4472 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Cégünk gépi hímzést végez. Minden termékhez külön fájl készül, ami a gépi hímzést vezérli. Van olyan partnerünk, aki a hímzett termék mellé kéri az ő termékéhez tartozó fájlt, amivel ő bármikor, bárhol gyártathat a termékből. A mi cégünknek nincs szoftvergyártási, -előállítási tevékenysége. Ezeket a fájlokat – mint szellemi terméket – nyilvántartásba kell venni? Ha igen, milyen áron? El lehet adni ezt a fájlt? Ha igen, akkor mint szoftvert, vagy a termék részeként lehet értékesíteni?

Kérdés: A kft. 2012-ben budapesti belterületi ingatlant vásárolt, amelyet tárgyi eszközként vettek nyilvántartásba. 2013 júliusában haszonélvezeti jogot alapító szerződéssel egy magánszemély részére holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítottak. A haszonélvezeti jogosult számára a kft. 11 000 E Ft+áfa összegű számlát állított ki. Hogyan kell ezt könyvelni?

Kérdés: Társaságunk többek között kereskedelmi képviseleti tevékenységet lát el külföldi kapcsolt vállalkozások részére. Ezen résztevékenység összes költségét havonta számlázzuk a partnercégek felé. A képviseleti tevékenységhez kapcsolódóan jelentős összegű reprezentációs költség merül fel. Ha ezen reprezentációs költségeket jól alátámaszthatóan számlázzuk a külföldi fél részére, akkor cégünk mentesülhet-e a reprezentációt terhelő közterhek megfizetése alól?

Kérdés: TÁMOP 2.1.3. pályázat keretében oktatott alkalmazott munkaviszonya közös megegyezéssel/felmondással megszűnik. A tanulmányi szerződésben vállalta, hogy a képzés befejezésétől számított egy éven belül nem szakítja meg a munkaviszonyát, ellenkező esetben a tanfolyam költségét levonjuk tőle. Levonható? A pályázatnál a költséggel egyenlő volt a bevétel. Ha az alkalmazottól levonjuk, az előbbi egyezőség nem lesz igaz. Ugyanakkor mégis "károsul" a társaság, ha nem vonja le, mert más munkavállalóra is költhette volna a pályázati összeget.

Kérdés: Vállalkozásunk könyvelési szolgáltatást végez. Vannak olyan ügyfeleink, akik havonta, vannak, akik negyedévenként fizetnek. Helyes-e a gyakorlatunk, hogy a számlákat a tárgyhót követő hó 10-ig kiállítjuk, és a teljesítés dátuma megegyezik a fizetési határidővel? Azok, akik negyedévente fizetnek, jellemzően őstermelők, és a járulékbevallásukat negyedévenként, a negyedévet követően készítjük el. A szolgáltatás fizikai értelemben (a tényleges könyvelés) könyvelési szolgáltatásnál is a tárgyhónapot követően, a bevallások benyújtását követően teljesül, valósul meg. A könyvelésben a könyvelési szolgáltatást mindig az adott tárgyhónapra kell könyvelni, és az áfát pedig a számlán feltüntetett teljesítési időpontra? A negyedéves bevallásokat pedig arra a hónapra, amikor ténylegesen megtörtént a bevallás?

Kérdés: Hogyan kell az e-útdíjat elszámolni? Lehet-e közvetített szolgáltatás? A fuvarozó cég feltüntetheti-e külön tételként a számláján, és az így feltüntetett útdíj is csökkenti a helyi iparűzési adót? A helyi iparűzési adó csökkentéseként csak a megtett úttal arányos útdíj vonható le, a sima autópálya-matricák nem? És a külföldön megfizetett megtett úttal arányos díj 7,5%-a levonható?

Kérdés: A Trafik Bt. alapítását megelőzően, de azzal összefüggésben keletkeztek költségek, például a koncessziós szerződés megkötéséhez szükséges adóigazolások díjai, erkölcsi bizonyítvány díja stb., amelyek bizonylatait a bt. beltagjának nevére állították ki. Ezek a költségek elszámolhatók a bt.-ben? Vannak adózási terhei az elszámolhatóságnak?

Kérdés: A társaság egyszemélyes tulajdonosa újonnan alakított társaságát el kívánja ajándékozni magánszemély ismerősének. A társaság jegyzett tőkéje 3 millió forint. A társaságban egy lakóingatlan van, 22 millió forint értékben, amelynek forrása tagi kölcsön. Az ügylet során kit és milyen mértékű adó- és illetékfizetési kötelezettség terhel?

Kérdés: Az önkormányzat saját tulajdonú kft.-jének engedményezési szerződés keretein belül 33 millió forint összegű követelésállományt adott át ingyenesen (tőke, ügyleti kamat, késedelmi kamat, költség és egyéb járulék tételek). A követelés behajthatóságáért a kft. nem felel. A követelés összege abból halmozódott fel, hogy egy másik kft. írásban vállalta, hogy árkedvezményt biztosít, ha az önkormányzat a szolgáltatás ellenértékét egy összegben rendezi. Az önkormányzat teljesített, a másik kft. nem. A kft.-nek az engedményezett követeléssel közel azonos nagyságú kötelezettsége áll fenn a másik kft.-vel szemben, amelyet a kft. szeretne kompenzálni. Kell-e és hogyan szerepeltetni a kft. könyveiben az engedményezett összeget? Kell-e a kompenzáláshoz megegyezés a két fél részéről?

Kérdés: Társaságunk bérelt ingatlanon végzett beruházást. Helyesen járunk-e el akkor, ha a beruházás összegét a kapott számla alapján továbbszámlázzuk a bérbeadónak? A megállapodás alapján a beruházás teljes összegét a bérbeadó megtéríti. Mi a helyes számviteli elszámolása a bérelt ingatlanon végzett beruházás költségének?