Találati lista:
71. cikk / 300 Online adatszolgáltatás gyakorlata – számlázás
Kérdés: Ügyfelem a NAV online számlázórendszerében készíti a számláit. Tevékenysége kapcsán pénztárgéphasználatra kötelezett. A NAV online számlázórendszere minden számláról továbbítja az adatszolgáltatást, így kérdés merült fel a pénztárgép használatával kapcsolatban. Mikor és hogyan kell beütni a készpénzes számlákat? Mi a gyakorlat arra vonatkozóan, hogy ellenőrzés során a pénztárgép rovancsolása kapcsán a házipénztár egyezik-e? Tehát a pénztárgéphasználat hogyan valósul meg? A készpénzes számlákat nem gyűjtőben, hanem "pénzben" ütik be? A gyakorlat egy másik cégnél – amely nem NAV-számlázóprogramot használ – az volt, hogy a 100 E Ft alatti áfás készpénzes számlákat a pénztárgépbe beütöttük, a 100 e Ft feletti számlákat nem, hiszen ott az adatszolgáltatás megvalósult a NAV-számlázón keresztül. Ha számlázóprogramot használ egy cég, akkor nem kell a pénztárgépbe ütni a készpénzes számlákat, csak a nyugtás bevételeket? Gyakorlati megvalósítás is érdekelne, valamint a pénzkezelési szabályzat erre való iránymutatása. A pénztárgép használatát nem választó vállalkozók esetén a tárgyhót követően a PTGSZLAH nyomtatványon szolgáltatunk adatot, és nem jött elő problémaként a NAV- vagy más egyéb számlázó adatszolgáltatása.
72. cikk / 300 El nem ismert tulajdoni részesedés kimutatása
Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van, 70-30%-ban. Mind a kettő önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezető. A 30%-os tulajdonos a másik tulajdonossal való egyeztetés és taggyűlési határozat megléte nélkül a kft. nevében új társaságot alapított 3 M Ft készpénzbefizetéssel, majd néhány nap múlva megemelte a jegyzett tőkét 500 M Ft apport bejegyzésével. Apportként a társaság hitellel terhelt ingatlanát és műszaki eszközeit jelölte meg. A fenti jogi eljárást még 4 társaságon keresztülvezette. Csalás és hűtlen kezelés vádjával rendőrségi feljelentés történt, azonban mind a cégbíróság, mind a Földhivatal bejegyzett minden változást. A cégbíróság által bejegyzett, de az anyavállalat által el nem ismert tulajdoni részesedést ki kell-e mutatni a mérlegben, illetve az apportként bejegyzett, de a valóságban át nem adott műszaki berendezéseket ki kell-e vezetni a könyvelésből?
73. cikk / 300 Pénztárgéphasználat alóli mentesülés
Kérdés: Tevékenységünk pénztárgép használatához kötött (szállodai szolgáltatás). Eddig minden vendégnek számlát állítottunk ki, amit minden hónapban, számlánként jelentettünk a NAV-nak. Áttérnénk az online számlázásra, tehát minden számlát az online számlázóprogrammal jelentenénk a NAV-nak, csak nem igazán egyértelmű, hogy ezzel mentesülnénk-e a kötelező pénztárgép használata alól, mivel minden számla jelentve van.
74. cikk / 300 Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással
Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
75. cikk / 300 Ingatlan ingyenes használatba adása
Kérdés: Az "A" és "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenes használatba adja "B" társaságnak. A használati jog ingyenes átadásához milyen bizonylatot kell kiállítani? Az ingyenes átadás áfaköteles? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? A társasági adó alapját kell korrigálni?
76. cikk / 300 Szövetkezeti taggal történő elszámolás
Kérdés: A szövetkezet közgyűlése a 7/2017. (02. 21.) számú határozattal, 2016. évre fejlesztési tartalékot képzett. A tag 2016. 10. 13-án kilépett a szövetkezetből. A pereskedés során azon megy a vita, hogy a 2017. évben jóváhagyott fejlesztési tartalék összege milyen mértékben vehető figyelembe a taggal történő elszámolásnál?
77. cikk / 300 Kötelezett értesítése az engedményezésről
Kérdés: A tagok "A" kft. egyszerűsített végelszámolását határozták el. A pénzeszközt a vagyonfelosztási javaslat szerint a magánszemély tagok kapták, míg a követeléseket "B" kft.-re engedményezték. A céget a Cégbíróság 2018. 11. 30-ával törölte. A cégtörvény szerint a vagyon kiadása csak a törlést követően lehetséges. A kötelezett részére az engedményezési szerződés egy példányát 2018. 12. 15-ével megküldtük. A kötelezett jogásza szerint az engedményezési szerződés akkor kelt, amikor a végelszámolónak nem volt aláírási joga, emiatt azt nem fogadja be. Úgy véljük, helyesen jártunk el, mert csak a cégbírósági törlést követően lehet a vagyont rendezni. Elfogadhatóak-e a kötelezett érvei, illetve mi a teendő ez esetben?
78. cikk / 300 Megépített játszótér átadása alapítványnál
Kérdés: Alapítvány pénzbeli támogatást kapott, amelyből játszóteret építtetett külső vállalkozóval. A megépített játszóteret, amelyet bevett egyház belső egyházi jogi személye birtokában lévő területen létesítettek, az alapítvány aktiválás előtt át kívánja adni a terület birtokosának. Az átadás tényét számlával kell dokumentálni? Vagy adományként is átadható a belső egyházi jogi személynek, aki Anya- és Gyermekotthont tart fenn, így a birtokába kerülő játszótéri eszközök üzemeltetése összhangban van alapfeladataival? Kérjük a segítségüket a folyamatok könyvekben történő rögzítésében is.
79. cikk / 300 Beolvadó társaság könyvvizsgálója
Kérdés: Az "A" kft. beolvad a "B" zrt.-be. Mindkét társaság az anyavállalat leányvállalata. Az anyavállalat könyvvizsgálója auditálhatja-e a vagyonmérleg-tervezeteket, illetve a végleges vagyonmérlegeket?
80. cikk / 300 Társasházi közösség önálló döntési jogkörű épületei
Kérdés: 6 épületből álló társasházi közösség (6 x 16 lakás és 6 x 8 garázs) egy helyrajzi számmal és egy adószámmal rendelkezik. A 6 épület – az SZMSZ-ben szabályozott módon – önálló döntési jogkör mellett elkülönítetten gazdálkodik, emellett a közös területek üzemeltetésére és karbantartására, felújítására közös üzemeltetési és felújítási alapot is képez. A gyakorlatban a döntési jogköröknek való megfelelés érdekében a társasháznál az egyes épületek elkülönült gazdálkodása és a 6 épület tulajdonosai által képzett közös alapok tekintetében elkülönült a könyvvezetés, az éves beszámoló és költségvetés, illetve a döntés. Az egyes épületek elkülönült gazdálkodása, beszámolója és költségvetése tekintetében az érintett tulajdonosok, a közös alapok beszámolója és költségvetése tekintetében pedig a nagyközgyűlés dönt. A részközgyűlés és a nagyközgyűlés által elfogadott beszámolók alapján a társasház egészére vonatkozó adatokat – a bevételek és kiadások tekintetében a duplikálódás kiszűrése mellett – összesítjük. Megítélésünk szerint az összesített adatok tekintetében döntési helyzet már nem áll fenn. Az igazságügyi könyvszakértő szerint a gyakorlatunk nem felel meg a jogszabályoknak. Lenullázhatja-e a nagyközgyűlés az elkülönült gazdálkodáshoz kapcsolódó döntési jogkört? Az elkülönült gazdálkodás épületenként 16 lakás- és 8 garázstulajdonost érint. Hogyan dönthetne erről 96 lakás- és 48 garázstulajdonos? Miért kellene az összesített adatokban újabb döntést hozni? Hogyan lehet ezt az anomáliát feloldani? Az adatvédelmi törvényben foglaltaknak ebben a formában hogyan, milyen módon tudunk megfelelni?
