Feles bérleti szerződés adózása 2018-ban

Kérdés: Feles bérlet adózása a bérbevevő és a bérbeadó részéről.
Részlet a válaszából: […] ...termőföld bérbeadásából olyan bevétele, jövedelme keletkezik, amely nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető a jövedelem juttatásakor az adót levonni elmulasztotta, vagy a kifizető a bérleti díjat természetben fizette meg, a vagyoni érték után az adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.
Kapcsolódó címke:

Személygépjármű magáncélú használatának elszámolása

Kérdés: Milyen lehetőségek vannak a céges személygépjármű, illetve kisteherautó magánhasználatának elszámolására? Hogyan kell szabályosan elszámolni, könyvelni, illetve bizonylatolni a magánhasználatot?
Részlet a válaszából: […] ...1. számú mellékletének 8.37. pontja is azzal, hogy a kifizető által biztosított személygépkocsi magáncélú használata adómentes juttatásnak minősül.Az előbbiek figyelembevételével – véleményünk szerint – a magáncélú használatról akkor beszélhetünk, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.
Kapcsolódó címke:

Tartozásátvállalás

Kérdés: A tartozásátvállalás elszámolási szabályai 2016-tól változtak. Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást annál, akitől átvállalják, illetve annál, aki átvállalja? Hogyan érinti a tartozásátvállalás az adózás előtti eredményt? Milyen bizonylatai vannak a tartozásátvállalásnak?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás az átvállalónál, hacsak nem igazolja az, akitől átvette, hogy az adóalapja a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Személyi jellegű egyéb kifizetések járulékai

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetések járulékait hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kell könyvelni a személyi jellegű egyéb kifizetések személyi jövedelemadóját, amely jogcímhez az kapcsolódik. Így– a béren kívüli juttatások személyi jövedelemadóját a béren kívüli juttatások számlán;– az egyes meghatározott juttatásokat terhelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.
Kapcsolódó címke:

Késő éjszaka véget ért szolgáltatások taxiköltsége

Kérdés: Színházak, késő éjszakáig, hajnalig nyitva tartó üzletek esetében a gyakorlatban sűrűn előfordul, hogy az előadások, szolgáltatások késő éjszaka, hajnalban érnek véget. A műszaki stáb és a kiszolgálószemélyzet tömegközlekedési eszközzel nem, vagy csak nagyon bonyolult módon tudna hazajutni Budapesten, emiatt taxiszolgáltatást kell igénybe venni. Természetesen, ha megoldható, akkor ezt a hazaszállítást egy kisebb szervezési munka előzi meg az útvonal és csoportok megtervezésével. Álláspontunk szerint ez megfelel a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 2. § a) és ab) pontjának. Tekinthető-e a fenti tényállás esetén a taxi igénybevétele a kifizető részéről adómentesnek? Természetesen az Áfa-tv. 124. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján áfa tekintetében levonási tiltás áll fenn.
Részlet a válaszából: […] ...tényállás esetén a taxi igénybevétele a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 2. § a) és ab) pontja alapján nem tekinthető adómentes juttatásnak a kifizető részéről. Tekintettel azonban arra, hogy a taxi igénybevétele ilyen esetben üzleti célból történik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.
Kapcsolódó címke:

Hétvégi pihenés

Kérdés: Egy társaság a dolgozóit – házastársaikkal együtt – wellnesshétvégére vinné. A számla a szállást és a félpanziót tartalmazná. Milyen adóvonzata lenne fentieknek, és az hogyan könyvelendő?
Részlet a válaszából: […] ...hétvégi pihenés alkalmával felmerült összes költség egyes meghatározott juttatásként adóköteles az Szja-tv. szerint, eltérően a reprezentációra vonatkozó szabályozástól, ahol például a rendezvényen hivatalosan részt vevők utazási és szállásköltsége nem része...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Karácsonyi ajándék

Kérdés: Társaságunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Karácsonyra a bérlők vezető tisztségviselőit vendégül látjuk egy állófogadás keretében, valamint karácsonyi ajándékot is kapnak (jelképes tárgy, szaloncukor). A karácsonyi fogadásra kiküldött meghívók, karácsonyi ajándék üzleti ajándéknak minősülnek-e? (Az étel, ital egyértelműen reprezentáció, és adóvonzatuk van.) Amennyiben igen, akkor minden kapcsolódó tétel ennek függvényében kezelendő? Számvitel: személyi jellegű egyéb ráfordításként kell elszámolni? Áfa: nincs adólevonási jog? Szja, eho: bruttó összeg 1,18-szorosa után 15%, illetve 22% az adóteher? Tao: ezeket a tételeket elismeri?
Részlet a válaszából: […] ...szempontból ennek a megkülönböztetésnek nincs jelentősége, mivel a személyi jövedelemadóban a reprezentáció és az üzleti ajándék juttatása egységesen egyes meghatározott juttatásnak minősül és ekként adóköteles.A karácsonyi ünnepség reprezentációnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.
Kapcsolódó címkék:  

Határon túli iskola tanulóinak nyári tábor

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskolai oktatási intézmény vagyunk. Augusztus hónapban a határon túli testvériskola tanulóinak egyhetes nyári tábort szerveztünk. A tábor programjában szerepelt mozi, vármúzeum, strandlátogatás, és az ehhez kapcsolódó személyszállítás-, étkezés- és szállásdíj, amelyek számlái az iskola pénztárából kerültek kifizetésre. A fenti számlák után milyen adófizetési kötelezettség terheli az intézményt? Reprezentációnak minősül, kettős könyvelésben hová kell könyvelni a fenti kiadásokat?
Személyi jövedelemadó
Részlet a válaszából: […] ...programhoz kapcsolódó utazás, szállás, étkezés értékének a támogatás összegét meg nem haladó része, továbbá– az a juttatás, amelyet az államháztartás – a juttatás forrása alapján akár közvetetten is – valamely alrendszeréből, az egyházi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.
Kapcsolódó címke:

Kis- és közepes vállalkozás besorolása

Kérdés: Egy belföldi cégcsoport 8 tagja a Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül a közös ügyvezetés révén, illetve a férj-feleség 50-50% tulajdonlása miatt. A kapcsolt vállalkozási viszonyt a NAV-nak bejelentették. A cégek egymásban részesedéssel nem bírnak. A Kkv-tv. szerint egyenként nem minősülnek középvállalkozásnak.
1. A kapcsolódó vállalkozás és partnervállalkozás (tehát a Kkv-tv. definíciója szerinti, és nem a Tao tv. szerinti kapcsolt vállalkozásról van szó) értelmezésénél mely vállalkozások adatait kell összeadni? Avagy hogyan kell értelmezni a következőt, azaz pontosan hogyan kell megállapítani az összevonandó cégeket? Ez a kérdés többek között azért merült fel, mert egy szakcikkben a következőt lehetett olvasni: "Ha rendelkezésre áll konszolidált beszámoló, akkor a vállalati méretmutatót az abban foglaltak alapján kell meghatározni. Ha nem készül konszolidált beszámoló, akkor a kkv-törvény szerinti kapcsolt vállalkozások adatait össze kell számítani, illetve arányosan figyelembe kell venni az úgynevezett partnervállalkozásokat is. Itt fontos megemlíteni, hogy az összeszámítás során a kkv-törvény szerinti kapcsolt (ottani megfogalmazásban »kapcsolódó«) vállalkozás definíciót kell figyelembe venni, ami nem egyezik meg a Tao-törvény szerintivel".
2. Az összevonandó cégcsoport helyes megállapítása után, az összesített létszám eléri az 50 főt két egymást követő év során, akkor a mérlegfőösszeg és az árbevétel értékeitől függetlenül beáll a középvállalkozói státusz a harmadik évtől?
3. Amennyiben középvállalkozásoknak minősülnének, akkor már transzferárszabályzattal és -nyilvántartással kell rendelkezniük, vagy csak a mentesítési feltételek meg nem felelése esetében?
Részlet a válaszából: […] ...piac: az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztóhoz való eljuttatására létrehozott termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkedik el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.
Kapcsolódó címke:

Ügyvezető részére bérelt lakás

Kérdés: "A" kft. ügyvezetője kettős állampolgár, akinek az állandó lakóhelye az EU másik tagállamában van. Munkaszerződéssel látja el a feladatát 40 órás munkaviszonyban "A" kft.-ben, amely a kft. székhelyén egy lakást bérel számára. A bérleti szerződés a bérbeadó és a kft. között jött létre, így a havi bérleti díjat a kft. fizeti, számla ellenében. A lakás rezsiköltségeit szintén a kft. fizeti, a cég nevére szóló számlák ellenében. A lakás- és rezsiköltségek után a kft.-nek milyen adófizetési kötelezettségei vannak, valamint a rezsiszámlák áfatartalmát levonásba helyezheti-e, ha csak adóköteles tevékenységet folytat? Az ügyvezetőnek mint magánszemélynek kell-e viselnie valamilyen adóterhet?
Részlet a válaszából: […] ...helyett a kft. által számla ellenében fizetett havi bérleti díj és a lakás rezsiköltségei a munkaviszonyra tekintettel fizetett egyéb juttatásnak minősülnek. Az ügyvezető helyett megfizetett nettó összeg bruttósított összegét alapul véve kell megfizetni a közterheket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.
Kapcsolódó címkék:  
1
25
26
27
112