Belépés a kivába, kilépés a kivából

Kérdés: Kivabelépéssel kapcsolatosak a kérdéseim:
1. Kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszköz áttéréskori nyilvántartási értéke "0", mert fejlesztési tartalékot számoltunk el rá. Kivaidőszak alatt számolom az Szt. szerinti értékcsökkenési leírást. Visszatérek a Tao-tv. hatálya alá. A kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszköz nyilvántartási értéke (0) csökkentve a kiva alatti, Szt. szerint elszámolt écs-vel (az érték -2000 E Ft), ez az összeg taonövelő lesz-e és mikor? Vagy a felhalmozott eredménytartalékot növeli?
2. Kivaidőszak alatt beszerzett tárgyi eszközre korábban képzett fejlesztési tartalékot szabadítok fel. Számolom a kiva alatt az Szt. szerinti écs-t. A Tao-tv. hatálya alá való visszatéréskor a felhalmozott eredménytartalékot csökkentem a nettó értékkel. Itt mikor kell majd a tao-t megfizetnem, illetve kell-e egyáltalán?
3. Hogyan lehet a kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszközökre tovább folytatni a Tao-tv. szerinti értékcsökkenést? Ennek mértéke megegyező az Szt. szerinti kulccsal?
4. Ha áttéréskor nem választom a gyorsított amortizációt (nem növelem meg a tao alapját az Szt. szerinti nettó érték és az Adótv. szerinti érték különbözetével), akkor ezt a különbözetet mikor fogom leadózni?
Részlet a válaszából: […] 1. A kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszköz áttéréskori bruttó értéke – tekintettel arra, hogy a kiva alatt az adózó változatlanul alanya az Szt.-nek – az eredeti bekerülési érték, a könyv szerinti értéke az Szt. előírásai alapján elszámolt terv szerinti és terven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Értékesítési céllal lakóingatlan építése

Kérdés: A társaság 2003-2007 között értékesítési céllal lakóingatlanokat épített, amelyek közül egyet nem sikerült értékesítenie. A sikertelen értékesítési kísérletek közben az ingatlant a társaság bérbeadta, mely bérlet a mai napig fennáll, a bérlő rendszeresen bérleti díjat fizet. A társaság az ingatlan építése idején áfakörös volt, a beszerzések áfáját visszaigényelte, a bérbe adott ingatlanét is. A későbbi bérleti díjak után az áfát megfizette 2013. 12. 31-ig, miután alanyi adómentességet választott. Az értékesítési céllal, a készletek között nyilvántartott ingatlant a bérbeadás időpontjában át kellett volna minősíteni tárgyi eszközzé? Alanyi adómentessé váláskor az ingatlannal kapcsolatban volt-e áfaelszámolási kötelezettség? Ha igen, mekkora elmaradt áfafizetési kötelezettség áll fenn, ha a használatbavételkor, 2007. szeptemberben a visszaigényelt áfa összege 3750 E Ft?
Részlet a válaszából: […] Mindkét kérdésre a rövid válasz az, hogy igen!Ha az ingatlanokat (épületeket) a társaság maga építette, illetve építtette, akkor azokat a saját termelésű készletek között kellett kimutatnia.Amikor a társaság az ingatlant bérbe adta, valójában rendeltetésének megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Fejlesztési tartalék fel nem használása

Kérdés: Korábban fejlesztési tartalékot képeztünk, melyből 5 millió Ft-ot 2017. évben fel kellett volna használnunk. Családi okok miatt ez nem sikerült, ezért év végén el kell számolni, és a szükséges intézkedéseket el kell végezni. Kérjük, szíveskedjenek összefoglalni a szükséges teendőinket, határidőket a könyvelési előírások ismertetésével annak érdekében, hogy a minimális "büntetést" érhessük el. Természetesen a tervezett fejlesztést a jövő évben igyekszünk végrehajtani.
Részlet a válaszából: […] A képzés adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig fel nem használt fejlesztési tartalék után az adót utólag meg kell fizetni, és az után késedelmi pótlékot is fel kell számítani a Tao-tv. 7. § (15) bekezdése alapján.A megfizetés határideje – ugyanazon Tao-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Késedelmi pótlék technikai korrekciója

Kérdés: Mit jelent a technikai rendezés ą előjellel, és ez kinek a költsége? Az önellenőrzést ki fizeti? Nem vagyok könyvelő, nem értek hozzá, de állandóan tartozásban vagyok annak ellenére, hogy mindig időben utalok a NAV-nak. Könyvelőváltást szeretnék, de amíg ezekkel nem vagyok tisztában, érvelni sem tudok.
Részlet a válaszából: […] Az önellenőrzés, azaz a beadott bevallási adatokat érintő utólagos módosítás az önadózásból fakadóan az adózó joga. Amennyiben az adózó utóbb – az elévülési időn belül – rájön, hogy a tényleges kötelezettségénél kevesebb adót vallott és fizetett be, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Ismeretlen eredetű tőketartalék, fejlesztési tartalék

Kérdés: A kft. átvilágítása során a 2017. évben derült ki, hogy a 2005. évben képzett fejlesztési tartalék, valamint tőketartalék a mai napig szerepel a könyvekben. A tőketartalék képzésének oka sajnos nem ismert az iratok megsemmisülése miatt. A fejlesztési tartalék nem került felhasználásra, visszaírásra. Mivel elévülési időn túli tételekről van szó, mi a helyes eljárás a tőketartalékként és a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összegek megszüntetésére?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, az Art. 164. §-a az adók, a költségvetési támogatások elévülése vonatkozásában tartalmaz előírásokat. A kérdés szerinti esetben a fejlesztési tartalék képzéséhez kapcsolódó adózás előtti eredmény csökkentését nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Tulajdonosnak, más személynek adott kölcsön

Kérdés: 2017-ben átvettük egy kft. könyvelését. A cég évek óta nyereséges, 39 millió Ft az eredménytartaléka. A pénztárban, illetve a bankban képződött összeget a tulajdonosnak, illetve más magánszemélynek adja kölcsönbe. A kamatot elszámolják. Ez az eljárás megállja-e a helyét egy NAV-ellenőrzéskor, vagy adóelkerülésnek minősíthetik? Meddig lehet ezt folytatni? Alkalomszerűen alkalmazva elfogadható?
Részlet a válaszából: […] A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerint a pénzkölcsön nyújtása olyan pénzügyi szolgáltatás, amelyet üzletszerűen csak pénzügyi intézmény végezhet. A kérdés szerinti kft. nem pénzügyi intézmény, tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Közvetített szolgáltatás a számlán

Kérdés: Társaságunknál gyakran előfordul, hogy a számlán nem kerül feltüntetésre az, hogy "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz". A közvetített szolgáltatás többi kritériumának az adott számlatétel megfelel, de így az iparűzési adó alapját nem tudjuk csökkenteni. Felmerült, hogy a fenti probléma elkerülése végett esetleg a számlán állandó tartalomként jelenítenénk meg "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" szöveget. Ha olyan számlán szerepel a közvetített szolgáltatást tartalmazó felirat, amely valójában nem az, jelenthet-e bármilyen adókockázatot, esetleg bírság kiszabására ad-e alapot?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen! A bizonylati fegyelem megsértésén túlmenően a csalás, az adóelkerülés tényállását is megvalósítja a társaság.A számlán a közvetített szolgáltatás feltüntetése elsősorban a számla kibocsátójának szerződés szerinti teljesítésére utal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Külföldinek térítés nélküli átadás

Kérdés: Belföldi társaság 2011. évben külföldi jogi személynek térítésmentesen adott át egy eszközt. A társaság az átadásra tekintettel az eszközt a könyvekből kivezette. A kivezetés során, azzal összefüggésben azonban semmilyen ráfordítást és költséget nem számolt el, és a társaságiadó-alapja megállapításakor sem alkalmazott semmilyen, a Tao-tv. 7-8. §-aiban meghatározott csökkentő vagy növelő tételt. Az eszköz – fentiek szerint történt – térítésmentes átadására tekintettel keletkezhet-e a társaságnak társaságiadó-nemben adókötelezettsége, illetve állapítható-e meg a terhére társaságiadó-nemben adókülönbözet egy esetleges adóellenőrzés során?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen!Először is a számviteli előírások megsértése miatt. A kérdésben nincs szó arról, hogy a társaság milyen eszközt adott át a külföldi jogi személynek. Az azonban feltételezhető, hogy a térítés nélkül átadott eszköznek volt a könyvekben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Jogtalanul elszámolt értékcsökkenés

Kérdés: Társaságunknál az adóhatóság a 2012. évi bevallások utólagos ellenőrzésére irányuló vizsgálatot folytatott. Az ellenőrzés során megállapították, hogy a 2012. évben jogtalanul számoltunk el 58 000 E Ft értékcsökkenést. Az értékcsökkenésnél alkalmazott leírási kulcs a számviteli és a társaságiadó-törvény szerint is 20% volt. A 2016. 12. 22-én kézhez vett határozatban megállapítottak 3000 E Ft adókülönbözetet, továbbá késedelmi pótlékot 100 E Ft összegben. Ezek az összegek 2016-ban előírásra kerültek. Kérdés, az adóhatósági megállapítás szerint a 2012. évben jogtalanul elszámolt 58 000 E Ft értékcsökkenést a 2016. évi könyvelésben kell-e szerepeltetni, és ha igen, akkor hogyan kell könyvelni? A hiba hatása nem jelentős.
Részlet a válaszából: […] A 2016. évben végzett ellenőrzés előző éveket érintő megállapításait, ha az ellenőrzés 2016-ban befejeződött, 2016. évben könyvelni kell, megjelölve azt, hogy a könyvelt tétel mely év (évek) könyvelését érinti (vagy az évszámmal jelölt külön számlára, vagy külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Igénybe vett adókedvezmény visszafizetése

Kérdés: A cég élt a Tao-tv. 22/A. §-a szerinti adókedvezménnyel 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben. A hitelszerződést a 2013-ban beszerzett, és még abban az évben üzembe helyezett tárgyi eszközök finanszírozására kötötték. A "kamatkedvezménnyel" érintett eszközök közül 2016-ban többet eladtak. A Tao-tv. 22/A. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján "az adózónak az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie, ha a tárgyi eszközt üzembe helyezése adóévében vagy az azt követő három adóévben elidegeníti". Hogyan kell könyvelni a visszafizetési kötelezettséget? Hogyan szerepeljen a beszámolóban? December 31-ére könyvelem a társasági adót (T 891 – K 461), a késedelmi pótlékot (T 8632 – K 463-11). Ezzel az időponttal könyvelem a társasági adóval megegyező összegben az eredménytartalék módosítását, mint az előző évekhez kapcsolódó tételt (T 493 – K 891 és T 413 – K 493). A késedelmi pótlék 2016. évben növeli a társaságiadó-alapot. Az előző évekhez kapcsolódó társasági adó miatt a beszámolót háromoszlopos formában készítem el. Kérem a leírtak megerősítését!
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a kérdésben leírt levezetést megerősíteni nem tudjuk.Amikor a cég 2013-ban, 2014-ben, 2015-ben az adókedvezményt igénybe vette, akkor könyvelnie külön nem kellett, az adókedvezménnyel csökkentett összegben vallotta be a társasági adót, kisebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.
1
2
3
4
10