1772 cikk rendezése:
1. cikk / 1772 Felmentési bér, jutalom adóköteles-e?
Kérdés: Az alábbi kérdés megválaszolásában kérem a segítségüket: Két munkavállaló évek óta fizetés nélküli szabadságon van a magyar cégnél, mert munkaviszonyban dolgozik a bécsi anyavállalatnál. 2024-ben részükre is kifizet a magyar cég egy összeget, egyiküknek felmentési bér, másikuknak jutalom címén, mivel a külföldi gyárat bezárták. Hogyan kell ezt a kifizetést szja és járulékok tekintetében kezelni? Jól gondoljuk-e, hogy szja-köteles, mert a kifizetés magyarországi kifizetőtől származik, de nem járulékköteles, ha a magánszemély igazolja – az A1-es igazolással –, hogy Ausztriában biztosított?
2. cikk / 1772 Bérbe adott ingatlan értékesítése részletre
Kérdés: Ügyfelünk értékesíti a tárgyieszköz-nyilvántartásában szereplő ingatlanját, az ingatlan-nyilvántartásban „lakás”-ként szerepel. (Az ingatlan a tevékenység változása miatt feleslegessé vált.) Jelenleg úgy hasznosítja, hogy bérbe adja, a bérlő megvásárolná az ingatlant. A szerződésben szereplő feltételek:
– A vevő a vételárat 84 havi részletben köteles megfizetni. A halasztott fizetésre tekintettel a vevő kamatfizetésre kötelezett. A szerződésben számszerűsítésre került a kamat- és tőkebefizetés havi összege, határideje.
– Birtokbaadás: az eladó az ingatlan-adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg a vevő mint albirtokos birtokába adja az ingatlant a Ptk. 5:3. § (2) bekezdésének a) pontja alapján, a főbirtok átruházására szintén a Ptk. 5:3. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kerül sor, az utolsó vételárrészlet megfizetésének napján.
– Tulajdonjog-átszállás: az eladó a vételár teljes és hiánytalan megfizetéséig fenntartja az ingatlan tulajdonjogát. Hozzájárul ahhoz, hogy a vevők javára tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye feljegyzésre kerüljön.
Ügyfelünknek számvitelileg árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelnie az értékesítést? Mely időpontban keletkezik a bevétel? Az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg (a birtokba adással megegyezően) ki kell számláznia a teljes vételárat (függetlenül a részletfizetésektől), és a vételárrészletekről számviteli bizonylatot kell kiállítania? A számlázással egyidejűleg pedig a könyvekből is ki kell vezetnie a tárgyi eszközt? Építményadó vonatkozásában helyes-e az a véleményünk, hogy – amennyiben az ingatlan-adásvételi szerződés 2024-ben aláírásra kerül, és az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonjog-fenntartással történő eladás ténye feljegyzésre kerül, akkor – függetlenül a szerződésben szereplő „tulajdonjog-átszállás”-i résznél leírtaktól – az eladó 2025-ben már nem kötelezett az építményadó fizetésére [1990. évi C. törvény VII. fejezet 52. § (7) bekezdése]?
– A vevő a vételárat 84 havi részletben köteles megfizetni. A halasztott fizetésre tekintettel a vevő kamatfizetésre kötelezett. A szerződésben számszerűsítésre került a kamat- és tőkebefizetés havi összege, határideje.
– Birtokbaadás: az eladó az ingatlan-adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg a vevő mint albirtokos birtokába adja az ingatlant a Ptk. 5:3. § (2) bekezdésének a) pontja alapján, a főbirtok átruházására szintén a Ptk. 5:3. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kerül sor, az utolsó vételárrészlet megfizetésének napján.
– Tulajdonjog-átszállás: az eladó a vételár teljes és hiánytalan megfizetéséig fenntartja az ingatlan tulajdonjogát. Hozzájárul ahhoz, hogy a vevők javára tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye feljegyzésre kerüljön.
Ügyfelünknek számvitelileg árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelnie az értékesítést? Mely időpontban keletkezik a bevétel? Az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg (a birtokba adással megegyezően) ki kell számláznia a teljes vételárat (függetlenül a részletfizetésektől), és a vételárrészletekről számviteli bizonylatot kell kiállítania? A számlázással egyidejűleg pedig a könyvekből is ki kell vezetnie a tárgyi eszközt? Építményadó vonatkozásában helyes-e az a véleményünk, hogy – amennyiben az ingatlan-adásvételi szerződés 2024-ben aláírásra kerül, és az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonjog-fenntartással történő eladás ténye feljegyzésre kerül, akkor – függetlenül a szerződésben szereplő „tulajdonjog-átszállás”-i résznél leírtaktól – az eladó 2025-ben már nem kötelezett az építményadó fizetésére [1990. évi C. törvény VII. fejezet 52. § (7) bekezdése]?
3. cikk / 1772 Mely mezőgazdasági támogatások adómentesek?
Kérdés: Mely mezőgazdasági támogatások felelnek meg az Szja-tv. 1 melléklet 4.37.b pontban foglaltaknak? Idetartozónak sorolhatók-e a földalapú támogatáson kívül az alábbiak: KAP ST-DP13 – Hízottbika-tartás támogatás, a KAP ST-DP12 – Anyatehéntartás támogatás, a termeléshez kötött közvetlen anyatehéntartás, az átmeneti nemzeti anyatehéntartás támogatás, a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás (CRISS), Agroökológiai Programhoz kapcsolódó támogatások? Hol lehet a folyósított támogatások Szja-tv. szerinti adómentes továbbadási feltételeknek megfeleltetését, a támogatások ezen csoportba történő besorolását ellenőrizni? A továbbadandó támogatások személyi jellegű egyéb kifizetéséhez a TG-határozat elegendő?
4. cikk / 1772 Hallgatási díj elszámolása
Kérdés: Cégünk versenytilalmi megállapodás teljesítéséért a munkavállalónak ellenértéket fizet a munkaviszony megszüntetését követően. Milyen jogcímen fizetheti ki a cég az ellenértéket a volt munkavállalónak? Milyen költségre könyvelhető? Adóvonzatát hogyan könyveljük? (Esetleg a volt munkavállalónak be kell fizetnie a díj után?)
5. cikk / 1772 Szakjogászképzés adóterhei
Kérdés: Compliance (megfelelési) szakjogászszakképzést végez el a társaság vezérigazgatója, aki a társaság jogi munkáit is végzi egyben munkaviszony keretében. Az egyetem a képzés költségéről a számlát áfamentesen a társaság nevére állította ki, hiszen ez a munka elengedhetetlen a társaság működéséhez. A társaságnak a számlázott összeg után felmerül-e adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettsége?
6. cikk / 1772 Ingatlan értékesítése a munkavállalónak
Kérdés: Egy kft. ingatlant értékesített egyik munkavállalójának, aki egyben a társaság 70 százalékos tulajdoni hányadával is rendelkezik. Az ingatlant 10 év alatt kell kifizetni, tetszés szerinti ütemezésben. A kft. szeretné elengedni a tartozást. Hogyan kell ezt elszámolni?
7. cikk / 1772 Szakmai rendezvény díjának könyvelése
Kérdés: A kft. tagjai Romániában szakmai rendezvényen vesznek részt. A konferencia részvételi díjáról, 825 euróról számlát küldött a román szervező cég. A számla áfát nem tartalmaz, a számla összegét átutaltuk. Bankszámlánkat forintban terhelte meg a bank. Kérem a kontírozási tételeket megadni!
8. cikk / 1772 Vármegyebérlet főállású beltag részére
Kérdés: Egy betéti társaság beltagja főállásban végzi tevékenységét (egyúttal ő látja el a vállalkozás képviseletét is, mint üzletvezető), havonta garantált bérminimumot meghaladó összegű tagi jövedelmet számfejtenek részére a végzett munkájáért. A tevékenység végzése nemcsak a cég székhelyén, hanem a környező településeken is igényel megjelenést egyes időpontokban az ügyfeleknél. Ez esetben a főállású beltag részére adható-e adómentesen költségtérítésként helyközi tömegközlekedésre szóló havi vármegyebérlet? Ha a vármegyebérletről a betéti társaság hivatalos számlázási címére kéri a készpénzfizetési számlát, akkor a személyi jellegű ráfordítások között kell könyvelni költségként?
9. cikk / 1772 Egyéni vállalkozónál pénzvisszatérítés
Kérdés: Egy egyszeres könyvvezetésű cég több különböző kereskedőtől vásárolja meg ugyanazt a terméket. A gyártó a rendszeres vásárlások alapján pénzvisszatérítést ítélt meg a cég számára, amelyről írásban értesítette őket, és a vásárlások egy részének összegét vissza is utalta. Az Áfa-tv. 77. § (4)–(6) bekezdései, a 78. § (3)–(5) bekezdései, valamint a 153/C. § (4) bekezdése foglalkozik ilyen esetekkel. Ez a visszatérítés a naplófőkönyvben költségcsökkentésként vagy bevételnövekedésként kell, hogy megjelenjen? Továbbá, az 53-as bevallásban hol kell feltüntetni ezt a kapott visszautalást? A helyi iparűzési adó (hipa) szempontjából is szerepeltetni kell ezt az összeget, és ha igen, pontosan hol? Válaszukban kérem a törvényi hivatkozások feltüntetését.
10. cikk / 1772 Ausztriai ingatlan költségeinek a fedezete
Kérdés: Az egyik kft.-nknek Ausztriában is van ingatlanja, amelynek vannak költségei, és időnként van bevétele. A bevételek nem fedezik a költségeket, ezért a jegyzett tőkéből fizetjük, illetve hitelből. Emiatt az ingatlannak a fenntartása csak költségeket jelent. Azt tudjuk, hogy az adóbevallást az ingatlan hasznosítása esetén ott kell bevallani, de nincs annyi bevétel, hogy abból tudjuk finanszírozni. Hogyan tudjuk ezt a kft. magyarországi cégéhez könyvelni? Bevétel kevés van, kiadás nagyon sok. Hogyan tudjuk ezeket az ausztriai költségeket és bevételeket összehozni, Magyarországon hogyan tudjuk érvényesíteni?
