Cafeteria terhére vásárolt számítógép átadása

Kérdés: Cégünk 2008-ban munkavállalóinak 2008. és 2009. évi cafeteriajuttatásuk terhére számítógépet vásárolt. Az eszközök aktiválásra kerültek, és két év letelte után kerülnek a dolgozók tulajdonába. Milyen formában kell elszámolni a könyvelésben 2008-ban és 2009-ben a személyi jellegű kifizetések között a felhasznált juttatást, és milyen bizonylat szükséges az elszámoláshoz?
Részlet a válaszából: […] ...természetbeni juttatásnak minősül. A piaciérték alapján meg kell fizetni az áfát, a piaci érték alapján 54 százalékosszemélyi jövedelemadó és a személyi jövedelem­adóval növelt piaci érték alapján27 százalékos társadalombiztosítási járulék is terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.

Ajándék a partnereknek

Kérdés: Nyomdaipari termékeket forgalmazó cégünk a partnereinek ajándékot szeretne adni (pl. műszaki cikkeket) bizonyos forgalom után. Mi ennek a számviteli elszámolása, és milyen terhei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...juttatásként kell elszámolni, azaz azajándékozó céget az áfát is magában foglaló piaci értékre felszámított 54százalékos személyi jövedelemadó mellett az szja-val növelt piaci értékrefelszámított 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Törzstőke-leszállítás

Kérdés: A kft. törzstőke-leszállítást hajtott végre tőkekivonással. A tagok: X és Y magánszemélyek, Z kft. Z tag jegyzett tőkéjét taggyűlési jegyzőkönyvben rögzített módon tőkekivonással leszállították. Rendelkeztek a tagok törzsbetétjeinek részarányáról, de nem rendelkeztek a kivont tag jegyzett tőkéjének felhasználásáról. A közzététel, a cégbírósági bejegyzés, végzés megtörtént. A cégbírósági bejegyzés után a két tag, X és Y részére részarányosan kifizetésre került. A kifizetés jogos-e? Eredménytartalék-csökkenés nincs elszámolva.
Részlet a válaszából: […] ...tag részére mit fizettek ki? A Z tagot megillető összeget? Haigen, akkor az a magánszemélyeknél jövedelem, amelyből személyi jövedelemadótés társadalombiztosítási járulékot, illetve egészségügyi hozzájárulást kellettlevonni. Mindezekhez kellett a Z tagnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Tőkeleszállítás eszközök átadásával

Kérdés: A kkt. jegyzett tőkéje 2 010 000 Ft, amelyet alapításkor a két tag egyenlő összegben, adózott jövedelméből finanszírozott. Van-e arra lehetőség, hogy a tagok – a tőke leszállítása után – eszköz (autó) értékével vegyék ki "pénzüket"? Milyen teendői vannak a társaságnak? Milyen könyvelési tételekkel történik az elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...értékét, akkor a különbözet – mint a vállalkozásból kivont jövedelem -után a magánszemélyeket 25 százalékos személyi jövedelemadó és – jellemzően -14 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli, amelynek összegét atársaságnak kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Földterület hasznosításának adózása

Kérdés: A kft. magánszemély ingatlanán termelőüzemet épít fel. A magánszemély nem adta el a földterületet (kivett, beépítetlen terület, nem termőföld), hanem azt határozatlan idejű földhasználati szerződés alapján, éves díj ellenében hasznosítja. Milyen adózás vonatkozik a szerződő magánszemélyre a jogügylet során? Kell-e neki az APEH-nál adószámot kérni? Hogyan kell a kft. könyveiben az eseményt nyilvántartásba venni?
Részlet a válaszából: […] ...százalék, feltételezve, hogy a magánszemély etevékenységét nem egyéni vállalkozóként végzi. Ez esetben a bérleti díjból aszemélyi jövedelemadót a kifizetőnek (az adott esetben a kft.-nek) kellmegállapítania, levonnia, befizetnie.Itt jegyezzük meg, az Eho-tv. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Jegyzett tőke leszállítása az eredménytartalékkal szemben

Kérdés: Tájékoztatást kérek arról, hogy az Szt. 37. §-a (1) bekezdésének b) pontja mely esetekre vonatkozhat, figyelembe véve a 4385. kérdésre adott válaszukat is.
Részlet a válaszából: […] ...esetét kivéve – valójábanosztalékként tudja a társaságból kivonni, és ha ezt teszi, akkor magánszemélytulajdonosok esetében személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás isterheli (tőkekivonással történő leszállítás esetében pedig nem terhelné),adóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Osztalékelőleg havonta

Kérdés: Vállalkozásunk 2010-re bejelentkezik az evaalanyok közé. Az evaalanyiság egyik jelentős előnye, hogy a költségek elszámolása után fennmaradó eredmény adófizetési kötelezettség nélkül a vállalkozásból osztalék, illetve osztalékelőleg formájában kivehető. Kérdés az, hogy mikor? Mivel a napi átlagos pénztári pénzkészlet limitjére vonatkozó szabály az evaalanyokra is érvényes, a havi osztalékelőleg-elszámolás lenne a célszerű. Van-e ennek valamilyen akadálya? Elegendő ezt a társasági szerződésben rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] ...is számításba veszik az osztalékelőleg meghatározása során,akkor az így számításba vett osztalékelőleget személyi jövedelemadó ésegészségügyi hozzájárulás terheli.) A Gt. és az Szt. előírása szerint közbenső mérleget kellkészíteni. Az Szt. 21...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Fel nem vett jövedelem járuléka, adója

Kérdés: Kft.-tag nem vesz fel jövedelmet, milyen járulékokat és adókat kell fizetni utána? 2009. évben alakult egyszemélyes kft. tagja, aki egyben a kft. ügyvezetője is. A tagnak máshol nincs semmilyen jogviszonya, ezért – tudomásom szerint – a most alakult kft.-nek kell megfizetni az adókat és járulékokat. Kérdésem, hogy pontosan ilyen esetben mi a járulékok alapja, és milyen adót vagy járulékot kell megfizetni utána a kft.-nek? Továbbá a kft. hogyan számolja el a könyveiben ezeket az összegeket? Főképpen arra keresem a választ, ha olyan járulékot vagy adót kell a kft.-nek megfizetni a tag helyett, melyet más esetben a kifizetésre váró jövedelemből kell levonni, akkor a kft. hogyan számolja el a könyvviteli nyilvántartásaiban? Kérném, hogy részletesen válaszolják meg a járulékok, adónemek nevét, alapját, százalékos mértékét és könyvviteli elszámolási módját, illetve hogy van-e olyan járulék vagy adónem, melyet a kft. tagjának a kft. részére meg kell térítenie, mivel nincs kifizetett jövedelem, melyből ezt le lehetne vonni?
Részlet a válaszából: […] ...közreműködő tagja a személyes közreműködésre tekintettel nem számolel magának személyes kivétet, úgy nincs személyijövedelemadó-fizetésikötelezettsége. Ugyanakkor a járulékfizetési kötelezettség akkor is fennáll,ha nincs személyes kivét. A Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Üzletrész értékesítése német tulajdonosoknak

Kérdés: Magyar székhelyű társaságnak kizárólag német tulajdonosai vannak, méghozzá egy család. A szülők szeretnék átadni egyik gyermeküknek a társaságot, és kivonni belőle a befektetett pénzüket, a jegyzett tőkét és az adózott pénzükből folyósított tagi hitelt. A társaság évek óta veszteséges volt, vagy minimális nyereséget produkált (saját tőke kb. a jegyzett tőkével azonos nagyságrendű), de a társaságban a felépített ingatlan már jóval többet ér, mint a felépítéskor. A tulajdonosok úgy gondolják, hogy a tevékenység módosításával a jövőben esetleg több eredményt tudnának elérni. A szülők üzletrészüket gyermeküknek szeretnék eladni. Az üzletrész értékét befolyásolja-e az ingatlan értéke, vagy elég, ha a saját tőke, jegyzett tőke arányának megfelelően a névértéken értékesíti az üzletrészét? Szóba jöhet még az ajándékozás és a tulajdonosi hitel átvállalása. Milyen adózási, illetve illetékfizetési vonzata van egyik, illetve a másik konstrukciónak? Az APEH az egyezség szerinti árat korrigálhatja-e később, lévén, hogy nem egymástól független felekről van szó?
Részlet a válaszából: […] ...illetve üzletrész visszteher fejében történő megszerzésenem tárgya a visszterhes vagyonátruházási illetéknek. Ugyanakkorszemélyijövedelemadó-fizetési kötelezettség felmerülhet. A személyijövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szabályai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Vállalati üdülő hasznosítása

Kérdés: A társaság a gazdasági válság miatti piaci átrendeződés miatt tevékenységi körét szélesíti, és felveszi az üzletszerű üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás tevékenységet. Az előbbiek érdekében üdülőingatlant vásárol, de azt az üzembe helyezéskor nem minősíti vállalati üdülőnek. Az üdülőt elsősorban független ügyfeleknek, vevőknek adja bérbe a szokásos piaci áron, a 18 százalékos áfa felszámításával. Csak szálláshely-szolgáltatás van. A le nem kötött helyeket saját üzleti partnereinek, illetve alkalmazottainak biztosítja ingyenesen, vagy a piaci árnál kedvezőbb áron, vagy önköltségi áron annak érdekében, hogy a szálláshelyfoglaltság minél jobban közelítse a 100 százalékot. Kérdések: Levonható-e a beszerzés áfája teljes összegében? A szokásos piaci ár megállapítható-e az üzemeltetési költségekből (az önköltségből) kiindulóan? A szokásos piaci ár és a munkavállalók, az üzleti partnerek által térített érték közötti különbözet tekinthető-e természetbeni juttatásnak? Változik-e a beszerzéskori adókötelezettség, kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 135. §-át, ha a szállást többségében a munkavállalók, illetve üzleti partneri kör veszi igénybe? A meg nem térülő költségeket a személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell átvezetni? Ha semmilyen üdülés nem valósul meg, akkor a tárgyévben felmerült költségek elszámolhatók a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak?
Részlet a válaszából: […] ...térített,az üdülőben, az üdültetéssel kapcsolatosan felmerült összes költség áfávalnövelt összegét, az adóköteles rész személyi jövedelemadóját a személyi jellegűegyéb kifizetések közé kell átvezetni, társadalombiztosítási járulékát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.
1
69
70
71
116