492 talált cikk a kiállítás kifejezésre

Kérdés: Cégünk az APEH-állásfoglalás 1.4. pontja szerint az üzleti és a magánbeszélgetések eltérő kódolásával teljesíti a magán- és az üzleti beszélgetések szétválasztását. A magánbeszélgetések listái az alkalmazottak részéről megtérítésre kerül (technikailag bérlevonással). Kötelező-e dolgozónként külön számlát kiállítani, avagy elképzelhető összevont számla, részletező számlamelléklettel?

Kérdés: A kft. magánszemélyektől bérel lakást iroda céljára. A közüzemi költségeket átírattuk a kft. nevére. A közös költségeket is a kft. fizeti. Több helyen olvastam, hogy a közös költséget a magánszemélynek kell megfizetnie, a kft. csak a magánszemély által számlázott bérleti díj részeként számolhatja el költségként. Miért nem lehet a banki befizetés és a szerződés alapján a kft.-nél saját költségként elszámolni? Hiszen a költségelszámolás hiteles bizonylatolása így is biztosítva van. Melyik számviteli vagy adózási alapelv sérül, ha a költség közvetlenül a bérbevevőt terheli?

Kérdés: A kibocsátott előlegszámlát kifizetik. Ezt követően történik az áru fizikai átadása és a teljes összegről a számla kiállítása. Ezzel egyidejűleg készül egy külön számla, amelyen az előleg negatív előjellel szerepel, "előleg vissza" jelöléssel. A vevő a két számla közötti különbözetet fizeti meg. Elfogadható ez így?

Kérdés: Elismert, szerződés szerint járó teljesített, de nem december 31-ei teljesítéssel számlázott teljesítési segédeknek – egyéni vállalkozóknak – járó összegeket hogyan kell év végén a mérlegben szerepeltetni, ha a vevő a szerződés szerinti összegeket a megkötött szerződésekből pontosan meg tudja határozni?

Kérdés: Az ingatlan birtokba adása 2006 márciusában megtörtént, a vételár teljes megfizetéséig az eladó a tulajdonjogot fenntartotta. Augusztusban – fizetési késedelem miatt – a szerződést újratárgyalták, és úgy rendelkeztek, hogy az eredeti állapotot visszaállítják. Az újratárgyalás során a korábbi vevő új partnerével az időközben megosztott területet meg akarja vásárolni. Ez esetben helyesbítő vagy sztornószámlát kell adni a korábbi vevő részére a márciusban kiállított számlához kapcsolódóan? Amennyiben sztornószámlát, azt melyik időszakban kell az áfabevallásban szerepeltetni?

Kérdés: Kötelező-e a strand- és uszodaüzemeltetésnél a pénztárgép használata? A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet rendelkezik a pénztárgép kötelező használatáról, amely hivatkozik a 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott üzletkörökre. Ebben nincs a strandra, uszodára vonatkozó előírás. A strand- és uszodaszolgáltatásnál előre nyomott, sorszámmal ellátott, szigorú számadású nyilvántartásban szereplő jegy alkalmazható-e, vagy a nyugtaadási kötelezettségünknek csak pénztárgéppel lehet eleget tenni? Milyen jogszabály szabályozza ezt?

Kérdés: Helyes-e a részszámla és az utána következő végszámla könyvelése a következő módon? Tényleges szállítás még nem történt, a részszámlát 2006. 05. 13-án a szerződésbeli megállapodás szerinti teljesítésigazolás alapján állítják ki (nettó érték 500 Ft), könyvelése automatikusan: T 311 – K 911, 500 Ft. A végszámla teljesítési dátuma 2006. 08. 09., a tényleges szállítás (átadás/átvétel) megtörtént. A számlán szereplő tételek nettó értékei: megrendelt tételek: 1000 Ft (könyvelése automatikusan: T 311 – K 911), már kifizetett részszámla: -500 Ft (könyvelése automatikusan: T 311 – K 911, negatív előjellel), végösszeg: 500 Ft. A kifizetett részteljesítések levonásának könyvelése valóban jóváírásnak minősül? A számítógépes környezet és az adatbázis-kezelési logikai összefüggések miatt megengedhető-e egy gazdasági esemény több részletre bontott könyvelése? Mi a helyes megoldás?

Kérdés: Mi a teendő a bíróság által évekkel ezelőtt megítélt, de azóta sem rendezett követelésekkel? Visszamenőlegesen is hatályos a rendelkezés? Amikor azt a bíróság megítélte, akkor a peresített követelést a pénzügyi rendezéshez kapcsolódóan kellett kimutatni.

Kérdés: Ha a szolgáltatást igénybe vevő nem kap egy szolgáltatásról számlát, ki követ el mulasztást, illetve ki sérti a számlaadással kapcsolatos előírásokat: a szolgáltatást igénybe vevő vagy a szolgáltató?

Kérdés: Uniós tagállami vevőnk 3 hónap múlva visszaküldi az általunk gyártott terméket, amelyről visszáruszámlát állítunk ki. Kérdésem, hogy milyen dátumú árfolyamot kell figyelembe vennünk?