724 talált állásfoglalás a kölcsön kifejezésre

Kérdés: A kft. munkavállalói részére önsegélyező pénztárba minimálbér alatti összeget utal át. A dolgozók az önsegélyező pénztártól a bankszámlájukra megkapják a kft. által átutalt összeg 87 százalékát. A dolgozóink az önsegélyező pénztár felé igazolják a támogatás jogosságát, pl. időskorúak támogatása nyugdíjazásról szóló határozattal, iskoláztatási támogatás iskolalátogatási igazolással. Az önsegélyező pénztár által átutalt összeg felhasználásáról igazolást nem kérnek. Kell-e ilyen esetben a kft.-nek vagy a dolgozónak adót, járulékot fizetnie?

Kérdés: Az eva hatálya alá bejelentkezett önálló bírósági végrehajtó munkadíja és költségátalánya fejében a végrehajtást kérőtől kapott előleget az Eva-tv. 6. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján nem bevételként tartjuk nyilván, mivel ezen összeget fő szabályként a 14/1994. IM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése értelmében az adós köteles viselni. Ezen összeg a végrehajtónál kötelezettség, a megelőlegezett összeg a végrehajtáskérőnek visszajár. Ha az adós nem tud fizetni, akkor a végrehajtási eljárás lejártakor válik evás bevétellé az átvételi elismervényen átvett pénzösszeg. Helyesen járunk-e el?

Kérdés: A kft. tagja tagi kölcsönt nyújtott a társaságnak. A tagi kölcsön visszafizetési határideje lejárt, de a tag nem kéri vissza a nyújtott összeget, hanem azt tőkeemelésre szeretné fordítani. Lehetséges-e ez? Ha igen, hogyan kell ezt könyvelni? Miként fog változni a jegyzett tőke aránya a tagok között? Van-e a tőkeemelésnek a kft.-t terhelő adóvonzata?

Kérdés: Mivel az egyszemélyes kft. gazdálkodása év közben – a közbenső mérleg alapján – veszteségesnek mutatkozott, az alapító nagy összegű pótbefizetésről rendelkezett. A pótbefizetés összegét a társaság beruházásra költötte. A 2003. évi éves beszámoló szerint a kft. jelentős összegű nyereséget realizált. A Gt. vonatkozó előírása szerint, a veszteségek pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket vissza kell fizetni. Ha a kft. ezen kötelezettségének eleget tesz, működésképtelenné válik. Mi a teendő?

Kérdés: Belföldi fuvarozással foglalkozó kft. külföldi fuvarozást is végez. Hogyan kell elszámolni az ebből származó bevételt, ha Közösségen belüli fuvarról, illetve ha harmadik országba történő szállításról van szó?

Kérdés: Hogyan és milyen értéken könyvelendő a tagi kölcsön tárgyi eszközzel történő kiegyenlítése?

Kérdés: Kapcsolódóan a Számviteli Levelek 89. számában az 1832. kérdésre adott válaszhoz: X cég hitel igénybevételével töltőállomást épít. A beruházást azonban nem tudja befejezni. Megállapodik Y céggel, hogy az befejezi a beruházást. Ezt követően mind a két cég aktiválja az általa megvalósított beruházást. A töltőállomást Y cég működteti, viseli annak terheit és szedi annak hasznát. Az X cég nevén lévő hitel törlesztőrészleteit és kamatát X cég helyett Y cég fizeti. A banki tartozás megszűnésekor X cég a könyveiben nyilvántartott töltőállomás értékéből a tőketörlesztéssel azonos értéket átad Y cégnek. Az Y cégnél elszámolt kamat növeli-e a társaságiadó-alapot vagy sem? Hogyan kell mindezt elszámolni?

Kérdés: Cégünknél felmerült, hogy a dolgozóknak szeretnénk segíteni lakás célú vagy egyéb gondjaik megoldásában úgy, hogy a vállalat hitelt, kölcsönt nyújt részükre. A problémánk a következő: hogyan lehet úgy kölcsönt adni, hogy a dolgozónak ne keletkezzen jövedelme, valamint a cég is "jól" járjon?

Kérdés: A kapott banki kamatról számlát nem kapunk. Az áfabevallásban ezt tárgyi adómentesként szerepeltessük? Az anyavállalat hitelt nyújt a leányvállalatnak, a kapott kamat tárgyi adómentesnek minősül-e?

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető bt. evaalanyisága megszűnésekor visszatér az Szt. hatálya alá. Nyitómérlegébe milyen kötelezettségeket vehet fel? Felveheti-e kötelezettségei közé az evás időszak alatt megtermelt jövedelem osztalékkifizetési kötelezettségét? Felvehet-e a taggal szembeni kötelezettséget tagi kölcsönből?