Találati lista:
51. cikk / 89 Ajándék a partnereknek
Kérdés: A 4458. kérdésre adott válaszuk értelmében 2010-ben a magánszemélynek adott ajándék természetbeni juttatásnak minősült?
52. cikk / 89 Egyes ágazatokat terhelő különadó
Kérdés: Kérdésem az egyes ágazatokat terhelő különadóhoz kapcsolódik. Két boltunk van, ahol viszonteladókat és végső fogyasztókat is kiszolgálunk. Van egy raktár-termelő egységünk, ahol a tonerek, patronok újratöltése, gyártása folyik a raktározás mellett. Innen történik a legnagyobb forgalom lebonyolítása, innen szolgáljuk ki a viszonteladókat. Vannak vevőink, akiknek kiszállítjuk az árut, vannak, akik személyesen érte jönnek, és vannak, akiknek utánvétes csomagban küldjük el az árut. Ez utóbbi csomagküldő kereskedelemnek számít? Pályázati pénzzel indítottuk internetes áruházunkat is, ahol vásárolnak viszonteladók is, magánszemélyek is, és csomagküldéssel is kiszállítunk. Az értékesítésben van saját gyártású, újratöltött, felújított toner és tintapatron, de igény szerint eredetit is beszerzünk egyéb irodaszerrel. Éves árbevételünk összesen 600 millió forint körül van, sokféle összetevővel. Az árbevételt eddig telephelyenként különítettük el. Valószínűleg nem vagyunk alanyai a bolti kiskereskedelmi adónak, de ezt nekem kell bizonyítanom. Úgy érzem, lehetetlenség ennyi mindent elkülönítve könyvelni (havi 800 számla, 10-30 tételes, nagy részében saját és beszerzett termék értékesítéssel). Számlánként kellene elkülöníteni, hogy – melyik kiskereskedelem és melyik nagykereskedelem? – melyik csomagküldő és melyik internetes? – hogyan tudom bizonyítani, hogy az árbevétel a kiskereskedelmi tevékenységből nem éri el az 500 millió forintot?
53. cikk / 89 Ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység?
Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?
54. cikk / 89 Alapítás-átszervezés?
Kérdés: Társaságunk 2009-ben új üzlethelyiséget nyitott. Az új üzlet vezetőjét már 2008. évben felvettük, hogy segítsen az arculat, bútorzat kialakításában, valamint a megfelelő árukészlet megrendelésében és a megfelelő alkalmazottak kiválasztásában. Elszámolhatók-e – a költség-haszon összevetésének elve szerint – a vezető 2008. évben felmerült bér + járulék költségei 2008-ban? Ha nem, milyen módon emelhetem ki költségek közül?
55. cikk / 89 Banki jutalék elszámolása
Kérdés: Cégünk kiskereskedelmi tevékenységet folytat. Vevőinknek lehetőségük van arra, hogy az áruinkat banki hitel felvételével vásárolják meg. A banki hitelt mi intézzük, a bank nekünk átutalja a vevő helyett a vételárat. A banktól ezért havonta pénzügyi szolgáltatás közvetítése jogcímen pénzt kapunk, amelyről a számlát cégünk állítja ki. Kérdés, a banktól utólag kapott összeget melyik 9-es számlára lehet könyvelni?
56. cikk / 89 Agrár de minimis támogatás
Kérdés: Ügyfelem rendelkezik egy adott nyúlfajta tenyésztésének és értékesítésének jogával, de nem rendelkezik az állattartáshoz szükséges eszközökkel. Tulajdonában vannak az apaállatok, amelyeket kihelyez tartásra. A tartás költségeit, valamint a szaporítóanyag (nyúlsperma) kezelésével kapcsolatos költségeket a szerződő felek számlája alapján igénybe vett szolgáltatásként könyveli. A szaporítóanyag az ügyfelemé, ezért nem fizet, átveszi, majd egy részét értékesíti. A másik részét átadja olyan szerződő félnek, aki rendelkezik anyaállattal. A keletkező szaporulatot ügyfelem visszavásárolja növendéknyúl-áron, és mint fajtanyulat (leendő tenyészállat) értékesíti tovább. Kérdéseim: A szaporulat visszavásárlását helyes-e elábéként könyvelni? Tekinthető-e ügyfelem tevékenysége mezőgazdasági tevékenységnek a de minimis támogatások szempontjából, hiszen valójában saját maga nem folytat állattenyésztést, csupán az állatok és a szaporítóanyag értékesítését végzi?
57. cikk / 89 Bérbe adott üzlethelyiség értékcsökkenése
Kérdés: Egyik ügyfelünk a saját tulajdonú üzlethelyiségében 2008. 04. 30. napjáig kereskedelmi tevékenységet folytatott. A következő hónaptól, mivel ezt a tevékenységét befejezte, az üzlethelyiséget bérbe adta. Helyes-e, ha az év első négy hónapjában 2 százalékos, azt követően 5 százalékos értékcsökkenést számol el? Mi a megoldás abban az esetben, ha nem sikerül bérbe adni az üzlethelyiséget?
58. cikk / 89 Háziorvosi bt. szakképzési hozzájárulása
Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló 2003. évi LXXXVI. tv. 2. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján nem köteles szakképzési hozzájárulásra az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral szerződést kötött, nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató a közfeladat ellátása során kifizetett bérköltség tekintetében. A háziorvosi tevékenységet ellátó, illetve a gyógyszer-kereskedelmi tevékenységet végző betéti társaság esetében hogyan értelmezhető a fenti jogszabályhely?
59. cikk / 89 Nyugtaadási kötelezettség
Kérdés: Ügyfelem állateledel-kereskedéssel foglalkozó egyéni vállalkozó. Üzlethelyiséggel rendelkezik, itt pénztárgéppel számolja el a kiskereskedelmi forgalmát az állateledel értékesítése alkalmával. Az állateledel-nagykereskedelmi tevékenysége során, alkalmakkor gépkocsival történik a terméket vásárló kereskedelmi egységek felé az értékesítés, készpénzes vagy átutalásos számla kerül kiállításra, pénztárgépet nem használ a vállalkozó. Helyesen jár-e el a vállalkozó, ha csak a bolti kiskereskedelmi forgalom esetében használja nyugtaadásra a pénztárgépet, a nagykereskedelme során nem használja, és erről az értékesítéséről számlát állít ki, sem kézi, sem pénztárgépi nyugtát nem készít? Az idézett rendeletek vonatkoznak-e a vállalkozó ismertetett tevékenységére?
60. cikk / 89 Előleg továbbhárítása
Kérdés: Ügyfelünk az üzletházban lévő saját tulajdonát képező üzletét bérbe adja egy kereskedelmi tevékenységet folytató kft.-nek. Az üzletház negyedévenként "fejlesztésiszolgáltatás-előleg" címén számláz az üzlet tulajdonosának. Az üzletház tájékoztatása szerint ez a fejlesztési szolgáltatás tartalmát tekintve olyan, mint a közös költség. Az üzlet tulajdonosa ezt a költséget szeretné a bérlőre áthárítani. Lehetséges ez?
