1111 talált cikk a juttatás kifejezésre

Kérdés: A kft. 50 százalékos tulajdonosa a törzstőke emelésével egyidejűleg a tőketartalékba pénzt szeretne befizetni. Ezen ügylet után keletkezik-e ajándékozási vagy visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettsége a kft.-nek?

Kérdés: Problémám a társasház bevételeként elszámolt összegből a kifizető által levont forrásadóval kapcsolatos. A számlán a bruttó összegből levont forrásadót fel kell tüntetni, de mi lesz a számla végösszege? A bruttó érték vagy a fizetendő összeg? Hogyan kell helyesen elszámolni a naplófőkönyvben? A beszámolóban, illetve az iparűzési adó szempontjából a bruttó vagy a forrásadóval csökkentett összeg lesz-e a bérleti díj árbevétele?

Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezet könyvelőjeként kérdezem: a 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet alapján fizetett kárenyhítési hozzájárulást egyéb ráfordításként, vagy az egyéb szolgáltatások költségeként kell-e könyvelni? A kárenyhítő juttatás egyéb bevétel lesz? Kell-e vele szemben a 8. számlaosztályba költséget átvezetni? Ha igen, milyen arányban? Amennyiben a 2009. évi aszálykár miatt kárenyhítési juttatásban részesülünk, és az elbírálás elhúzódása miatt ennek összege a mérlegkészítés időpontja után válik ismertté, illetve kerül folyósításra, mi a helyes eljárás? Elszámolni bevételként 2009. évre vagy 2010-re? Ez utóbbi esetben a terméskiesés értékét elhatároljuk?

Kérdés: A szolgáltató kft.-nek két tagja van: egy zrt. és egy magánszemély, a részesedés aránya 98, illetve 2 százalék. A magánszemély a zrt. alkalmazottja. A kft. jegyzett tőkéje 20 millió forint, saját tőkéje 55 millió forint. A zrt. arról döntött, hogy a tulajdonában lévő kft.-üzletrészből 3 százalékot térítésmentesen átad a magánszemélynek mint alkalmazottjának. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél, a zrt.-nél?

Kérdés: Az Szja-tv. nem ad egyértelmű eligazítást az önkéntes nyugdíjpénztári kifizetések helyes adókötelezettségének megállapítására az alábbi körülmények fennállása esetén: Ha a tag adókötelesen (szja, eho) veszi fel önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítását, és a számlán jóváírt eddigi hozam a tőkét is csökkenti, mi tekinthető a fizetendő adó alapjának: a tagnak ténylegesen kifizetett tőke, vagy a befizetések összegeként képződő nyilvántartott tőke? Az elmúlt 10 év hozameredményei és a jelenlegi negatív hozamok mellett előfordulhat: – ha a tag nem régóta takarékoskodik, de már – akár adózottan is – ki szeretné venni a megtakarítást (pl. nyugdíjas 3 éven belül kér kifizetést); – vagy ha a 10 év lejártát követően már felvette a hozamot (pl. 2007 nyarán), most viszont a teljes megtakarítására szüksége lenne, ezért megszünteti a tagságát, ekkor kisebb a kifizethető tőkerész, mint ami a befizetések révén nyilván van tartva. A kérdés olyan formában is felvetődik, hogy különböző módon kell-e eljárni a tőkekifizetések utáni adókiszámításnál ott, ahol a tőke alapját munkáltatók általi befizetések, vagy ott, ahol egyéni befizetések adják, tekintve, hogy az egyéni befizetések után a tag egyszer már adókedvezményt vett igénybe, amit a hosszú távú, nyugdíjkorhatár elérésével felhasználandó megtakarítás gyűjtésének ösztönzésére kapott.

Kérdés: A NYESZ számlák adózásával kapcsolatban kérném az önök állásfoglalását. Egyrészt a témával kapcsolatban elég hiányos a fellelhető, közzétett jogszabály-értelmezés, másrészt azt tapasztaltuk, hogy eltérő a befektetési szolgáltatók gyakorlata is ez ügyben. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.16. pontja szerint egyéb indokkal adómentes: – "a nyugdíj-előtakarékossági számla szerint a tulajdonos követelését növelő jóváírás, ha az a) a befektetési eszközzel végzett ügylet nyeresége, b) a befektetési eszköz hozama, kivéve az osztalékból származó jövedelmet;" Ezt az adómentességet kizárólag az egyetlen lehetséges NYESZ-R számlára lehet alkalmazni, vagy valamennyi NYESZ számlára? Bármely NYESZ számláról (amely nem NYESZ-R számla), vagy csak a NYESZ-R számláról felvett nem nyugdíjszolgáltatás kifizetése egyéb jövedelemnek minősül? Végül, amennyiben ez az adómentesség és az egyéb jövedelem keletkezése is csak a NYESZ-R számlára vonatkozik, mi értelme van még más NYESZ számlák nyitásának, miután az akkor semmiben nem különbözik egy sima befektetési szolgáltatónál vezetett értékpapír- és pénzszámlától, mivel az összes többi NYESZ számlára, ami nem NYESZ-R semmilyen adómentesség vagy kedvezmény nem érvényes?

Kérdés: Kérjük, erősítsék meg, hogy a 39. lapszám 780. kérdésre adott válasza hatályosnak tekinthető-e! Megtagadhatja-e a közös képviselő a számlaadást? Elszámolhatjuk-e – mint bérbevevő – pénzátutalási megbízás alapján a költségeket? Melyik jogszabályi hely alapján kötelező a társasháznak számlát adnia?

Kérdés: A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékértékesítésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd el fogja dönteni, hogy a számlák tartalma elszámolható-e költségként. Az ügyvezető tudni szeretné, mi van abban az esetben, ha a kft. nevére kért számlákat nem számolják el költségként? A számlákat akkor is meg kell őrizni 8 évig? Lehet-e abból gondja a kft.-nek, ha a nevére kiállított, de költségként el nem számolt számlák már nem lesznek meg?

Kérdés: Az általam könyvelt kft. 32 290 Ft-ért vett éles látást biztosító szemüveget monitor használatához. Nem tudom eldönteni, hogy adóköteles vagy adómentes természetbeni juttatás. Kérem a segítségüket!

Kérdés: A társaság egyik dolgozóját szaktanfolyam elvégzésére kötelezte. A tanfolyam időtartama: 2008. 10. hónaptól 2010. 02. hónapig. A tanfolyam szervezője a teljes összegről szóló számláját 2009. 03. hónapban megküldte. 2009. 04. hónapban a tanfolyamra küldött dolgozó közös megegyezéssel távozott a társaságtól. A társaság a tanfolyamszervező számláját még nem fizette ki, csökkentett összegről próbál egyezkedni. Annak tudatában, hogy a tanfolyam nem lesz befejezve, a társaság költségként teljes összegében elszámolhatja a tanfolyam díját? Esetleg természetbeni juttatásként kell adóznia?