Vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak kivezetése

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelésnél a vagyonkezelésbe kiadott eszközök szerződés szerinti értékét ki kell mutatni az egyéb bevételek között, a könyv szerinti értékét pedig az egyéb ráfordítások között, de mi a helyzet a társasági adóban az ún. elvárt (minimum) nyereségadóval? Az egyéb bevételek között kimutatott vagyon értékét bele kell számítani?
Részlet a válaszából: […] ...bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti értéke a számvitel elszámolásban egyéb bevételként megjelenik, ezért az ún. elvárt (minimum) jövedelemnél az adóalap része, mivel a Tao-tv. 6. § (8) bekezdése nem tartalmazza, hogy ezzel a bevétellel az adóalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.

Tulajdonjogtól eltérő vagyonjogi megállapodás

Kérdés: Házaspár válásuk okán értékesíti az 50-50%-ban tulajdonolt ingatlanját. A vagyonjogi megállapodásban viszont ettől eltérő 80-20%-os elosztás van rögzítve. Az szja-bevallásban az ingatlaneladásból szerzett jövedelem kiszámításánál mit kell figyelembe venni bevételként? Az eladott ingatlan 50%-át (ez szerepel az adásvételi szerződésben), vagy a ténylegesen megkapott értéket (vagyonjogi megállapodás szerint)?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az szja-bevallásban az ingatlan eladásából szerzett jövedelem kiszámításánál az eladott ingatlan 50%-át kell figyelembe venni, ez szerepel az adásvételi szerződésben és az ingatlanügyi nyilvántartásban. A vagyonjogi megállapodás nem tekinthető alapnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.

Munkabér megállapítása részben euróban, részben forintban

Kérdés: Ügyfelünk, egy magyar tulajdonú zrt. vezető tisztségviselői számára szeretnénk a munkabért részben euróban, részben forintban megállapítani. Lehetséges ez, vagy csak egy pénznem választható? Kérdés még, hogy a kifizetéskor, illetve annak könyvelésekor milyen árfolyamot kell használni?
Részlet a válaszából: […] ...hónap 15. napja csak a tárgyhó 15. napja lehet.Az euróban megállapított bruttó munkabér és a munkabért terhelő járulék és személyi jövedelemadó könyvelése érdemileg eltér, ha a könyvvezetés pénzneme euró, illetve forint, a bevallások pénzneme pedig minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.

Fejlesztési tartalék lejárat előtti feloldása – egyéni vállalkozó

Kérdés: Egyéni vállalkozó fejlesztési tartalékot képzett 2022-ben, előreláthatóan nem tudja feloldani, van-e lehetősége arra, hogy a 2024. évi bevallásában visszafizeti az adókat, késedelmi pótlékkal? Ha van rá lehetőség, milyen teendői vannak?
Részlet a válaszából: […] ...a kivezetett rész után a nyilvántartásba vétel adóévében hatályos rendelkezések szerinti mértékkel a 9%-os vállalkozói személyi jövedelemadót [49/B. § (9) bekezdés], valamintb) a kivezetett résznek az a) pont szerinti vállalkozói személyi jövedelemadót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.

Átalányadózónál kamattámogatás

Kérdés: Átalányadózó egyéni vállalkozó a 39/2011. (V. 18.) VM rendelet alapján kamat-, kezességi támogatásban részesül, a támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet hatálya alá tartozik. Az igazolást a MÁK küldi meg. Bankszámlakivonaton csak a kamatterhelés jelenik meg, a hitel alszámlán van feltüntetve a támogatás folyósítása, lehívása. A bank negyedév végén vonja le a hitelkamatot. A támogatás milyen bevétele lesz az egyéni vállalkozónak, átalányadózóként?
Részlet a válaszából: […] ...folyósítottak, nem minősül az egyéni vállalkozás bevételének, az adókötelezettséget az önálló tevékenységből származó jövedelem (24SZJA-A lap 7. sor) megállapítására irányadó rendelkezések szerint kell teljesíteni. Ugyanakkor a támogatás összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.

Biztosított, nem biztosított mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Adószámos magánszemélyként nyilvántartott adózó mezőgazdasági tevékenységet végez, juh- és kecsketenyésztést. 2024. évre megfizette az egészségügyi szolgáltatási járulékot (11.300 Ft/hó). Tekinthető-e ez alapján nem biztosított őstermelőnek úgy, hogy a jövedelem után nem kell fizetnie járulékot, csak a 15% szja terheli? A jövedelem megállapítása történhet-e a mezőgazdasági őstermelők szabályai szerint? Éves bevétele: 1.300.000 Ft, és 504.000 Ft támogatást kapott.
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem megállapítása és a társadalombiztosítási szabályok alkalmazása a mezőgazdasági őstermelők szabályai szerint csak akkor történhet, ha az adószámos magánszemély a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 3. § (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.

Telephely – a gyár bezárása után

Kérdés: Társaságunk bérgyártási tevékenységet végzett az egyik telephelyén, és ez 2024-ben megszűnt. Más tevékenysége nincs. Ezt követően, még 2025-ben is vannak alkalmazottai, akik a gyár bezárásán dolgoznak, a tárgyi eszközök és ingatlanok értékesítését intézik. Az ipaalapot a cég a komplex módszer szerint osztja meg a székhely és a telephelyei között. Felmerült a kérdés, hogy a bezárásra, értékesítésre ítélt „telephely” a Htv. szerint meddig minősül telephelynek, meddig kell/lehet figyelembe venni az adóalap megosztása kapcsán? 2025-ben még ezen a „telephelyen” is felmerül személyi jellegű ráfordítás, és eszközarányos ágon is jutna ide adóalap (pl. az ingatlan 2%-a). Ugyanakkor nem lesz már 2025-ben áru vagy szolgáltatás értékesítéséből bevétele, csak egyéb bevétele az eszközök/ingatlanok értékesítéséből.
Az 1991. évi C. tv. 37. § (1) bekezdése alapján úgy vélem, továbbra is figyelembe kell venni, mert mindegy, hogy egy adott telephelyen végez-e iparűzési tevékenységet a társaság, a lényeg, hogy valamely telephelyén, székhelyén végez.
37. § * (1) * A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
52. § 31. * telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) – függetlenül a használat jogcímétől –, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt…
Ugyanakkor e törvény telephelyfogalma mintha ellentmondana a 37. § (1) bekezdésének, és csak akkor minősül telephelynek, ha ott iparűzési tevékenységet folytat.
36. § Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Idesorolható-e a tárgyi eszközök értékesítése?
2025-ben figyelembe vehető-e ez a telephely az adóalap megosztásánál vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...Ön által is idézett 36. §-a, amikor arról rendelkezik, hogy az adókötelezettség a vállalkozó e minőségében végzett nyereség- és jövedelemszerzésre irányuló (vállalkozási) tevékenysége után áll fenn. Márpedig e tevékenység magában foglalja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 24.

Kistermelő 1-es és 2-es kategória közötti különbség

Kérdés: A kistermelő 1-es kategória és a kistermelő 2-es kategória között mi a különbség adózás tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...felhasználásával történik, és nem haladja meg az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mennyiséget.A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) 3. § 85. pontja értelmében mezőgazdasági őstermelői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.

Osztalékfizetés ingatlan átadásával

Kérdés: Alanyi adómentes, egyszemélyes kft. a 2015. évben üzleti célú ingatlant vásárolt magánszemélytől 8 millió forintért, amelyek piaci értéke jelenleg 30 millió forint. Az ingatlanértékesítésre a társaság nem választotta az általános szabályokat, ezáltal áfamentes. A kft. nyereséges, 25 millió forint eredménytartalékkal rendelkezik. A tulajdonos osztalékfizetésről döntött az eredménytartalék terhére, természetben, az üzleti célú ingatlan átadásával. Ha az alapító az ingatlan átadásával fizeti ki az osztalékot, azaz piaci érték alatt szerzi meg a tulajdonos, hogyan adózik a kft., illetve a magánszemély (társasági adó, osztalékadó, szocho, illeték, áfa)? A magánszemély jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét. A számlán „ingatlanértékesítés” jogcím és az Áfa-tv. 87. §-a alapján „tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére adómentes” kerül feltüntetésre, illetve ügyvéd által készített adásvételi szerződés kötelező?
Részlet a válaszából: […] ...Ha nem akkor, törvényellenesen járt el!)A fizetendő (jóváhagyott) osztalékot az 1995. évi CXVII. törvény 66. §-a szerint személyi jövedelemadó terheli, amelyet a kft. köteles levonni, bevallani és befizetni, akkor is, ha az osztalékot a tulajdonos természetben kapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.

Bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos kérdések

Kérdés: A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló hatályos 2014. évi XV. törvény előírásai szerint:
1. Ügyvéd által ellenjegyzettnek kell lennie a bizalmi vagyonkezelői szerződésnek?
2. A bizalmi vagyonkezelő családtag esetén milyen végzettséghez kötött?
3. Az MNB-nek csak bejelentési kötelezettsége van?
4. Vagyonkezelésbe adáskor a felértékelt vagyon után nem keletkezik adófizetési kötelezettsége?
5. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
6. Milyen lényeges dologra kell még odafigyelni?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonában álló vagyoni érték vagyonkezelésbe adása esetén az ellenérték fejében történő átruházás (értékesítés) jövedelemmegállapítási szabályai szerint kiszámított, nem realizált eszközérték-növekményt (a továbbiakban:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 6.
1
2
3
181