4472 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Adott bónusz költségként való elszámolásának feltétele a befogadó nyilatkozata arról, hogy nem veszteséges e nélkül sem. Megfelelő-e a mérleg alátámasztásának az, ha letöltöm azt az e-beszámoló.hu oldalról?

Kérdés: Iskolánk pályázatai és szakmai programjai során külföldi pedagógusokat és tanulókat, valamint az iskolánk programjaiban részt vevő pedagógusokat, alkalmazottakat és tanulókat látnak vendégül, amelyben étel- és italfogyasztás is szerepel a programok zárásaként (pogácsa, üdítő, kávé, esetleges hidegtál, szendvics). A szakmai programok részeként a pályázati programok mellett különböző nevezésekhez kapcsolódó versenyek valósulnak meg. Mivel a 2012-es évtől megszűnt a költségvetési szervek reprezentációjára vonatkozó részleges adómentesség, szeretném megtudni, hogy a szakmai programokon a programban részt vevők által elfogyasztott étel-ital után keletkezik-e fizetési kötelezettsége az intézménynek, és ha igen, ki után és milyen mértékben?

Kérdés: Egy kft.-nek két természetes személy tagja van: "A" és "B". "A" nyugdíjas, és nem vesz részt a társaság működtetésében (erre az alapító okirat sem kötelezi), nem ügyvezető, nem munkáltató, és nem képviseli a céget. "B" társasági jogi viszonyban áll a kft.-nél, ténylegesen közreműködik (minden munkát ő végez, alkalmazott nincs), ügyvezető, munkáltató és képviseletre jogosult. "B" tag kifizető (kft.) képviseletében kirendelheti-e saját magát jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazásra, tehát jogosult-e kiküldetési rendelvény kiállítására saját magával szemben? "B" aláírhatja-e a kiküldetési rendelvényt kifizetői (kiküldő) és magánszemély (kiküldött) oldalról is egyidejűleg, hogy a kft. megtérítse részére a saját gépkocsival a kft. működtetése érdekében megtett utak költségeit?

Kérdés: A praxishitelt az orvos-bt. átvállalta. Elszámolhatja-e költségként a kamatot és az árfolyamveszteséget, mint a vállalkozás érdekében felmerült költséget? Köteles-e ezeket áthárítani az orvos tagra, akinek semmi személyes külön előnye nem származik abból, hogy a praxist nem ő fizette ki, hanem a bt.-je? Ő tartozik most a bt.-nek a praxis árával. A bt. viszont hasznot húz abból, hogy praxis­joggal rendelkező orvosa van, aki nélkül nem is működhetne.

Kérdés: Cégünk karosszériajavítással is foglalkozik. Ha a céges autóinkat saját magunk javítjuk, hogyan kell ezt kezelni? Normál esetben cégünk az ügyfél nevére állít ki számlát, amelyhez tartozik egy fizetési megoszlás. Ez utóbbin vezetjük le, hogy az adott biztosítótól mennyit várunk, illetve az ügyfél mennyit fizet részünkre. Ha a saját autóinkat javítjuk, akkor egy elszámolást (belső számlát) küldünk a biztosítónak, a kapcsolódó fizetési megoszláson vezetjük le, hogy mennyi az önrész, avulás, esetleg áfa. Amikor megérkezik a biztosító térítése, azt kapott kártérítésként könyveljük, az elszámolást nem könyveljük. Helyesen járunk el? A javításhoz beszerzett alkatrész áfáját levonásba helyezhetjük?

Kérdés: A megbízó az adózót – megbízási szerződéssel – megbízza, hogy az ügyfélkörébe tartozó saját ügyfeleinek átadja a megbízó elérhetőségét, ajánlja a megbízót, ha azok nála pénzügyi, biztosítási szolgáltatás iránt érdeklődnek. Ezért a megbízó megbízási díjat fizet. Amennyiben az adózó közreműködésével létrejött szerződést úgy szüntetik meg, hogy a megbízóval szemben annak üzleti partnerei jutalék-visszaírást alkalmaznak, a visszaírt jutalékot a megbízó jogosult az adózóval szemben érvényesíteni. A fentiek szerinti ügylet során felmerült költségek elszámolhatók-e a közvetített szolgáltatások értékeként?

Kérdés: Az adózó mint megbízó megbízási szerződést köt, amelyben megbízza megbízottját, hogy megbízási díj ellenében (amelynek a mértéke az átadott ügyfelek szerződési értékének meghatározott százaléka), részére közvetítési tevékenységet végezzen, a megbízott vállalja, hogy az adózó megbízó tevékenységéhez szükséges üzleti partnereket közvetíti. A megbízott ajánlási és közreműködési díjat számláz. Az adózó az iparűzésiadó-bevallásban ezen költségeket közvetített szolgáltatások értékeként szerepelteti. Szerintünk helytelenül.

Kérdés: Az építőipari társaság a vállalását úgy teljesíti, hogy minden munkafázisra alvállalkozókat vesz igénybe. A munka elvégzéséhez szükséges anyagokat a társaság szerzi be. Év végén vannak olyan tételek (alvállalkozói díjak, anyagok, egyéb szolgáltatások), amelyeket csak a következő évben tud a megrendelő felé számlázni. A tovább nem hárított költségeket befejezetlen termelésként kell készletre venni? Vagy anyagként, közvetített szolgáltatásként kell azokat kimutatni?

Kérdés: Két gazdasági társaság társasházi tulajdonnal rendelkezett. A társasházi tulajdont megszüntették, az épületet lebontották. Helyére közös építési engedéllyel új társasház épült. A létrehozandó társasházban az "A" társaság végezte a beruházást saját költségén, a "B" társaság az építési telekkel vett részt. A "B" társaság által átadott telekrész értéke megegyezik az "A" társaságtól kapott tulajdoni hányad értékével. Milyen bizonylatkiállítási kötelezettsége van a társaságoknak? Megteheti-e "B" társaság, hogy a nyilvántartott telekértéket átvezeti a tulajdoni hányad főkönyvi számlára? Ebben az esetben milyen adózási és illetékvonzatok merülnek fel? Értelmezhetik-e ezt a társaságok úgy, hogy "B" társaság ingyenes átadás jogcímen tulajdoni hányadot ad át, míg "A" társaság ingyenes átadás címen tulajdoni hányadot ad a létrehozandó felépítményből? Ebben az esetben milyen illeték­kötelezettség terheli a társaságokat?

Kérdés: A vállalkozás külföldi piacra szállít gépalkatrészt. A gyártáshoz tervrajzot biztosít, annak alapján egy magyar vállalkozás legyártja, egy másik kft. felületkezeli, és az így készre gyártott terméket a vállalkozás szállítja a megrendelőhöz. Mivel a megrendelő vállalkozás sem anyagot, sem egyéb szolgáltatást nem ad a termékhez, ott a fenti termék minden munkáját áruként könyvelik. Helyesen járnak el?