1111 talált cikk a juttatás kifejezésre

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú melléklet 2.7. pontjában említett vissza nem térítendő támogatás Önök szerint építési költségnek minősül-e, ha korszerűsítésre adják, és csak a költség 30%-a adható adómentesen, vagy az egész? Kinek lesz adóköteles, ha esetleg nem felelt meg a juttatás az adómentesség feltételeinek: a magánszemélynek vagy természetbeni juttatásként a munkáltatónál?

Kérdés: Cégünk szakképzési hozzájárulási kötelezettségét gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti. A tanulókkal tanulószerződést kötöttünk, melynek értelmében havonta a jogszabálynak megfelelő díjazásban részesülnek. Az így kifizetett összeget elkülönített főkönyvi számlára bérköltségként könyveljük. A tanulóknak kifizetett bérköltség beszámít-e a szakképzési hozzájárulás bruttó kötelezettsége számításánál?

Kérdés: A 4186. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: egy kétszemélyes kft.-ben az egyik tag személyes közreműködésre nem kötelezett, a másik tag munkaviszonyban látja el az ügyvezetéssel és a cég tevékenységével kapcsolatos feladatokat. Munkájához nélkülözhetetlen a személygépkocsi használata. Az Önök válasza szerint ezen személyesen közreműködő ügyvezető saját magát nem tudja kiküldeni (bár a munkaszerződését aláírhatja). Hogyan kerülhető el a cégautóadó fizetése? Ha a cég vásárol egy személyautót, útnyilvántartást vezet, megfizeti a cégautóadót, akkor a magáncélú használat a cégautóadóval le van tudva? A magánhasználatra jutó üzemanyag, értékcsökkenési leírás, javítási költségek elszámolhatók a cég költségeként? Mi a jó megoldás?

Kérdés: Önkormányzati feladatot ellátó nonprofit kft. dolgozóinak rendszeresen ad vízdíjkedvezményt. A vízdíj teljes összegét kiszámlázza részükre, és ebből vonja le a kedvezmény összegét. Helyesen jár-e el a cég, ha a vízdíj teljes összegét árbevételként könyveli (T 311 – K 911, 467), a kedvezményt pedig költségként (T 5 – K 311)? A kedvezmény után megfizeti az adót és a járulékokat, mint a természetbeni juttatások után?

Kérdés: Ügyvédi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó tanulmányi szerződést köt (de munkaviszonyt nem létesít) lányával. A tanulmányi szerződéssel az egyéni vállalkozó ösztöndíjjuttatásban nem részesíti a hallgatót, de vállalja, hogy a tanulmányokkal kapcsolatos költségeket (utazási, szállásköltség, albérlet- vagy kollégium-, vizsgadíjak, tandíjak stb.) a vállalkozó nevére szóló számlák alapján teljeskörűen megtéríti. A hallgató kötelezettséget vállal arra, hogy az egyetem sikeres befejezése után az egyéni vállalkozónál 3 évig munkaviszonyban marad mint ügyvédjelölt. Az Szja-tv. 11. sz. melléklete szerint az egyéni vállalkozó elszámolhatja a magánszemély képzése érdekében fizetett igazolt kiadásokat, ha a képzés a vállalkozási tevékenységben hasznosítható, és a magánszeméllyel tanulmányi szerződést köt. Kérdésünk, hogy a tanulmányi szerződés megkötésével az egyéni vállalkozó a hallgató részére mindezt adómentesen nyújthatja-e, illetve a költségek a vállalkozás érdekében felmerültnek minősülnek-e?

Kérdés: Munkavállalóinknak az Szja-tv. 1. sz. melléklet 2.7. pontja alapján szeretnénk vissza nem térítendő támogatást nyújtani a kamatmentes munkáltatói lakáshitel elengedése, illetve korszerűsítésre adott lakáscélú támogatás formájában. Mindezt a cafeteria-rendszer keretein belül, amennyiben a munkavállaló ilyen felhasználási célról nyilatkozik. Kérdésünk: vonatkozik-e a 30%-os juttatási korlát a hitel elengedésre és a korszerűsítésre is? Illetve milyen módon kell igazolni a megvalósult korszerűsítést, hogy megfeleljünk az adómentesség feltételének?

Kérdés: A gazdasági társaság 2009. év végén fog kultúrautalványt és üdülési csekket vásárolni a dolgozói részére, melyet 2010. év elején juttat majd a munkavállalóinak (adómentes korlátokon belül). Ha 2010-ben juttatja a munkavállalóinak a 2009-ben vásárolt cafeteriaelemeket, akkor az új jogszabályok szerint már szja-t kell fizetni utána, de ha a 2009. év végén adja a 2010. évre érvényes utalványokat, akkor még nem kell adót és járulékokat fizetni?

Kérdés: Németországi anyacég Magyarországra küldött (kiküldetési szerződéssel) munkavállalójának gyermeke magánóvodába jár. Ennek költségét az óvoda az anyacégnek számlázza, az anyacég pedig a leányvállalatra terheli át. Elszámolható-e a költség, illetve milyen számviteli és adózási következményei vannak?

Kérdés: A szolgáltató társaság a megbízó (ügyvédi iroda) teljes körű adminisztratív, titkársági, gazdasági, szervezési munkáinak ellátására létrejött vállalkozás. A szolgáltató mint egy "háttérszolgáltató" látja el, koordinálja a megbízó tevékenységét biztosító, a működése során felmerült operatív feladatokat, esetenként harmadik cég bevonásával. Keletkeznek olyan költségek, amelyek a megbízó alkalmazásában lévő személyekkel kapcsolatosan merülnek fel, melyeket a szolgáltató számol el a saját nevére kiállított számla alapján. A megbízó és a szolgáltató éves elszámolásban állapodtak meg, a szolgáltató komplett szolgáltatáscsomagként hárítja át a megbízóra a felmerült költségeket. (Év közben előleget fizet a megbízó.) A fellelhető dokumentumok alapján megállapítható, hogy milyen költségek merültek fel a megbízással kapcsolatosan, de azokat a könyvelésen belül nem különítik el. Elszámolhatóak-e a szolgáltató munkavállalói közé nem tartozó, a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségek a szolgáltatónál? Adóznia kell-e a szolgáltatónak a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségei után? Ki minősül kifizetőnek, kit terhel a megbízó alkalmazottai részére nyújtott természetbeni juttatások után adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Cégünknél háromféle cégautó van: saját tulajdonban lévő, lízingelt és bérelt személygépkocsi. Ezek közül mely autóknál kell a megvásárolt autópálya-matricát természetbeni juttatásként elszámolni?