Találati lista:
181. cikk / 1930 Mérlegtételek értékelése
Kérdés: Az éves beszámoló összköltségeljárással készített eredménykimutatása esetében a 17. és 22. soroknál szereplő „ebből: értékelési különbözet” sorokon milyen értékelési különbözeteket kell kimutatni? Találkoztunk olyan véleménnyel, hogy a devizás átértékelések miatti különbözeteket is itt kell kimutatni. Véleményünk szerint azonban ezen részletező sorokban csak az Szt. 59/A. – 59/F. §-okban írt pénzügyi instrumentumok valós értéken történő értékeléséhez kapcsolódó átértékelést kell kimutatni.
182. cikk / 1930 Kivaadóalanynál áttérési különbözet szétváláskor
Kérdés: Kivaadóalany könyv szerinti értéken történt szétválása esetén, ha a változatlan formában tovább működő társaság a 2012. évi CXLVII. tv. 19. § (8a) bekezdése szerint a szétválás napjával ismételten választja a kivaalanyiságot, így nem lesz társaságiadó-alanyként üzleti éve, a kiválással létrejövő társaság pedig a Tao-tv. hatálya alá tartozóvá válik, hogyan kell az áttérési különbözetet kezelni a jogelőd, a kiválással létrejövő és a kiválást követően változatlan formában tovább működő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében és a számviteli nyilvántartásokban? A kérdés különösen a kiválást követően változatlan formában tovább működő gazdasági társaság esetében fontos, mivel annak a kivaalanyisága a szétválás napját követő nappal jön létre, és mivel a kivaalanyiság a szétválást megelőző napon szűnt meg, nincs olyan nap, amelyen a társaság kivaalanyisága ne állna fenn. A kiválást követően tovább működő gazdasági társaság a számviteli nyilvántartásait a kiválás bejegyzésének napjával ténylegesen nem zárja, a végleges vagyonmérleg alapját képező számviteli beszámoló készítésére és közzétételére nem kötelezett.
183. cikk / 1930 Felújított eszköznél a fejlesztési tartalék
Kérdés: 2020-ban vásároltunk egy használt tárgyi eszközt, közel 2 millió forintért. A korábban képzett fejlesztési tartalékunkból erre a vásárlásra oldottunk fel. Az eszköz 14,5%-os értékcsökkenésű műszaki berendezés. 2022-ben egy teljes felújításon esett át 2,5 millió forint értékben, amit az eszközre aktiváltunk. Hogyan alakul innentől a társaságiadó-törvény szerint már fejlesztési tartalék terhére elszámolt értékcsökkenés? Először a „fejlesztési tartalékos értékcsökkenés” fogy el, azután számolhatunk rá a társaságiadó-törvény szerint is? Mivel jelentősen nőtt az eszköz bruttó értéke, hamarabb kifut az előrehozott értékcsökkenés?
184. cikk / 1930 Munkabér megállapítása részben euróban, részben forintban
Kérdés: Ügyfelünk, egy magyar tulajdonú zrt. vezető tisztségviselői számára szeretnénk a munkabért részben euróban, részben forintban megállapítani. Lehetséges ez, vagy csak egy pénznem választható? Kérdés még, hogy a kifizetéskor, illetve annak könyvelésekor milyen árfolyamot kell használni?
185. cikk / 1930 Szolgáltatás bekerülési értéke alacsonyabb az eladási árnál (iparűzési adó)
Kérdés: A helyi iparűzési adó (hipa) szempontjából mi a helyes eljárás abban az esetben, ha egy szolgáltatást magasabb összegben vásárolunk meg, mint amennyiért azt tovább tudjuk számlázni? Konkrétan: ha a bejövő számla értéke meghaladja a továbbszámlázott összeget, akkor a hipaalap csökkentéseként csak a ténylegesen továbbszámlázott (változatlan formában továbbított) rész vehető figyelembe? Könyvelés szempontjából csak a továbbszámlázott értéknek megfelelő összeget kellene közvetített szolgáltatásként kimutatni a ráfordítások között, a maradékot pedig igénybe vett szolgáltatásként kell kezelni? Van erről valamilyen hivatalos, írásos forrás (jogszabály, NAV-állásfoglalás), amely ezt a gyakorlatot egyértelműen alátámasztja?
186. cikk / 1930 Fejlesztési tartalék lejárat előtti feloldása – egyéni vállalkozó
Kérdés: Egyéni vállalkozó fejlesztési tartalékot képzett 2022-ben, előreláthatóan nem tudja feloldani, van-e lehetősége arra, hogy a 2024. évi bevallásában visszafizeti az adókat, késedelmi pótlékkal? Ha van rá lehetőség, milyen teendői vannak?
187. cikk / 1930 Vontatható szivattyú és kompresszor minősítése
Kérdés: A vontatható szivattyú és kompresszor járműnek számít?
188. cikk / 1930 Hiba és hibahatás számszerűsítése
Kérdés: Számviteli hiba és hibahatás számszerűsítése kapcsán szeretnénk véleményüket kérni, hogy az alábbi, egymással szoros összefüggésben levő események saját tőkét érintő hibaösszegének meghatározása során két külön hibaként kezelendőek [1a) és 2a) opció], vagy összevonhatók-e [1b) és 2b) opció]?
1) Előző évet érintő nem könyvelt marketingköltség-számla (1 millió Ft) és annak továbbszámlázásának (1,2 millió Ft) elmaradása.
1a)
1. nem könyvelt költség: 1 M Ft – 90 E Ft tao = 910 E Ft (saját tőkét csökkentő)
2. nem könyvelt bevétel: 1,2 M Ft – 24 E Ft (hipa 2%) – 106 E Ft (tao) = 1070 E Ft (saját tőkét növelő)
Saját tőkét érintő hiba és hibahatás: 1.+2. = 1980 E Ft
1b) nem könyvelt költség és kapcsolódó bevétel: (1,2 M Ft – 1 M Ft) – 24 E Ft (hipa 2%) – 16 E Ft tao = 160 E Ft (saját tőkét növelő)
Saját tőkét érintő hiba és hibahatás: 160 E Ft
2) Előző évet érintően tévesen a költségek között kimutatott tárgyi eszköz (500 E Ft) és az ahhoz kapcsolódó hiányzó értékcsökkenés (25 E Ft)
2a)
1. tévesen könyvelt költség: 500 E Ft – 45 E Ft tao = 455 E Ft (saját tőkét növelő)
2. nem könyvelt értékcsökkenés: 25 E – 2 E Ft (tao) = 23 E Ft (saját tőkét csökkentő)
Saját tőkét érintő hiba és hibahatás: 1.+2. = 458 E Ft
2b) tévesen könyvelt költség és nem könyvelt értékcsökkenés: (500 E Ft – 25 E Ft) – 43 E Ft tao = 432 E Ft (saját tőkét növelő)
Saját tőkét érintő hiba és hibahatás: 432 E Ft
1) Előző évet érintő nem könyvelt marketingköltség-számla (1 millió Ft) és annak továbbszámlázásának (1,2 millió Ft) elmaradása.
1a)
1. nem könyvelt költség: 1 M Ft – 90 E Ft tao = 910 E Ft (saját tőkét csökkentő)
2. nem könyvelt bevétel: 1,2 M Ft – 24 E Ft (hipa 2%) – 106 E Ft (tao) = 1070 E Ft (saját tőkét növelő)
Saját tőkét érintő hiba és hibahatás: 1.+2. = 1980 E Ft
1b) nem könyvelt költség és kapcsolódó bevétel: (1,2 M Ft – 1 M Ft) – 24 E Ft (hipa 2%) – 16 E Ft tao = 160 E Ft (saját tőkét növelő)
Saját tőkét érintő hiba és hibahatás: 160 E Ft
2) Előző évet érintően tévesen a költségek között kimutatott tárgyi eszköz (500 E Ft) és az ahhoz kapcsolódó hiányzó értékcsökkenés (25 E Ft)
2a)
1. tévesen könyvelt költség: 500 E Ft – 45 E Ft tao = 455 E Ft (saját tőkét növelő)
2. nem könyvelt értékcsökkenés: 25 E – 2 E Ft (tao) = 23 E Ft (saját tőkét csökkentő)
Saját tőkét érintő hiba és hibahatás: 1.+2. = 458 E Ft
2b) tévesen könyvelt költség és nem könyvelt értékcsökkenés: (500 E Ft – 25 E Ft) – 43 E Ft tao = 432 E Ft (saját tőkét növelő)
Saját tőkét érintő hiba és hibahatás: 432 E Ft
189. cikk / 1930 Korrigálható-e a hibásan közzétett beszámoló?
Kérdés: Adott egy társaság, amelynek a beszámolóját és az azt jóváhagyó határozatát a könyvelőjük helytelenül tette közzé, nem a végleges taggyűlési határozata került közzétételre a könyvelő hanyagságából adódóan. A társaság kiva hatálya alá tartozott, a könyvelő a tervezetet tette közzé, melyben még esetleges osztalék jóváhagyása szerepelt. A végleges beszámolóban és határozatban azonban a tulajdonosok nem döntöttek jóváhagyott osztalékról. A helytelenül közzétett határozatot már nem lehetett visszahívni, az egyéves határidőből kiesett a társaság, mikor szembesült a hibásan közzétett adatokról. Mivel a társaság az osztalékot nem hagyta jóvá, beszámolójában sem vezette át azt. A kivaalapot következő évben nem növelte meg a jóváhagyott osztalékkal. Miként lehet a helytelenül közzétett beszámolót korrigálni, ha a visszahívására már nincs lehetőség, és nem a végleges taggyűlési határozatok kerültek közzétételre? A hatóságok előtt elégséges a ténylegesen aláírt taggyűlési határozatok bemutatása ez esetben, vagy mi a helyes eljárás, ha a könyvelő téves határozatot tesz közzé?
190. cikk / 1930 Átalányadózónál kamattámogatás
Kérdés: Átalányadózó egyéni vállalkozó a 39/2011. (V. 18.) VM rendelet alapján kamat-, kezességi támogatásban részesül, a támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet hatálya alá tartozik. Az igazolást a MÁK küldi meg. Bankszámlakivonaton csak a kamatterhelés jelenik meg, a hitel alszámlán van feltüntetve a támogatás folyósítása, lehívása. A bank negyedév végén vonja le a hitelkamatot. A támogatás milyen bevétele lesz az egyéni vállalkozónak, átalányadózóként?
