Részesedések értékelése

Kérdés: Részesedésünk év végi értékelése során a befektetésünkre jutó sajáttőke-rész alapján értékvesztés elszámolása lenne indokolt. Ugyanakkor a vizsgált gazdasági társaság jelentős ingatlan vagyonnal rendelkezik 100%-os támogatásból eredően (szinte a vállalkozás teljes vagyona ebben az ingatlanban testesül meg), ami a számviteli elszámolási szabályok szerint nem jelenik meg a társaság saját tőkéjében. Emiatt aggályosnak tartjuk az értékvesztés elszámolását, mivel meggyőződésünk, hogy a társaság piaci értéke magasabb a számvitelben kimutatott saját tőke értékénél. Figyelembe vehető-e az értékelés során a támogatással létrehozott vagyon a fenntartási időszakban, illetve majd a fenntartási időszak után (ezzel utalva arra, hogy pl. a fenntartási időszak leteltével a támogatással létrehozott vagyon akár értékesíthető is, és ezáltal eredményágon a saját tőkében is megjelenhetne annak növelő hatása)?
Részlet a válaszából: […] ...társaságnál "meggyőző" érv arra, hogy nem kell értékvesztést elszámolni, egyébként nem aggályos az értékvesztés elszámolása.(Kéziratzárás: 2020. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Személygépkocsi értékesítése hulladékként

Kérdés: A kft. a személygépkocsit hulladékként, 48 Ft/kg áron eladta. Ki fizet áfát? Ki igényelhet vissza? Mi a számla tartalma arra vonatkozóan? Hogyan könyvel az eladó?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolni (a társasági adó alapját növeli, de csökkenti is, mert az állományból történő kivezetéshez kapcsolódik).(Kéziratzárás: 2020. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Naperőmű értékcsökkenése

Kérdés: Ügyfelem létrehozott egy kft.-t villamosenergia-termelésre és -értékesítésre. 2019-ben elkészült a telephelyen egy 494 kWp névleges teljesítményű naperőmű. Milyen értékcsökkenést alkalmazhat erre a tárgyi eszközre a számviteli törvény és az adótörvény szerint? Élettartama 20-25 év lehet.
Részlet a válaszából: […] ...az így érvényesített értékcsökkenési leírás összege nem lehet kevesebb, mint az Szt. szerint elszámolt terv szerinti értékcsökkenés.(Kéziratzárás: 2020. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Műtárgyak nyilvántartása és adózása

Kérdés: Vagyonkezeléssel és ingatlan-bérbeadással foglalkozó kft. hosszabb távon, 5-10 évig szabad pénzeszközét festmények – kortárs és antik festmények – vásárlására kívánja fordítani, későbbi – a befektetésből származó – haszon elérése céljából. A vásárlás a vállalkozás érdekében felmerült kiadásnak számít? Az áfa visszaigényelhető? Helyes-e a tárgyi eszközök között nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...festmény értékesítése normál adóköteles tevékenység keretében és nem a különbözet (árrés)-adózás szabályai szerint valósul meg.(Kéziratzárás: 2020. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Társaság alapítása üzletrészekkel (adózása)

Kérdés: Ügyfelem magánszemélyként 3 különböző kft.-ben üzletrész-tulajdonos. Ezeket az üzletrészeket egy újonnan alakuló kft.-be kívánja apportként bevinni. A régi társaságok közül kettőnél az üzletrészre jutó saját tőke értéke többszöröse az üzletrész névértékének. Az újonnan létrejövő társaság társasági szerződésében az apportértéket a meglévő társaságok legutolsó lezárt üzleti évének mérlegében szereplő saját tőke (mint piaci érték) alapján határozták meg. Így ügyfelemnek az újonnan létrejött társaságban jóval magasabb névértékű üzletrésze lesz, mint a 3 társaságban lévő üzletrészek névértéke. Jól gondolom-e, hogy az új társaság létrehozásakor ügyfelemnek nem keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége? Majd csak akkor, amikor az új társaságból kivonja az üzletrészét?
Részlet a válaszából: […] ...azonos szerzési értéke az új üzletrész szerzési értékének, a kettő közötti különbözet a magánszemély adóköteles jövedelme.(Kéziratzárás: 2020. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Szerzői jogdíj számviteli elszámolása

Kérdés: Ügyfelünk könyvkiadással és könyvkereskedelemmel foglalkozik. A könyvek szerzőivel a szerzői díjakra kötött felhasználói szerződéseknek két fajtája van. Az első típusú szerződésben a kézirat átadásakor egyösszegű szerzői díjban állapodnak meg, a másik típusú szerződés pedig arról rendelkezik, hogy a mű megjelenését követően az eladott példányoktól függően jár a szerzőnek a szerzői jogdíj (royalty). Része a könyvek közvetlen önköltségének az eladás után fizetendő jogdíj? Mivel a kiadott könyvek értékében meghatározó tényező a szerzői díj, nem mindegy, hogyan kell azt elszámolni.
Részlet a válaszából: […] ...önköltségében csak az első típusú szerződésben rögzített esetben vehető figyelembe, azaz csak akkor, amikor annak összegét a kézirat átadásakor egy összegben megállapították.A másik típusú szerződés az eladott példányok számától teszi függővé a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Szja levonása a szerzőtől

Kérdés: Könyvkiadással foglalkozó kft. kéziratot vásárol a kézirat felhasználási jogával együtt. Milyen módon vonja le az szja-t a kiadó a szerzőtől? Alkalmazható-e rá az Szja-tv.-ben meghatározott, az ingó dolog értékesítésére vonatkozó előírás?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa).A szerző által elkészített kézirat a szerzői jogról szóló törvény alapján a jog által védett szellemi alkotásnak tekintendő, s mint ilyen, nem tekinthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.
1
156
157