Részesedéssel kapcsolatos elszámolás – kiválás

Kérdés: Ügyfelünk tulajdonosa egy leányvállalatnak, amelyből egy másik társaság ("K" Zrt.) kiválik. A leányvállalat kiváláshoz előkészített végleges vagyonmérlegében az ügyfelünkre jutó saját tőke értéke jelentősen meghaladja a leányvállalatban lévő részesedés könyv szerinti értékét. A leányvállalat a számviteli törvény szerint megszűnt társaságnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz egyértelműen az, hogy nem minősül megszűnt társaságnak, mivel a Ptk. 3:45. §-a szerint kiválás esetén a jogi személy fennmarad, és vagyonának egy része a kiválással létrejövő jogi személyre mint jogutódra száll át, az Szt. 36. §-a (7)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Beolvadásos kiválás

Kérdés: A kérdés egy társaság átalakulásával kapcsolatos. A társaságban, 50-50 százalékban két magánszemély a tulajdonos. Az átalakulás nem kedvezményezett beolvadásos kiválás lesz oly módon, hogy a kiváló tag az eredeti társaság vagyonának egy részével egy már működő társasághoz mint jogutódhoz csatlakozik. A tagok megállapodhatnak-e a vagyonmegosztásban a törzstőkétől eltérő arányú vagyonról? Értelmezésünk szerint a jogelőd társaságnál az átadott vagyon után áfafizetési kötelezettség nem keletkezik. Az átalakulás könyv szerinti értéken történne, így a Tao-ban az átadott tárgyi eszközöknél keletkezhet különbözet. Az átalakulás során egy ingatlan is átadásra kerül, ott – mivel az átalakulás nem kedvezményezett – illetékfizetési kötelezettség merül fel a jogutódnál. Helyes ez az értelmezés? A kérdéses kiválás keletkeztet-e a kiváló vagy a maradó magánszemélynél szja- vagy egyéb adófizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:45. § (2) bekezdés a) pontja szerint beolvadásos kiválás, amikor a kiváló tag a jogi személy vagyonának egy részével már működő jogi személyhez mint jogutódhoz csatlakozik. A Ptk. nem írja elő, hogy e vagyoni résznek a tag részesedésével arányosnak kell lennie....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Belföldi fióktelep közvetített szolgáltatása?

Kérdés: Külföldi vállalkozás és belföldi fióktelepe között értelmezhető az Áfa-tv. 15. §-a, azaz közvetített szolgáltatásról beszélhetünk esetükben? Véleményünk szerint igen, tekintve, hogy a belföldi fióktelep a számviteli törvény szerint önálló gazdálkodónak minősül, valamint az Áfa-tv. hatálya alá tartozó szervezet. A mi olvasatunkban ezáltal jogosult szolgáltatásokat igénybe venni saját nevében, akár a külföldi vállalkozás javára is. Nem találtunk erre vonatkozóan semmilyen tiltást az áfatörvényben. Mi erről az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 5. § (1) bekezdése értelmében adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Cégalapításkor a pénzbeli hozzájárulás befizetése

Kérdés: A kft. alapításakor a társasági szerződésnek a cégbírósághoz történő benyújtása előtt a tulajdonosoknak a pénzbeli hozzájárulást részben vagy egészében be kell fizetniük. Ehhez kötelező-e bankszámlát nyitni? Ha nem, akkor hova kell a befizetést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz – a kérdéshez kapcsolódó – pontosítás szükséges.A Ptk. 3:162. §-ának (1) bekezdése szerint: ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének a felénél kisebb összeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.

Átalakulás után a jogelőd ellenőrzése

Kérdés: Az átalakulás után a kft.-nél a jogelőd betéti társasági időszakot ellenőrizték, és jelentős összegű hibákat tártak fel, amelyek a kft. nyitó adatait is érintik. Mi a helyes eljárás ez esetben a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:39. §-ának (1) bekezdése szerint jogi személy más típusú jogi személlyé történő átalakulása esetén az átalakuló jogi személy megszűnik, jogai és kötelezettségei az átalakulással keletkező jogi személyre, mint általános jogutódra szállnak át.A hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Online számlázás

Kérdés: Olvastam a digitális sajtóban, hogy júliustól bevezetik az online számlázást. Természetgyógyász vagyok, katás egyéni vállalkozó. Én nyugtával rendezem "számlaadási kötelezettségemet". Havi 1-2 számlát igénylő ügyfelem van. Asztali gépet használok otthon. Kérdéseim:
– Továbbra is adhatok-e nyugtát?
– Okostelefonról is működik-e majd az online számlaadási kötelezettség?
– Ha nem, én azonos idejű számlát nem tudok adni, mert az asztali gépem a lakásomon van.
Mi a megoldás? Előre/utólag kitölthettem a számlát az online rendszerben? Azt nyilván nem várhatják el, hogy laptopot vegyek mobilinternet-hozzáférési lehetőséggel havi 1-2 számla miatt!? Gondolom, sokan járnak még ebben a cipőben!
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban fontos eloszlatni egy, a sajtóban is gyakran felmerülő tévhitet. A 2018. július 1-től bevezetett, majd 2020. július 1-től kiterjesztett rendszer nem az online számlázást tette kötelezővé, hanem a kiállított számlák adatairól a NAV felé történő online...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Közös költség bizonylata

Kérdés: Egy társasház tagjai (tulajdonosai) kizárólag vállalkozások. A közös költségekről (áramdíj, vízdíj, őrzési díj, képviseleti díj stb.) a társasház nevére érkeznek a számlák. Milyen bizonylatot állíthat ki a társasház a tulajdoni hányad arányában a közgyűlés által megállapított közös költségekről? Tekintettel arra, hogy a társasház a szolgáltatásokat nem saját nevében nyújtja, nem kötelezett számla kiállítására. Ennek ellenére állíthat ki számlát? Lehet-e a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata a tulajdonos vállalkozások könyvelésében a díjbekérő (pro forma számla)? A számviteli törvény 166. §-ában előírt adattartalmú számviteli bizonylat lehet-e a tulajdonos vállalkozások könyvelési nyilvántartásában a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata, a bizonylatot szigorú számadás alá kell-e vonni?
Részlet a válaszából: […] A választ a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) 47. §-ában foglaltakkal kezdjük. E szerint a közös képviselőnek a számviteli szabályok szerint évente költségvetési javaslatot kell készítenie, amely tartalmazza:– a közös tulajdonnal kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Változtak a pénzmosás könyvelőre vonatkozó előírásai

Kérdés: Azt hallottam, hogy változtak a pénzmosással kapcsolatos törvényi előírások. Ezen változások hogyan érintik a könyvviteli szolgáltatókat? Mire kell figyelemmel lenni?
Részlet a válaszából: […] Sajnos, jól hallotta. Valóban változtak, és nem lettek egyszerűbbek.A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényt (a Pmt.-t) módosító rendelkezések 2020. január 10-től léptek hatályba.A 2019. évi CXIX....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Átalakuláshoz kapcsolódó törvényi változások

Kérdés: Úgy tudom, hogy 2019-ben változtak az átalakulásra vonatkozó törvényi előírások. Kérem, ismertessék azok közül a legfontosabbakat, amelyek jellemzően a könyvelői, a könyvvizsgálói tevékenységet érintik!
Részlet a válaszából: […] Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvényt a 2019. évi LXVI. törvény módosította. A módosítás 2019. október 1-jén lépett hatályba. A módosítás legfontosabb elemeit a következőkben foglaljuk össze.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Egyesület induló vagyona

Kérdés: Egy nemrég alapított egyesület alapításakor az alapító tagok hozzájárulása által (ügyvédi költségek fedezetére) összegyűlt induló vagyonának könyveléséhez kérek segítséget. Az alapszabály nem rendelkezik alapítói vagyonról, ezért egyéb bevételként könyvelném, azonban van benne egy olyan, általánosabb érvényű passzus, ami elbizonytalanít, hogy nem kellene-e mégis jegyzett tőkére könyvelni. A passzus szerint az egyesület vagyona: 1. Az egyesület tagjai tagdíjat fizetnek. 2. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden a közös célt szolgáló felajánlás, hozzájárulás, illetve az egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységéből származó bevétel az egyesület vagyonát képezi. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre nem egyszerű a válasz, mivel a fent leírtak önmagukban is ellentmondásosak.Az egyesület a Ptk. szerint jogi személy, így elsősorban a Ptk. előírásait kell figyelembe venni.A Ptk. 3:9. §-a szerint a jogi személy alapítója vagy tagja a jogi személy alapításakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.
1
6
7
8
30