2069 talált cikk a kézirat kifejezésre

Kérdés: Egy IFRS-ek szerinti könyvvezetésre áttért adózó IFRS1 szerinti áttérésének napja 2016. 01. 01., adó szerinti áttérés napja 2017. 01. 01. Az adózó 2018. évi IFRS szerinti adózás előtti eredménye és adóalapja is alacsonyabb, mint a jövedelem- (nyereség-) minimum, ezért a bevallásában jelöli, hogy a jövedelem- (nyereség-) minimum összege után fizeti meg a társasági adót. A jövedelem- (nyereség-) minimum alapján fizetendő adója azonban kevesebb, mint az áttérés adóévét megelőző adóévben (tehát 2016-ban) megfizetett adó összege. Atársaság a bevallásában jelölte, hogy élni szeretne a Tao-tv. 18/D. § (8) bekezdésében foglaltakkal, miszerint a 6. § (2a) bekezdése és a II/A. fejezet figyelmen kívül hagyásával megállapított adóévi fizetendő adót tekinti fizetendő adónak. Az így megállapított adóalap és adózás előtti eredmény szintén nem éri el a jövedelem- (nyereség-) minimum összegét. Ha nem tért volna át a társaság az IFRS-ek szerinti könyvvezetésre, akkor a jövedelem- (nyereség-) minimum után fizetné meg a társasági adót. A fent felvázolt esetben mi minősül a társaság által fizetendő adó alapjának? Az IFRS-szabályok kihagyásával megállapított adóalap, vagy a jövedelem- (nyereség-) minimum? Mit kell a társaságiadó-bevallás 1829-01-06 183. sorában szerepeltetni?

Kérdés: A kft. egy társasházban ún. gépi beállót vásárolt. A gépi beálló négy gépkocsi beállására, tárolására alkalmas, ahol 2 db felső és 2 db alsó beálló van. Mellékeltem egy beálló fényképét. A tárolási szintek egy kulcs segítségével mozgathatók. A gépi beálló megvásárlása során a NAV ingatlanként kezelte a gépi beállót, és ennek megfelelően a teljes összegre illetéket szabott ki. (Mind a négy beállóra.) A számvitelben a gépi beálló ingatlan vagy műszaki berendezés, vagy annak értékét meg kell bontani két részre? Helyesen járt el a NAV, amikor a beálló értékét ingatlanként vette számításba?

Kérdés: Egy nyugdíjas magánszemély egy speciális szoftvert fejleszt ki, amelyet egy együttműködési megállapodás alapján egy szoftverkereskedelemre szakosodott cégen keresztül értékesít úgy, hogy a kft. által elért árbevétel 50%-a illeti meg a magánszemélyt. A magánszemélynek járó összeget lehet-e megbízásként értelmezni, és a 10% költséghányad figyelembevétele mellett számfejteni? (Pl. ha 100 Ft bevételt realizált a kft., akkor a magánszemélytől 50×0,9×0,15 = 6,75 Ft szja kerül levonásra a bruttó 50 Ft-ból.) Felmerült az is, hogy a magánszemélynél ez a tevékenység egy rendszeres értékesítésnek minősülhet a kft. felé, és így ezt számláznia kell, vagy adószámos magánszemélyként, vagy egyéni vállalkozóként. Az előző esetben az ellenérték kifizetése, adózása hogyan alakulna?

Kérdés: A számviteli törvény szerint kapcsolt vállalkozások-e az alábbi kft.-k? "A" kft. tulajdonosa két magánszemély 50-50%-ban, a magánszemélyek testvérek. A "B" kft. 25%-os tulajdonosa az "A" kft. 75%-ot a két testvér magánszemélyként tulajdonol 50-50%-ban. A "C" kft. 20%-os tulajdonosa szintén "A" kft., 80%-os tulajdonos a két testvér fele-fele arányban. A szavazati arányok a tulajdoni arányokkal azonosak. A részesedéseket az "A" kft. mérlegének melyik során kell kimutatni?

Kérdés: A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012/CXLVII. törvény 8. § (6c) bekezdés szerint:
"Ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget, b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak". Mentesül-e a 40 százalék adómérték megfizetése alól az a kifizető, aki az önkormányzattól átvett szakfeladat szerint, a városban nonprofit kft. keretein belül ellátja az orvosi ügyeletet, melyet az Egészségbiztosítási Alappal kötött szerződés szerint az Alap finanszíroz? Az ügyeletet természetesen több orvos bevonásával tudja ellátni, akik a nonprofit kft. felé mint kisadózó vállalkozók számláznak.

Kérdés: Van egy bt., amely 850 E Ft tagi kölcsönnel rendelkezik. A bt. évek óta nem működik, az ezt megelőző években megállapított tartozás kifizetése miatt keletkezett ez a kölcsön. A bt. meg akarja szüntetni a vállalkozást végelszámolással. Ha a tag lemond a tagi kölcsönről, akkor illeték- és adófizetési kötelezettség keletkezik. Alkalmazhat-e olyan megoldást, hogy a tag ázsiós tőkeemelést hajt végre befizetéssel, és abból fizeti vissza a tagi kölcsönt? Véleményem szerint a NAV nem vélelmezi ezt ajándékozásnak. A tőkeemelés természetesen a cégnyilvántartásba is bejegyzésre kerül.

Kérdés: Bármely gazdálkodó esetén szükséges-e kiadási és bevételi pénztárbizonylatot kiállítani a számlák mellé, vagy elegendő maga a számla?

Kérdés: A kft. 2021. február 1-jével a Tao-tv. hatálya alól áttér a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá. Ezért a 2021. január 1. és 31. közötti időszakról január 31-i fordulónappal, a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezések szerint számviteli beszámolót készít. A társaság 2020. évi beszámolóját a taggyűlés 2021. május 15-én fogadta el, egyidejűleg 10.000 E Ft osztalékot hagyott jóvá. A jóváhagyott osztalék számviteli elszámolására a 2016. évtől a beszámolót jóváhagyó tulajdonosi döntés alapján és annak időpontjával (2021. május 15-én) kerülhet sor eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként. Ataggyűlés által 2021. május 15-i döntéssel jóváhagyott osztalékot eredménytartalék csökkentéseként és kötelezettség növekedéseként a kivaáttérés miatti 2021. január 1-je és 31-e közötti időszak számviteli nyilvántartásaiban (lényegében a január 31-i fordulónapra készített mérlegben), vagy csak a 2021. május 15-i, illetve az azt követő számviteli nyilvántartásokban kell bemutatni?

Kérdés: A munkaadó (kivaadózás hatálya alatt) a nyolc általánossal nem rendelkező munkavállalóit kötelezi annak megszerzésére. Az általános iskola befejezésének költségeit megtéríti az érintett munkavállalóknak. Felmerült kérdések: A fenti költségtérítés miként adózik, milyen adókötelezettségek terhelik a kifizetéseket? A felmerült költségek miként számolhatóak el kivaadózás hatálya alatt?

Kérdés: Jogi személy lesz-e a társasház a 2021. évi XCII. törvény alapján? A jogi személlyé válás miatt változni fognak-e a társasházakra vonatkozó áfaszabályok? Eddig a kizárólag alaptevékenységet (közös költség beszedése) végző társasház nem vált automatikusan áfaalannyá. A jogi személlyé váló társasházaknak automatikusan a "lakóingatlan kezelése, üzemeltetése" fő tevékenységet kell bejelenteniük, és ezáltal általános áfakulcs alá tartozó szolgáltatás lesz a közös költség? Más lesz-e az áfa státusza a közös költség "üzemeltetési" részének, és más a "felújítási" résznek? Ha áfát kell felszámítani a közös költség után, a kapcsolódó áfa levonható lesz?