Egyéni vállalkozónál a fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés: Árufuvarozó egyéni vállalkozó tehergépkocsit szerzett be, zárt végű lízing konstrukcióban, 4 éves futamidővel. Indulás 2023. november, a teljes bekerülési értéke nettó 32 millió Ft. Az első lízingdíjat pénzügyileg rendezte 2023. novemberben. 2022. évben 40 millió fejlesztési tartalékot képzett, ezt szeretné feloldani a 2023. évi tehergépkocsi-beszerzéssel. A tárgyieszköz-nyilvántartásban a teljes bekerülési értékkel szerepel. A fejlesztési tartalékot a teljes bekerülési értékkel oldhatja fel, vagy csak annyi összeggel, amelyet pénzügyileg rendezett?
Részlet a válaszából: […] A fejlesztési tartalék nem oldható fel a teljes bekerülési értékkel, csak annyi összeggel, amelyet az egyén vállalkozó pénzügyileg rendezett. Az Szja-tv. 49/B. § (16) bekezdése alapján fejlesztési tartalékként nyilvántartásba vett összeg akkor vezethető ki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Késedelmipótlék-prognózis könyvelése

Kérdés: A NAV 2024. november 15-én fogja előírni a 2023. évi késedelmi pótlékot. A beszámolókészítés időszakában már letölthető a NAV várható késedelmipótlék-prognózisa. A prognózisban megállapított késedelmi pótlék könyvelhető-e a 2023. évre?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem! A késedelmi pótlék könyvelésének a bizonylata a NAV jogerőre emelkedett határozata. Ezért így a 2023. évi késedelmi pótlék – feltételezhetően – csak a 2024. évben könyvelhető késedelmi pótlékként.Ha a 2023. évi beszámoló készítésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Visszamenőleg megállapított építményadó

Kérdés: A kft.-nek 2021-ben 42.796 E Ft volt az árbevétele, és mikrogazdálkodói beszámolót készít. A kft. ingatlan-bérbeadással foglalkozik, más tevékenysége nincs. A helyi önkormányzat kiderítette, hogy építményadót kellett volna fizetnie a tulajdonában lévő ingatlan után, és 2018-tól visszamenőleg megállapította az építményadó-kötelezettséget. Ez átlagosan évi 7 millió forint körüli összeg, összesen 35.707 E Ft. Egyelőre még csak az önellenőrzési jegyzőkönyv készült el, mire a határozat jogerőre emelkedik, eltelik még egy-két hónap, valószínűleg a 2022. üzleti év mérlegének készítéséig nem történik meg. Mikor kell ezt a 35.707 E Ft-ot (ráfordítást) szerepeltetnünk a mérlegben, visszamenőlegesen 2018-tól kell-e ezzel foglalkoznunk? Társasági adó szempontjából is kérdezném a fentieket.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-ának (3) bekezdése a mikrogazdálkodói beszámolót készítőkre is hatályos, csupán annyi az eltérés, hogy az elkövetett hibát, hibahatást nem kell jelentős összegűnek minősíteni, azaz sem a mérlegben, sem az eredménykimutatásban az adatok, a korrek­ciók nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Visszavásárolt üzletrész bevonása

Kérdés:

Egy jelenleg kivás kft. a 2022. évben 3 tagtól visszavásárolta a jegyzett tőke (3000 E Ft) 50%-át, azaz 1500 E Ft névértéket, összesen 64 millió forint értékben. A kft. mérlegében a szabad eredménytartalék 326.010 E Ft, melyből társasági adós időszak alatt 201.249 E Ft keletkezett. (A kivás időszak alatt keletkezett eredménytartalék 124.761 E Ft.) A visszavásárolt üzletrész könyv szerinti értékére lekötött tartalékot képeztünk a társasági adós eredménytartalékkal szemben. A kft. az üzletrészt szeretné bevonni. Jelenleg kivás adózási módban van. Kell-e a kiva adóalapját növelni az eredménytartalék csökkenése miatt, ez még a társasági adós időszak alatt keletkezett? Az eredménytartalékot a keletkezés sorrendjében fel lehet használni. Ha kell kivát fizetni a "tőkekivonás" miatt, akkor 2023-tól visszalépne a társasági adó hatálya alá, ekkor viszont a kivás eredményt kell a kivás időszak alatt beszerzett tárgyi eszközök nettó értékével csökkenteni, a 2022. év eredménye nélkül?

Részlet a válaszából: […] A Katv. 20. § (3) bekezdés a) pontja szerint a kivaalap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni a tőkekivonás (különösen a jegyzett-tőke-leszállítás) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke csökkenéseként elszámolt összeget....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.

Áttérési különbözettel kapcsolatos teendők

Kérdés:

Egy gazdasági társaság 2017. 01. 01-től bejelentkezett a kiva hatálya alá. 2019. 09. 30-ával a kivaalanyisága a 19. § (5) bekezdés d) pontja alapján, átalakulás miatt megszüntetésre került. Ekkor a társaság – a hatályos jogszabályok alapján – 20 M Ft-nyi áttérési különbözetet mutatott ki, melyből 12 M Ft-nyi összeget 2021. 12. 31-ig felhasznált (tehát még 8 M Ft-nyi "áttérési különbözetet" tart nyilván). A társaság 2022. 01. 01-gyel ismét bejelentkezett a kiva hatálya alá. Mi a teendő? Milyen kötelezettségei vannak a társaságnak a még a korábbi kivás időszak alatt keletkezett, fennmaradó 8 M Ft-nyi "áttérésikülönbözet-maradékkal"?

Részlet a válaszából: […] A Katv. 27. §-a szerint, ha az adózó az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévekben adókötelezettségeit a Katv. szerint kívánja teljesíteni, akkor – a Katv. 28. §-ában foglalt kivétellel – a Tao-tv.-nek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Rendezvényszervezés – alvállalkozói teljesítmény – innovációs járulék alapjának összefüggései

Kérdés: Ügyfelem rendezvények szervezésével foglalkozik. A megrendelői általában egy tételben kérik a számlán feltüntetni a rendezvény konkrét megjelölése mellett (8230 TEÁOR – Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) csak a rendezvényszervezés szöveget, időnként előfordul az is, hogy a megrendelő tételesen kéri a számlán feltüntetni a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költséget, külön-külön. Melyik a helyes számlázási mód? Egy soron feltüntetni a "rendezvényszervezés" szolgáltatást, vagy fel kell tüntetni minden esetben a rendezvény kapcsán nyújtott szolgáltatásokat részletesen, vagy elég, ha csak a megrendelő kérésére van részletezve? A megrendelő nem fogadja el a szolgáltatások közvetítését. A rendezvényszervezésre milyen típusú szerződést lehet, kell kötni a vásárolt szolgáltatások esetében? Lehet vállalkozási szerződés is? Ha igen, akkor a rendezvényszervezéshez igénybe vett szolgáltatásokra köthető-e a szolgáltatás nyújtójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés, vagy csak megbízási szerződés lehet? Az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. Így esetünkben csak az alvállalkozói díjjal lehet csökkenteni az adóalapot. A halmozódások kiszűrése miatt szeretnénk tudni, hogy milyen típusú szerződést kell alkalmazni az egyes vásárolt szolgáltatások esetében.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdező nem árulta el, hogy a rendezvényszervező vagy a rendezvényszervezőt igénybe vevő cég szempontjából kérdez. A kérdésben leírtakból arra következtettünk, hogy a rendezvényszervező cég problémájára szeretne a kérdező választ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Árfolyamnyereség elhatárolása

Kérdés: Az év végi átértékelés során keletkezett nem realizált árfolyamnyereséget el lehet-e határolni? A helyzet leírása:
"A" cég tulajdonosa "B" cégnek. "A" cég forintban könyvel, és a Tao-tv. hatálya alá tartozik, "B" cég euróban könyvel, és kivás. "A" cég kölcsönt kapott "B" cégtől euróban, hogy "A" cég megvehesse "C" céget. Az év végi átértékelés során "A" cég nyeresége jelentősen megnőtt az euróban kapott kölcsönön keletkezett árfolyam-különbözet miatt. Így a fizetendő társasági adó mérséklése végett a keletkezett nem realizált árfolyamnyereség után a cég a nem realizált árfolyamnyereség elhatárolása mellett döntött. Szabályos-e ez a művelet? Ha igen, mi a menete? Mikor kell, lehet feloldani az elhatárolást? Ha nem, de mégis megtörtént, akkor mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] Az év végi átértékelés során keletkezett nem realizált árfolyamnyereséget 2003. január 1-jétől időbelileg nem lehet elhatárolni. Az Szt. 60. §-a (3) bekezdése b) pontjának 2003. január 1-jétől hatályos előírása szerint: a külföldi pénzértékre szóló eszközöknek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Becsléssel megállapított árbevétel következményei

Kérdés: A kft.-nél az adóhatóság a 2019. évi áfaellenőrzés során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek könyvelésre. Ezen túlmenően becslés alapján is áfahiányt állapított meg. Akft. 2021-ben kapta meg a jogerős határozatot. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenőrzés során? Elegendő csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtől el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? A hiba jelentős. A 2019. évi helyesbített egyszerűsített éves beszámolót közzé kell tenni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak a számviteli törvényben szabályozottaktól lényegesen eltérő gyakorlatot tükröznek. Amegállapítások teljes körű könyvelésének az is feltétele, hogy az adóhatóság határozatát a kft. elismerte-e, elfogadta-e? (Bár a kft. a kérdés szerint 2021-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Fel nem használt fejlesztési tartalék

Kérdés: Társaságunk 2017. december 31-ével könyvelt fejlesztésitartalék-képzését 2021. december 31-ig nem használta fel teljes mértékben. Kiszámoltuk a fel nem használt részre jutó 9% társasági adót, valamint a késedelmi pótlékot, mely összegeket 2022. január 31-ig megfizettünk. A 2129 Társasági adóbevallás 01-02 lapjának 24., 25. sorában fogjuk bevallani. Hogyan és milyen dátummal könyveljük a fejlesztési tartalék fel nem használt részének visszavezetését, a fizetendő társasági adót? Hogyan valljuk be a társaságiadó-bevallásban?
Részlet a válaszából: […] A fejlesztési tartalék fel nem használt része visszavezetésének időpontját a társaság döntheti el. Dönthet úgy is, hogy azt nem vezeti vissza, hanem saját célt szolgáló tartalékként kezeli.A társasági adót a 2021. évi adóval azonosan kell kimutatni. A késedelmi pótlékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Saját tőke összetétele – kiválás

Kérdés: A kft.-ből kiválik egy vagyonkezelő kft. Az átvitt eszközállomány értéke kb. 200 M Ft. A társaság kötelezettségállománya alacsony, ezért a kiválás során átvitt eszközállomány forrása jellemzően a saját tőke. A saját tőkén belül az eredménytartalék jelentős hányada fejlesztési tartalékként lekötött. Ha az átalakuláshoz forrásként a fejlesztési tartalékot veszi át a társaság, akkor a változatlan formában tovább működő, esetleg a kiválással létrejövő társaságnak keletkezik-e társaságiadó-fizetési kötelezettsége? A kiváló társaság átvállalhatja-e a fejlesztési tartalék felhasználásával kapcsolatos kötelezettséget mint jogutód?
Részlet a válaszából: […] A választ pontosítással kezdjük. A fejlesztési tartalékot lekötött tartalékként kell kimutatni (már nem eredménytartalék). Főszabályként a lekötött tartalékot arra kell felhasználni, amire lekötötték, az adott esetben beruházásra. A fejlesztési tartalékként lekötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.
1
2
3
10