481 talált cikk a kivezetés kifejezésre

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?

Kérdés: 2013-ban az egyik személygépjárművet ellopták. A tárgyi eszközök közül kivezettük. 2016-ban a rendőrség fellelte a személygépjárművet, amit szeretnénk értékesíteni. Milyen könyvelési tételek tartoznak ehhez az eseményhez? Érinti ez a társasági adót?

Kérdés: Alapítókkal szembeni kötelezettségként mutatjuk ki a 2016. év előtti jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalékot. A 2016. évi változások következtében mi lesz ennek a sorsa? Kötelezettség marad, vagy vissza kell vezetni az eredménytartalékba?

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!

Kérdés: A vállalkozások egymás közötti kapcsolatában, illetve a vállalkozások és az önkormányzatok között is rendszeresen előfordul, hogy eszközöket adnak át, illetve szolgáltatást nyújtanak térítés nélkül. Ennek a szabályai 2016-tól – olvasatunk szerint – érdemileg változtak. Lehetne erről bővebben olvasni, a megváltozott szabályoknak megfelelő könyvviteli előírásokat megismerni?

Kérdés: A bt. 2012-ben átalakult kft.-vé. Az átalakulás előtt csak a tagoknak tartozott 9700 E Ft-tal: T 3811 – K 4751. Az átalakulás előtt a tagok pótbefizetést eszközöltek 9700 E Ft összegben, ami a lekötött tartalékba került. T 3811 – K 4142. A cég a tagoknak visszafizette a tagi kölcsönt: T 4751 – K 3811, 9700 E Ft. Helyes-e a könyvelés? Van-e kötelezettség a lekötött tartalékba helyezés miatt (pl. illetékfizetés stb.)?

Kérdés: Egy három tagból álló kft. 2011-ben az egyik tag üzletrészét névértéken visszavásárolta. Ekkor a jegyzett tőke 50 millió, míg a saját tőke 500 millió Ft volt. A saját üzletrészt térítés nélkül átadta a másik két tagnak. A tagok egyike mind az eredeti, 2006-os névértéken történő üzletrész szerzését, mind pedig a 2011-es ingyenesen kapott üzletrészszerzést bejelentette az adóhatóságnak. 2016-ban a tag a teljes részesedését értékesíti, mint bejelentett részesedést, 300%-os árfolyamon. Ez esetben milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik?

Kérdés: Kérdés: Az elengedett kötelezettség számviteli elszámolása egyszerű volt 2015 végéig. A hitelező által elengedett követelést rendkívüli bevételként kellett elszámolni, és időbelileg csak akkor kellett elhatárolni, ha a kötelezettség beszerzett eszköz(ök)höz kapcsolódott, és az eszköz még a könyvekben szerepelt, maximum a kapcsolódó eszköz könyv szerinti összegében kellett elhatárolni, az elhatárolt összeget a kapcsolódó eszköz bekerülési (könyv szerinti) értékének költségként, ráfordításként történő elszámolásakor kellett megszüntetni. Hogyan változott ez 2016-tól, és hogyan kell az új előírások alapján könyvelni?

Kérdés: Kérdés: A jogutód nélküli megszűnéssel kapcsolatos, a tulajdonost érintő tételeket 2015. év végéig a rendkívüli tételek között kellett kimutatni. Január 1-jétől nincs sem rendkívüli bevétel, sem rendkívüli ráfordítás, továbbá az ún. bruttó elszámolás helyett az ún. nettó elszámolás érvényesül. Az új előírások szerint hogyan kell könyvelni? Ha lehet, akkor a könyvelést számszerű adatokkal kérem bemutatni.

Kérdés: A társaság 2015-től egyéb termék ügynöki nagykereskedelmével is foglalkozik. Különféle termékekből beszerez 1-1 darabot (tisztítószer, vitamin, tészta stb.) normál méretben, kiszerelésben, amelyeket feloszt kisebb csomagokra, és bemutatókon árumintaként bemutatja/kóstoltatja, értékesítésre nem kerül. Jelenléti ívet vezet a bemutatókon részt vevőkről, és kimutatást küld arról, hogy mennyi árut osztott szét. Amikor valaki terméket vesz a termékgyártó cégtől, akkor a társaság a termékgyártó cégnek számlát állít ki a jutalékról. A bejövő számlákat készletre vesszük, az áfát nem helyezzük levonásba. A készlet – a kimutatás alapján – elábéként kerül kivezetésre. Tudomásunk szerint termékminta vásárlása (és annak szétosztása) esetén nem kell magánszemélynek adott juttatásként kezelni. Tekinthetők-e a normál kiszerelésből a társaság által kiporciózott mennyiségi kiszerelések termékmintáknak, és könyvelhetők-e a fent leírtak alapján?