1293 talált cikk a készlet kifejezésre

Kérdés: A kiadó cég a nyomdai szolgáltatóval vállalkozási szerződést kötött, amelyből kiderül, hogy a kiadó milyen nyomdai terméket és hány példányszámot kér. A kiadó nem bocsátotta a nyomda rendelkezésére az előállításhoz szükséges anyagokat (papírt). A számlákból egyértelműen kiderül, hogy a nyomda milyen terméket, hány példányban állított elő. A számlákon a legtöbb esetben az SZJ 22.22.3 számot (nyomdai szolgáltatás), időnként a VTSZ 49.11 számot (nyomdai kivitelezés) tüntetik fel. Ezen számlák alapján a kiadó terméket vásárol vagy szolgáltatást vesz igénybe? A kiadó SZJ 74.40.11 hirdetési tevékenységet és VTSZ 48.10 kiadványértékesítést végez. Ha a nyomda szolgáltatást nyújt, minősíthető-e az közvetített szolgáltatásnak?

Kérdés: Önkormányzati feladatot ellátó nonprofit kft. dolgozóinak rendszeresen ad vízdíjkedvezményt. A vízdíj teljes összegét kiszámlázza részükre, és ebből vonja le a kedvezmény összegét. Helyesen jár-e el a cég, ha a vízdíj teljes összegét árbevételként könyveli (T 311 – K 911, 467), a kedvezményt pedig költségként (T 5 – K 311)? A kedvezmény után megfizeti az adót és a járulékokat, mint a természetbeni juttatások után?

Kérdés: A zrt. építőipari tevékenységet folytat. A megvásárolt anyaggal és áruval együtt betétdíjas göngyöleget is számláznak. A szállítói számlán szereplő betétdíjas göngyöleg – például raklap – bevételnek minősül-e, és a visszaszállított – tehát a számlán jóváírásként megjelenő visszaszállított – göngyöleg elábé-e?

Kérdés: A kiskereskedő családi bt. ajándéktárgyak értékesítésével foglalkozik, amelyeket kizárólag külföldről szerez be. A társaság nem vezet az árukról folyamatos nyilvántartást, de december 31-én leltároz. A leltározott árut beszerzési áron, euróban tartja nyilván. A beszerzéskori vagy a december 31-i árfolyamon kell azok értékét forintra átszámítani? Ha az utóbbin, akkor a különbözet árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség?

Kérdés: Fuvarozási tevékenységet végző egyéni vállalkozó tehergépjárműveinek üzemanyag-felhasználását számlákkal igazoltan számolja el. A beszerzés nagy tételben történik, telephelyére szállítják, saját töltőállomására. Év végén üzemanyagkészlet-feltöltés történt, a meglévő üzemanyag leltározásra került. Az Szja-tv. szerint a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség. Ez alapján a fogyasztási normával megegyező mennyiséget üzemanyag-felhasználás címén számolom el költségként. Kérdésem, hogy a leltáron meglévő üzemanyagot (amely a következő évben felhasználásra kerül) költségként érvényesíthetem-e, és ha igen, milyen jogcímen?

Kérdés: A Számviteli Levelek 198. számában a 4147. kérdésre adott válasz szerint, ha a megépített lakások eladásakor a telek arányos része is eladásra kerül, a vásárolt készletek között kimutatott telek bekerülési értékét növelő tételként számításba vehető a telek vásárlásához felvett hitel kamata is. Kérdésünk, hogy deviza- vagy devizaalapú hitel esetén – a kamathoz hasonlóan – a telek bekerülési értékét növelő tételként figyelembe vehető-e az árfolyamveszteség? Ha igen, akkor hogyan számolandó el az árfolyamnyereség?

Kérdés: Társaságunk a külföldi anyavállalattól szerzi be termékeit, amelyeket – ha nem értékesítette Magyarországon – visszaszállítja az anyavállalatnak. Ugyanezen termékek esetében a társaság a belföldi vevő részére is, lehetőséget biztosít a vevő általi visszaszállításra. A termék tulajdonjoga minden esetben átszáll a társaságra, illetve a vevőre. Van-e lehetőség számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával korrigálni a korábbi értékesítést, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia? A társaságunk által nem értékesített termék anyavállalat által történő visszavételéhez a társaságnak kell-e számlát kiállítania, vagy befogadhatja az anyavállalat által kiállított jóváíró számlát? Minőségi, mennyiségi kifogás az értékesítéshez kapcsolódóan nem merült fel.

Kérdés: Profilmegszüntetés miatt az árukészletet részben értékesítettük, az elfekvő készletelemeket pedig selejtezni szeretnénk. Ebből nem minden képez értékesíthető hulladékot. Elfogadott-e, hogy a selejtezésnél hulladék nem képződik? Van-e valamilyen értékhatárhoz kötött bejelentési kötelezettség az APEH-hoz? A selejtezés társaságiadó-alapot módosító tétel?

Kérdés: Az Szt. 14. §-ának új (9) és (10) bekezdése vonatkozik-e a pénzügyi és egyéb pénzügyi tevékenységet folytatókra? Második kérdésem: ugyanebben a bekezdésben szereplő "kivéve ha külön jogszabály eltérően rendelkezik" kikre vonatkozik?

Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó cég a tesztautóként nyilvántartott személygépkocsit bérbe adhatja-e? A tesztautók beszerzésekor nem vontuk le az áfát, és a cégautóadót is megfizetjük. Ezen autók a könyvelésünkben nem a tárgyi eszközök között szerepelnek (értékcsökkenést nem számolunk el), hanem a készletek között. Értékesítéskor regisztrációs adó nélkül, áfamentesen, használt autóként értékesítjük. Helyes ez így?