1964 talált cikk a kézirat kifejezésre

Kérdés: Egyedi szempontok szerint meghatározott építési kivitelezési munkára szerződött a kft. A szerződésben a teljesítés feltételeként meghatározták a teljesítési igazolás kiállítását és annak aláírását a megrendelő részéről. A munka elkészült, a megrendelő viszont nem hajlandó a TIG-et (minőségi kifogásokra tekintettel) aláírni. Ez esetben a vállalkozónak keletkezik-e számlakiállítási kötelezettsége, vagy mindaddig, amíg a kérdést nem rendezik – akár jogi úton –, nem számlázhat?

Kérdés: Egy angol vállalat magyarországi fióktelepe mentesülhet még a 2020-as év könyvvizsgálata alól a Brexit miatt? Sajnos, ezt a kormány nem tisztázta.

Kérdés: A Számviteli Levelek 443. számában megjelent 8489. kérdésre adott válaszra hivatkozva a kérdésem az alábbi: A kérdésre adott válasz számviteli elszámolását értem, és egyetértek a leírtakkal. Egy vállalkozásnak azonban egy ügylet adójogi oldalát is figyelembe kell vennie a döntései meghozatalakor. A személygépkocsi nyílt végű lízingje nagy adókockázatot (áfa) rejt magában azáltal, hogy ha a társaság levonja a lízingdíj adóját (vagy annak egy részét, pl. útnyilvántartás nélkül 50%-át), akkor a NAV megkérdőjelezi az áfa levonását egy olyan esetben, amikor a lízing futamideje pl. 3 év, a könyvelésben pedig 5 évben határozzuk meg a hasznos élettartamot, és a lízing végén úgy dönt a társaság, hogy megvásárolja maradványértéken az autót. A NAV vélelmezi, hogy már a lízing megkötésekor az volt a szándék, hogy végül megvegye a cég a személygépkocsit, hiszen 5 évig tervezte használni már az elején, függetlenül a 3 éves lízingfutamidőtől. Átminősítik visszamenőleg zárt végű pénzügyi lízinggé, és az áfa levonását jogosulatlan levonásként állapítják meg. Nem célszerűbb ebben az esetben a lízingszerződés szerinti 3 évben meghatározni a hasznos élettartamot, hiszen "béreljük" (nyílt végű lízing) az autót, és eredetileg 3 évig tervezzük használni, ha már annyi időre kötöttük meg a szerződést, majd ráérünk a 3. év végén eldönteni, hogy megvesszük-e vagy sem? Számvitelileg ez helytelen, vagy védhető adott esetben? Az Szt. szerinti értékcsökkenés a Tao-tv.-nél úgy is növelő, az adótörvény szerinti értékcsökkenést pedig be lehet állítani 20%-ra. Így társaságiadó-hiány sem állapítható meg a nagyobb összegű (3 év alatt 5 év helyett) költségelszámolás miatt. Amaradványértékkel kapcsolatban ugyanez a kérdés. Pl. a 3 évre megkötött nyílt végű lízing esetén valószínűleg nem véletlen, hogy a 3. év végére mekkora összegben lett meghatározva a szerződésben a maradványérték (vélhetően ennyi lesz még az értéke a 3. év végén). Milyen indokkal tudom alátámasztani, hogy ennél több vagy kevesebb összegben határozza meg a társaság a maradványértéket? Hogyan jár el helyesen (hogyan tud helyesen eljárni?) a társaság a fenti, 3 évre kötött nyílt végű lízing kapcsán a maradványérték és a hasznos élettartam meghatározása esetén, ha nemcsak a számviteli előírásokat, hanem az adójogi kockázatokat is figyelembe veszi? Indokolható-e az Szt. előírásai alapján a 3 éves hasznos élettartam és a lízingszerződés szerinti maradványérték meghatározása a könyvelésben?

Kérdés: Az Áfa-tv. szerinti teljesítési időpont és a számviteli előírások szerinti teljesítési időpont eltérhet egymástól folyamatos teljesítésű szolgáltatás és időszaki elszámolás esetén. Ilyen esetben hogyan és melyik évre kell könyvelni a számlakiállítónál és a befogadónál a nettó és az áfa összegét?

Kérdés: "B" kft. tulajdonosai osztalékot szeretnének felvenni. Az egyik tulajdonosnak viszont van egy másik "C" kft.-je, és szeretné ezt az osztalékot (pénzösszeget) azonnal – felvét nélkül – ebbe a "C" kft.-be átvinni, áthelyezni. 1. Milyen módon van erre lehetőség, és milyen adókötelezettséggel jár? 2. Ha nem pénzt szeretne átvinni, hanem – mondjuk – egy ingatlant (az ingatlan lenne az osztalék), és ezt vinné be a másik cégbe, azt azonnal megteheti-e, és milyen adóvonzattal jár? 3. Ha a másik tulajdonos pedig csak ingatlant szeretne kivenni, milyen módon teheti meg, és milyen adóvonzattal jár?

Kérdés: Társaságunknál 2020. december végén vált ismertté a jelentős összegű (a mérlegfőösszeg 2%-át jóval meghaladó), a 2019. üzleti évet érintő árbevétel (elszámolási időszak 2019. 01. 01. – 2019. 12. 31.). Elkülönített vevői és értékesítés nettó árbevétele főkönyvi számlákon tartjuk nyilván a kiszámlázott összeget (egy db kimenő számla készült) a 2020. évi könyvelésben. Az áfafizetés időszaka 2020. február hónap, amely időszak áfabevallását önrevízióval korrigáltuk. 2020. évben háromoszlopos egyszerűsített éves beszámolót készítünk. A gazdasági esemény az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának mely sorait fogja érinteni a lezárt üzleti évre vonatkozó módosítások oszlopában? Az iparűzésiadó-bevallást és a társaságiadó-bevallást önrevízióval kell korrigálni a 2019. évre, vagy a 2020. évi bevallásba kell korrekcióként beállítani?

Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2020-as évre 30 millió Ft osztalék került megállapításra. Akft. a tulajdonosoknak korábban 40.000 euró kölcsönt nyújtott. A kölcsön kompenzálásra kerül az osztalékkal. Milyen forintértékben kell a 40.000 euró kölcsönt kompenzálni az osztalékkal? (A társaság MNB-középárfolyamot használ.) A nyújtott kölcsönön felüli összeget pedig a tulajdonosok euróban kérik átutalni. Milyen összegű euróutalást kell megtenni a tulajdonosok felé? Hogyan kell ezt kiszámolni? A fenti gazdasági eseményekkel kapcsolatban milyen könyvelési tételek szükségesek?

Kérdés: Ügyfelemnek 2.656.710 Ft-tal tartozott egy cég, amelyre 1.328.355 Ft értékvesztés volt elszámolva. Több évig tartó felszámolási eljárás lezárásaként az ügyfelem a vagyonfelosztás során megkapott 1.380.617 Ft peresített követelést. Miként kell ezt a könyvelésben szerepeltetni? Hogyan vezetem ki az eredeti követelést és az értékvesztést (mivel szemben), és hogyan veszem fel az új követelést? A peresített követelésre kellene elszámolni értékvesztést? (2018 óta volt perben a felszámolt cég.) Semmit nem tudunk a tartozásról és a perről.

Kérdés: Egy étterem házhoz szállítással is foglalkozna. A házhoz szállítást munkaviszony keretén belül futárokkal oldaná meg, akik a saját autójukat használnák. A cég érdekében megtett utakról a munkavállalók útnyilvántartást vezetnének, ez alapján a NAV-norma és -üzemanyagár alapján történne a költségtérítés. Ebben az esetben milyen főkönyvi számlára kell a költségtérítést könyvelni, illetve kivaalap-e a költségtérítés? (Ez nem kiküldetés.)

Kérdés: A kft. 90%-os kedvezménnyel vásárolhatott telefonkészüléket és laptopot egy telefontársaságtól. Az eladó a számlán feltüntette az eredeti árat, a kedvezmény összegét és a fizetendő összeget is. Kérem a gazdasági esemény kontírozását! A tárgyi eszközök nyilvántartásában milyen összeggel kell nyilvántartásba venni a vásárolt eszközöket? A laptop eredeti ára 500 E Ft.