1293 talált cikk a készlet kifejezésre

Kérdés: Társaságunk 2009-ben új üzlethelyiséget nyitott. Az új üzlet vezetőjét már 2008. évben felvettük, hogy segítsen az arculat, bútorzat kialakításában, valamint a megfelelő árukészlet megrendelésében és a megfelelő alkalmazottak kiválasztásában. Elszámolhatók-e – a költség-haszon összevetésének elve szerint – a vezető 2008. évben felmerült bér + járulék költségei 2008-ban? Ha nem, milyen módon emelhetem ki költségek közül?

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol Európából és a tengerentúlról. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában (tehát az eladási ár része) szerepel a fuvarköltség, a vámköltség, a vámkezelési díj is. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként? Ugyanis sérelmes részünkre, hogy az árbevételben benne van, a készletben nincs, így nagyobb az iparűzési adó alapja.

Kérdés: Építőipari tevékenységet folytató kft. jelentős kivitelezési munkákban vesz részt, mint alvállalkozó. Az utolsó részteljesítésről a számlát nem tudta kiállítani, mert a megrendelő a teljesítésigazolást nem adta ki. Emiatt a ki nem számlázott teljesítés közvetlen önköltsége a kft. könyveiben a készletek között szerepel, a mérlegfőösszeg 15%-ában. Az elismert teljesítések sem realizálódtak teljes összegükben, amelyre 100%-ban a kft. értékvesztést számolt el. A kft. bírósági eljárást nem kezdeményezett, mivel a megrendelő és a fővállalkozó között ugyanebben a témában peres eljárás van folyamatban. A kft. sem fogadott be alvállalkozói teljesítményeket, így azokat a könyveiben nem mutatja ki. A kft. szerint a teljesítés megfelelő volt! Több év után kimutatható-e készletként az el nem ismert teljesítés közvetlen önköltsége? Elszámolható-e értékvesztés? Leltárként elfogadható-e a három éve számba vett közvetlen költségek értéke?

Kérdés: A Gt. 160. §-a szerinti tőkekivonáskor a tagok részben pénzben, részben eszközök formájában kapnák meg az őket megillető összeget. Hogyan állapítandó meg az átadandó eszközök értéke? Milyen bizonylatokat kell kiállítani? Mikor keletkezik áfafizetési kötelezettség? Ha a tag áfaalany, milyen időponttal élhet az áfalevonás jogával?

Kérdés: 2008-ban a kft. az önkormányzattól üzemeltetésre átvett kórházat, az átvétel feltételeit szerződésben rögzítették. Átvett eszközök (készlet, követelés, vevő, OEP-finanszírozás 3 hó) 360 M Ft, átvett kötelezettségek (szállító, munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások) 500 M Ft. Könyvelésére kétféle álláspontra jutottunk: a térítés nélküli átadás-átvétel szabályai alkalmazásával, időbeli elhatárolással; elszámolási számla közbeiktatásával, majd a különbözet rendkívüli ráfordításkénti elszámolásával. Esetleg valami más? Hogyan érinti ez a társasági adó alapját? Mit kell érteni azon, hogy a kötelezettség átvállalása jogszabály előírása alapján történt?

Kérdés: Húsfeldolgozó cég vagyunk, disztribútor céggel szállíttatjuk az árut a vevőhöz. A szállító cég raktározza is az árut saját raktárában. Nemrégen leltároztak, és megállapították, hogy több termékből hiányuk van. Könyvvizsgálónk szerint áfás számlát kell kibocsátanunk, a szerződés erre vonatkozó pontjának értelmezése szerint. A szállító cég szerint kártérítés. A szerződés idevonatkozó része szerint: "A vállalkozó teljes anyagi felelősséggel tartozik az árunak saját raktárában történő átvételétől a vevők részére történő igazolt átadásáig. .... Teljes felelősséggel tartozik az áru elvesztése, megsemmisülése ... miatt a megrendelőt ért minden kárért...".

Kérdés: A kft. tevékenységi köre saját tulajdonú ingatlan bérbeadása. A kft. 2005-ben vásárolt egy ingatlant, mely irodaházként egy helyrajzi számon van bejegyezve. Az ingatlant 2008-2009. években átalakítja úgy, hogy a földszinten irodaházat, az emeleten társasházi lakásokat alakít ki. Az átalakítás bejezésekor a földszinti irodaházra és az emeleti társasházakra külön-külön helyrajzi számokat kér. A földszinti irodaházat továbbra is bérbe adják, az emeleti társasházakat értékesíteni kívánják. A társaság a korábbi években több százmilliós fejlesztési tartalékot képzett. A fejlesztési tartalék olyan beruházásra oldható fel, amelyre értékcsökkenés számolható el. Jelenleg az egy helyrajzi számon szereplő ingatlan átalakítására merülnek fel a beruházási kiadások. Az ingatlanátalakítás befejeztével a beruházási kiadásokat ráaktiváljuk az egy helyrajzi számon szereplő ingatlanra, majd helyrajzi számonként megbontjuk az irodaház és a társasház bekerülési értékét. Az ingatlan irodaházrészét a felújítást követően is bérbe adják. A 2008. és 2009. évben feloldott fejlesztési tartalék összegét csak az irodaház értékcsökkenésénél tekintjük elszámolt amortizációnak. Az értékesítendő társasházi lakásokat átminősítjük forgóeszközzé, és értékcsökkenést, fejlesztésitartalék-felhasználást nem számolunk el rá. Kérdés, helyes-e az eljárás, felmerülhet-e egy esetleges szankcionálás lehetősége?

Kérdés: A kht. új tevékenységként étolaj-kiszereléssel foglalkozik. Az étolaj nagy mennyiségben, tartályokban érkezik. A flakont, a kupakot vásároljuk, a címkét saját nyomdánk állítja elő. Az étolaj a technológiai sorba beépített szűrés után az olajtöltő gépsor segítségével kerül a flakonokba, majd címkézésre és végül egységrakat-csomagolásra. Az étolaj ebben az esetben alapanyag vagy áru? Ha alapanyag, akkor késztermék lesz belőle? Kalkulációs lap készüljön róla? Ha az étolaj áru, a kupak, a flakon, a címke, valamint az egységrakat-csomagolás költsége minek minősül? Az étolajat jelenleg a kiskereskedelmi bolthálózatunkban, a saját vendéglátóegységeinkben értékesítjük, illetve használjuk fel. Később más boltoknak is értékesítünk. A számviteli politikánk és az önköltség-számítási szabályzatunk szerint a kiszerelőüzemben felmerült önköltséget a termék átadásakor a boltokra és a vendéglátóegységekre kell terhelni. Ha az étolaj áru, akkor hogyan kell ezt könyvelni? A társaság csak az 5. számlaosztályban könyvel.

Kérdés: A társaság 2008. évben a Gazdaságfejlesztési Operatív Programon belül "Vállalati innováció támogatása" projektjavaslatot nyújtott be, amelyet az új megújuló energiát hasznosító geotermikus hőszivattyúrendszer kifejlesztésére projektként el is nyert. A projekt elszámolható költségei a szerződésben meghatározottak szerint: K+F, marketing. A projekt célja 10 db prototípus előállítása. 2008-ban anyagköltség, munkabér és járulékai merültek fel, néhány kisebb értékű tárgyi eszköz került beszerzésre. A támogatás összegéből decemberben előleget kaptunk. Helyesen számoltuk-e el a társasági adó, a számvitel szempontjából, ha a költségeket a saját előállítású eszközök főkönyvi számlára vezettük át, a beszerzett tárgyi eszközöket pedig a beruházás főkönyvi számlán hagytuk? A kapott előlegből sem számoltunk el bevételt.

Kérdés: Bérelünk egy telephelyet, és azon beruházást hajtunk végre. Bővítjük az ott létesített műhelyépületet. Ezt beruházásként könyveljük. Ha a tulajdonos felmondja a bérletet, az ingatlant nem tudjuk elvinni. Leírhatjuk-e egy összegben az értékcsökkenést? Ingyenes eszközátadásnak minősül-e, ha a tulajdonos nem hajlandó fizetni a bővítésért?