Találati lista:
2061. cikk / 4472 Hasznosítási díj elszámolása
Kérdés: Társaságunk 2011-ben a saját előállítású termékek termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítésére átvállalási és hasznosítási szerződést kötött koordináló szervezettel. A társaság belföldi vevőjével olyan megállapodást kötött, hogy a hasznosítási díjat a koordináló szervezet számlája alapján a vevőnek számlázhatja. A vevő által számla alapján megfizetett díjat árbevételként kell elszámolni? A koordináló szervezet által felszámított szolgáltatási díjat eladott szolgáltatás értékeként kell számításba venni a beszámolóban?
2062. cikk / 4472 Méhcsalád nyilvántartása, amortizációja
Kérdés: Egy kft. méhészkedéssel kíván foglalkozni. A méhcsaládok beszerzése várhatóan 30 000 Ft/db áron történik. A beszerzett méhcsaládok elszámolhatók-e a beszerzéskor egy összegben költségként, vagy tenyészállatként kell állományba venni? Egy méhcsalád esetében az anyaméh 2-3 évig él, míg a dolgozó méhek nyári időszakban 50-60 napig. A méhcsalád 2-3 év után teljesen kicserélődik.
2063. cikk / 4472 Állami támogatás bérnevelési szerződéshez kapcsolódóan
Kérdés: X kft. Y termelővel bérnevelési szerződést köt. Ennek értelmében a kft. saját állatát kihelyezi nevelésre a termelőhöz, biztosítja az állomány számára szükséges takarmányt, majd a nevelési idő végeztével a termelőtől elszállítja a vágóállatot, és a szerződésben meghatározottak szerinti bérnevelési díjról számlát fogad be a termelőtől. Fent említett állatállományhoz kapcsolódóan a kft. állami támogatást vesz igénybe, melynek tényleges összegéről hónapokkal később küldi meg az állami szerv a határozatot és így természetesen a megállapított összeget is. A kft. és a termelő között létrejött szerződés tartalmaz egy olyan bekezdést, miszerint: "Az állami támogatást a megrendelő veszi igénybe, melynek összege a folyósítás után a termelőt illeti meg..." Kérdésem: Milyen lehetőségei vannak X kft.-nek a támogatás összegének továbbadására?
2064. cikk / 4472 K+F tevékenység közvetlen költsége
Kérdés: A Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének t) pontja alapján a saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége a felmerülés adóévében csökkenti az adózás előtti eredményt. Amennyiben a társaság főtevékenysége kutatás-fejlesztési szolgáltatás más vállalkozások részére, akkor a mások számára, de saját tevékenységi körben végzett K+F közvetlen költségei levonhatók-e az adózás előtti eredményből? A szolgáltatást befogadó cég ezt a K+F költséget nyilvánvalóan nem vonhatja le az adózás előtti eredményéből, mert az nem saját tevékenység.
2065. cikk / 4472 Biztosítás pénzkivonással
Kérdés: Bizonytalan vagyok egy "befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítás" elszámolása tekintetében. Szerződő fél "A" kft., biztosított az ügyvezető, kedvezményezett az ügyvezető felesége. Miután a biztosítás befektetés jellegű, hozamot is ígérő, ezért követelésként számoltam el a biztosítóval szemben. Az ötvenoldalas kötvény elolvasása után elbizonytalanodtam, mert a kötvényben rögzítették, hogy rendszeres pénzkivonás vagy visszavásárlás esetén ehhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ilyen esetben viszont tudomásom szerint költségként kell elszámolni a biztosításra befizetett összeget. Mi a helyes elszámolása az ilyen "vegyes" jellegű biztosításnak?
2066. cikk / 4472 Munkáltatói támogatás lakáscélú felhasználásra
Kérdés: Társaságunk vissza nem térítendő munkáltatói támogatást és vállalati kamatmentes kölcsönt szeretne adni munkavállalójának. Kell-e a munkáltatónak vizsgálni (az adómentesség igazolása miatt), hogy a megszerezni (építés, vásárlás), felújítani kívánt ingatlanon kívül van-e más lakás- vagy üdülőtulajdon a munkavállaló nevén, illetve hogy a felújítani, építeni, vásárolni kívánt lakásba költözők, ott lakók száma és a szobaszám, illetve a beszerzési, építési költség megfelel-e a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben foglalt feltételeknek? Kik vehetők figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásakor együtt költözőként: házastárs, élettárs, gyermek (hány éves korig), egyéb családtag? A már ott lakó felnőtt gyermek figyelembe vehető-e pl. felújítás esetén, amennyiben oda van állandó lakcímre bejelentve?
1. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak adott vissza nem térítendő támogatás
1. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak adott vissza nem térítendő támogatás
2067. cikk / 4472 Tagi hozzájárulás továbbhárítása
Kérdés: A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek fizetett tagi hozzájárulás végfelhasználóra történő továbbhárítása része-e az értékesítés nettó árbevételének, és emiatt iparűzésiadó-köteles, vagy elszámolható egyéb bevételként?
2068. cikk / 4472 Euróban kapott pályázati támogatás
Kérdés: Alapítványunk uniós pályázati támogatás keretében fejlesztési támogatást kap euróban. Az alapítványnak csak forintszámlája van, a beérkezett összeget a pénzintézet értesítője alapján könyveljük a bank által jóváírt összegben. A támogatási összeg elszámolására ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint a kötelezettségeknél, azaz napi választott árfolyamon kell nyilvántartásba venni, és a különbözetet árfolyam-különbözetként elszámolni? A támogatási összeggel devizában kell elszámolni, az eszközök beszerzése, az értékcsökkenés elszámolása viszont forintban történik. A halasztott bevétel elszámolásakor is keletkezik árfolyam-különbözet? Párhuzamosan könyvelni kell devizában és forintban is minden tételt?
2069. cikk / 4472 Élelmiszer-felügyeleti díj elszámolása
Kérdés: Az élelmiszer-felügyeleti díjat hova kell könyvelni?
2070. cikk / 4472 Alapítvány támogatásának elszámolása
Kérdés: A kozmetikai krémeket értékesítő kft. úgy szeretne támogatni egy alapítványt, hogy minden megvásárolt termék árából 10 forintot juttatna az alapítványnak. A terméken ezt feltüntetnék. Milyen szerződés szükséges ehhez? Hogyan kell elszámolni? Milyen társaságiadó-vonzata van?
