalkozás, kapcsolódó vállalkozás

Kérdés: Egy német magánszemély tulajdonjogot kíván szerezni két magyar társaságban. Az egyikben (A) 100%-ban lenne tulajdonos, a másikban (B) 80%-ban, mellette 20%-ot egy magyar magánszemély tulajdonolna. A második társaságban a szavazati arányok azonban 50-50%-ban kerülnének meghatározásra. A német magánszemély Németországban egyszemélyes tulajdonosa egy kft.-nek. Kérdések: a) Kapcsolt vállalkozás lesz-e a két belföldi társaság egymással a Tao-tv. szerint ? b) A német céggel melyik magyar cég lesz kapcsolt vállalkozás? c) Miként alakul a Kkv-tv. szerinti besorolás (jelenleg mindkét magyar cég kkv)? d) Ha a német magánszemély helyett a német cég szerzi meg a jelzett tulajdoni hányadokat, miként változnak a kapcsolatok?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja szerint kapcsolt vállalkozás:a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk.rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségibefolyással rendelkezik;b) az adózó és az a személy, amely az adózóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 24.

Üzletrészvásárlás (eva)

Kérdés: A számviteli törvény hatálya alá tartozó evás cég üzletrészt vásárolt egy kft.-ben. A vételár és az üzletrész értéke közötti különbözet evaalapot képez? A különbözet árfolyamnyereségként került a könyvekbe cégünknél.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdező cég nem aszámviteli törvény előírásai szerint járt el.Az Szt. hatálya alá tartozó evás cégnél is az üzletrészbeszerzését az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése alapján a vételáron kell könyvelni(T 17 – K 384). Az üzletrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.

Kapcsolt vállalkozás (ügyvezető)

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e az alábbi társaságok: "A" társaságban egy magánszemély 98%-ban tulajdonos és egyben ügyvezető. "B" társaságnak az "A" társaság ügyvezetője is ügyvezetője. A "B" társaság egyszemélyi tulajdonosa külföldi jogi személy. Kell-e tovább vizsgálnunk, hogy a külföldi jogi személy mögött esetleg az említett magánszemély ügyvezető áll?
Részlet a válaszából: […] A kapcsolt vállalkozási viszony meghatározása szempontjábólannak nincs jelentősége, hogy ki az ügyvezető. Azt azonban ebben az esetben isvizsgálni kell, hogy közvetve nem rendelkezik-e az "A" társaságban 98%-bantulajdonos magánszemély tag a "B" társaságban is többségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Klaszterrel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: A társaság tulajdonosa kezdeményezésére létrehoztak egy klasztert. A klaszter nem jogi személy. Határozatlan időre alakult, csatlakozhat hozzá minden olyan jogi személy, nonprofit szervezet, magánszemély, amely/aki magára nézve elfogadja az alapító okiratot. A klaszter jelenleg 12 társaságot egyesít, és az operatív feladatok ellátásával társaságunkat bízta meg. A tagok tagdíjat fizetnek, amelyet a társaság szed be. A társaság saját alapító okirata szerint főtevékenységi köre ingatlan-bérbeadás és -hasznosítás. A társaság nyilvántartásaiban ezen operatív feladatok ellátásával kapcsolatban felmerülő bevételek (pl. a tagdíj) és kiadások (pl. pályázati díj, közreműködők bére, tárgyi eszközök beszerzése, amortizáció stb.) hogyan könyvelendő? A klaszter működésének számviteli elszámolása része lehet-e a társaság (a kft.) éves beszámolójának, illetve elszámolhatók-e a vállalkozás érdekében felmerülő bevételként és költségként?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt, a válasz megalapozása érdekében előszörtisztázni kell, hogy valójában mi is a kérdésben szereplő klaszter? A kérdésbenaz szerepel, hogy a klaszter nem jogi személy. Ez azonban még nem elegendő!Társaság nem lehet, mert nem tartozik a Gt. hatálya alá. Sőt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

Eva előtti és evás eredménytartalék kifizetése

Kérdés: Egy betéti társaság 2005-2007. évek között evaalanyként a számviteli törvény hatálya alatt tevékenykedett. Az evába lépést megelőzően rendelkezett pozitív eredménytartalékkal. Evás évei alatt is pozitív adózott eredménye volt 2 évben, 2007-ben viszont már az adózott eredménye és a mérleg szerinti eredménye is negatív volt. Ezért 2008-ban kijelentkezett az eva hatálya alól. A társaság 2008. évi beszámolója elfogadásakor osztalékfizetésről dönt, ahol a korábbi évek eredménytartalékát is be kívánja vonni az osztalékfizetésbe a tárgyévi adózott eredmény kifizetésén felül. Az evára áttérést megelőző évekből 4 millió forint eredménytartalékot tart nyilván, 2005-ben és 2006-ban – evás éveiben – 5 millió forintot helyezett eredménytartalékba. 2007. évi mérleg szerinti eredménye mínusz 1,2 millió forint volt, melyet szintén átvezetett az eredménytartalékba. Így tehát jelenlegi eredménytartaléka 7,8 millió forint, ezt akarja kifizetni teljes összegében osztalékként. A magánszemély tulajdonosoknál hogyan adózik majd a kifizetni kívánt osztalék a fentiek ismeretében?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 18. §-ának (7) bekezdése alapján a számvitelrőlszóló törvény hatálya alá tartozó jogi személy, jogi személyiség nélküligazdasági társaság adóalany a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és azadózás rendjéről szóló törvénynek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.
1
17
18
19
30