721 talált cikk a kölcsön kifejezésre

Kérdés: Osztrák tulajdonú, Magyarországon bejegyzett kft.-nek a külföldi magánszemély tulajdonosai kölcsönt bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére. Az ez után járó kamatot (kb. 500-1000 E Ft) a kft. a magánszemélyek részére kifizetné. Ezt a kifizetést milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli? Amennyiben osztalékot vennének fel ezek a külföldi magánszemélyek, azt milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhelné?

Kérdés: A kft.-nek idegen forrásra volt szüksége, a társaság azonban nem tudott bankhitelt igénybe venni. Ezért az ügyvezető jelzáloghitelt vett fel, amit a társaság rendelkezésére bocsátott. Hogyan lehet a felvett hitel összegét a társaságba bevinni? Az ügyvezető által felvett jelzáloghitel kamatait a társaságnál mikor, milyen módon lehet elszámolni?

Kérdés: Építőipari cég egyik partnere részére rövid határidőre, kamatmentes kölcsönt adott. Felszólítások ellenére sem történt meg a kölcsön viszszafizetése. Amennyiben a cégvezetés elengedné a kölcsöntartozást, az érinti-e a társaságiadó-alapot?

Kérdés: A kft. 2004-ben beruházási hitelt vett fel. Ehhez kapcsolódóan a kezességet vállaló bank 1300 E Ft garanciavállalási díjat számlázott ki, a számlában feltüntette az elszámolási időszakot 2004. 04. 29.-2010. 12. 31., a kölcsön futamidejével azonosan. A kft. a garanciavállalási díjat az elszámolási időszak alatt kívánja költségként leírni, azaz a díjat időbelileg elhatárolja. Helyes ez így?

Kérdés: Ha a munkáltató önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a munkavállalónak kiegészítést fizet be, amit a munkáltató költségként elszámol és a munkavállaló kedvezményt nem vesz utána igénybe, a havi minimálbér összegéig teheti. A fizetés történhet-e év végén egy összegben, vagy havonta kell teljesíteni ahhoz, hogy adómentes egyéb jövedelem maradjon a magánszemélynél?

Kérdés: Társaságunk főtevékenysége építőipari gépek, berendezések kölcsönzése. Vannak olyan speciális földgépek, amelyek működtetését csak az arra a típusú nehézgépre vonatkozó gépkezelői vizsgával és a gépkezeléshez szükséges egyéb dokumentumokkal rendelkező gépkezelő láthatja el. Az ilyen típusú gépeket csak gépkezelővel együtt adhatjuk bérbe. A szerződés egyértelműen rögzíti, hogy a bérbevevő feladata a biztonságos működés feltételeinek biztosítása, továbbá a műszaki irányítás feladatának ellátása. A bérbevevő számos esetben székhelyünktől eltérő helységekben foglalkoztatja a szóban forgó gépeket, amiről információval nem rendelkezünk. Meg kell-e osztani a "gépkölcsönzés gépkezelővel" címen realizált bevételt az önkormányzatok között a helyi iparűzési adó megállapításához?

Kérdés: Vannak cégek, ahol a tagok, tulajdonosok hivatalosan külföldön dolgoznak. Előfordul, hogy a cég nevére vásárolnak a saját valutájuk felhasználásával, amit ezzel a cég rendelkezésére bocsátottak, majd azt a cégtől forintban megkapják. Ezt úgy kellene könyvelni, hogy a tag, a tulajdonos valutában tagi kölcsönt ad, amit a cég forintban fizet vissza. Lehetséges ez az eljárás? Vagy a cégnek a valutát előre meg kell vásárolnia, és csak abból lehet külföldön vásárolni?

Kérdés: A kft. munkavállalói részére önsegélyező pénztárba minimálbér alatti összeget utal át. A dolgozók az önsegélyező pénztártól a bankszámlájukra megkapják a kft. által átutalt összeg 87 százalékát. A dolgozóink az önsegélyező pénztár felé igazolják a támogatás jogosságát, pl. időskorúak támogatása nyugdíjazásról szóló határozattal, iskoláztatási támogatás iskolalátogatási igazolással. Az önsegélyező pénztár által átutalt összeg felhasználásáról igazolást nem kérnek. Kell-e ilyen esetben a kft.-nek vagy a dolgozónak adót, járulékot fizetnie?

Kérdés: Az eva hatálya alá bejelentkezett önálló bírósági végrehajtó munkadíja és költségátalánya fejében a végrehajtást kérőtől kapott előleget az Eva-tv. 6. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján nem bevételként tartjuk nyilván, mivel ezen összeget fő szabályként a 14/1994. IM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése értelmében az adós köteles viselni. Ezen összeg a végrehajtónál kötelezettség, a megelőlegezett összeg a végrehajtáskérőnek visszajár. Ha az adós nem tud fizetni, akkor a végrehajtási eljárás lejártakor válik evás bevétellé az átvételi elismervényen átvett pénzösszeg. Helyesen járunk-e el?

Kérdés: A kft. tagja tagi kölcsönt nyújtott a társaságnak. A tagi kölcsön visszafizetési határideje lejárt, de a tag nem kéri vissza a nyújtott összeget, hanem azt tőkeemelésre szeretné fordítani. Lehetséges-e ez? Ha igen, hogyan kell ezt könyvelni? Miként fog változni a jegyzett tőke aránya a tagok között? Van-e a tőkeemelésnek a kft.-t terhelő adóvonzata?