43 talált cikk a kapott osztalék kifejezésre

Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.

Kérdés: Egy önkormányzat tulajdonában lévő közhasznú társaság vállalkozási tevékenysége körében külön megrendelésre közterület-tisztántartási, építési és papíripari szolgáltatást nyújt a tulajdonosának és a tulajdonosa más közhasznú társaságának. A végzett munkáról áfás számlát állít ki. Helyesek-e a következő kijelentések: Az Szt. szerint nem beszélünk kapcsolt vállalkozásról, így az árbevételeket nem kell külön kimutatni. A Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn a felek között, amelyet be kell jelenteni az APEH-nak. Kapcsolt vállalkozásról lévén szó, az áfa alapjának meghatározásakor szükséges vizsgálni a piaci értéktől való eltérést. Mi lehet megalapozott alapja az áfának, hogyan támasztható alá a piaci ár?

Kérdés: Az Szja-tv. szerinti adókedvezmények érvényesíthetőségéhez kapcsolódó jövedelemhatárba beszámít-e az Eva-tv. alá tartozó kft.-től az eva alatt felvett osztalék összege?

Kérdés: A kft. 2003 márciusában – nem tartós befektetésként – 1,5 millió Ft névértékű kft.-üzletrészt vásárolt magánszemélytől 10 millió Ft vételáron. A vételár összegének megállapításánál figyelemmel voltak a 2003-ban realizálódó, várhatóan 8 millió Ft összegű osztalékra is. Az osztalékot júliusban átutalták, a kft. pedig ezt az üzletrészt értékesítette szeptemberben 3 millió Ft-ért. Helyesen történt-e az üzletrész bekerülési értékének a 10 millió Ft-ban történő megállapítása? Csökkenti-e a társasági adó alapját a kapott osztalék összege?

Kérdés: Evás egyéni vállalkozó vagyok. Egy rt.-nél részvényes vagyok (10% alatti tulajdonrésszel), a részvényt vásároltam. Kérdésem: A kapott osztalék evás bevételemet képezi-e, vagy – az általános szabályok szerint – a kifizető vonja le a 20 százalékos forrásadót (tehát nálam adómentes a bevétel)?

Kérdés: A társaság külföldi tulajdonosa 1999-ben véglegesen lemondott a fel nem vett osztaléka egy részéről. A külföldi tulajdonos ugyanezen évben más magyarországi befektetése után osztalékot kapott. Csökkentheti-e a társaság az adózás előtti eredményét az elengedett kötelezettség összegével?

Kérdés: Lehet-e az eredménytartalékból úgy jegyzett tőkét emelni, hogy csak az egyik tag tulajdonrésze változik, a másik tag osztalékot akar felvenni, ugyanannyit, és beleegyezne a tulajdoni hányadok változásába?

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?

Kérdés: Társaságunk tulajdoni részesedéssel rendelkezik külföldi székhelyű társaságokban, ahonnan osztalékbevételt realizál. Mikor kell könyvelni ezt a tételt a pénzügyi műveletek bevételei között? Akkor, amikor pénzügyileg is realizálódik, vagy a kinti eredményfelosztásról szóló határozat dátumával, esetleg társaságunk mérlegfordulónapján? És milyen árfolyamon, ha az MNB által nem jegyzett devizában keletkezik a követelés?

Kérdés: Részvénytársaságunknak van egy londoni cége. Ebben az évben hazautaltattuk az évek alatt összegyűlt nyereséget, amit természetesen az ottani nyereségadó szabályai szerint leadóztunk. A kettős adózás elkerülése céljából mi itthon a teendő?