724 talált állásfoglalás a kölcsön kifejezésre

Kérdés: Évek alatt felgyülemlett tagi hitel elengedésére van-e lehetőség? A tagi kölcsönről a beltag lemond a bt. javára. Hogyan kell ezt számvitelileg kezelni? Kapcsolódik-e hozzá adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Vadásztársaság és a mezőgazdasági termelő között évek óta visszatérő probléma a vadállomány által okozott kár mértékének megállapítása és megfizetése. Kölcsönös érdekek alapján, a viták (perek) elkerülésére megállapodást kötöttek a felek a vadkár mértékétől független, de feltételekhez kötött vadkárátalány fizetésére. Minősíthető-e ez az átalány megállapodáson alapuló (számlaadási és áfafizetési kötelezettséget nem keletkeztető) kifizetésnek?

Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?

Kérdés: Az az egyéni vállalkozó, akinek nincs jogosítványa, autója, azonban van a családban vagy rokoni körben olyan, aki szívesen elviszi a vállalkozót bárhová – ahová nyilván a munkája köti, és egyébként célszerűtlen lenne vonattal, busszal mennie –, elszámolhat-e személygépjármű-költséget, ha igen, hogyan?

Kérdés: Pénzintézetünk az elmúlt évek során folyósított saját dolgozó részére a mindenkori jegybanki alapkamaton, az Szja-tv. 38. §-ában meghatározott, lakáscélú feltételeknek megfelelő kölcsönt. Igénybe veheti-e a dolgozó az Szja-tv. 38. §-ában meghatározott lakáscélú kedvezményt (max. 240 ezer forint)? Az APEH 2001/1. iránymutatásából úgy értelmezhetjük, hogy nem, de mi vitatjuk, ha a pénzintézet dolgozójának szociális vagy esetileg pénzkölcsönt nyújt. Egy hosszú futamidejű lakáscélú kölcsön véleményünk szerint nem szociális és nem eseti jellegű. A dolgozók részére a saját hirdetményünkhöz képest valóban alacsonyabb a kamatláb, de a második bekezdés a piaci lakáshiteleknél alacsonyabb kamatlábat definiál. Ha megnézzük, a piacon pl. használt lakás vásárlására akár 6 százalékos kölcsön is felvehető, tehát ennél az általunk alkalmazott kamatláb magasabb. Az igaz viszont, hogy a dolgozónak nyújtott hitelfeltételek bárki számára nem elérhetőek.

Kérdés: Videokazettákat és DVD-ket kölcsönző vállalkozás folyamatosan vásárolja a megjelenő új filmeket, amelyek bekerülési értékét azonnal anyagköltségként számolja el. Év végén nem mutat ki készletértéket. Helyes-e ez a módszer, annak ellenére, hogy a kazetták a vállalkozás tulajdonában maradnak?

Kérdés: A kft. ügyvezetője, mint tag, 35 százalékos részesedésű. A munkáltatói jogokat ő gyakorolja, a legutolsó tagváltozások óta. Korábban külföldi tagok is voltak. Ez az ügyvezető munkaviszonyban látja el főfoglalkozásként feladatát. A meghatározó külföldi tagok után a munkáltatói feladatot ezzel az ügyvezetővel kapcsolatban egy másik ügyvezető látja el. Lehet-e probléma e megoldással, amely taggyűlési határozattal is érvényesítve van?

Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.

Kérdés: Éves beszámolót készítő, kettős könyvvitelt vezető vállalkozás esetében az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba befizetett, akár több hónapra előre befizetett munkáltatói hozzájárulást mikor, melyik hónapra kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni?

Kérdés: A munkáltató a vele munkaviszonyban álló munkavállaló részére lakásvásárláshoz kamatmentes kölcsönt nyújt, melynek összege 2 millió forint, 60 hónapra, egyenlő havi részletfizetéssel. A kölcsön nyújtása, illetve annak visszafizetése pénzintézeten keresztül, annak közvetítésével történt, illetve történik. A munkavállaló egyedülálló, a lakás nagysága: 54 négyzetméter, a vételár: 5,4 millió forint. Helyesen értelmezte-e a társaság a fentiek alapján a 12/2001. Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigény mértékét?