2000 talált cikk a könyvelés kifejezésre

Kérdés: Nagykereskedelmi cégnél a kimenő átutalásos számlák egy részét a partnerek úgy fizetik ki, hogy a pénztáros generál egy hárompéldányos bevételi pénztárbizonylatot, amelybe beilleszti a kereskedelmi rendszerből azokat a lejárt fizetési határidejű számlákat, amelyeket a partnerrel megbeszélve, szeretnénk, ha kiegyenlítene, hogy továbbra is tudjon tőlünk vásárolni. A bevételi pénztárbizonylaton a nyomtatás dátuma szerepel, például 2008. 09. 17. Az országos területi képviselők ezekkel a bizonylatokkal felkeresik az ügyfelet, aki kifizeti a tartozását, és aláírja a bizonylatot, megkapja a nyugta-nyomtatványrészt. A képviselő ezt visszahozza, és akkor kerül át a pénztárba, előfordulhat, hogy több héttel később. Hogyan oldjuk meg, hogy szabályos legyen az elszámolás és a nyilvántartás?

Kérdés: Kft. helyi önkormányzattól befektetésösztönzési rendelet alapján, munkahelyteremtő beruházás céljából megvalósult ingatlanvásárlása során egyszeri, majdnem 50%-os mértékű támogatást kapott. A támogatás állami támogatásnak minősül (egyéb nem pénzbeli juttatás, kedvezményes feltételek mellett történő ingatlanvásárlás). Kérdésünk: az ingatlanvásárlás és az amortizáció számviteli elszámolása, a támogatás könyvelése hogyan történik?

Kérdés: Cégünk könyveiben kártérítés-követeléseket mutat ki, amelyek befolyására szinte semmi esély nincs. További költségeket nem kívánunk rá fordítani, ezért úgy döntöttünk, hogy kivezetjük a könyveinkből. Elengedett követelésként kell kivezetni? Milyen további adóvonzata van? Kell-e hivatalosan értesítenem a másik felet?

Kérdés: A szövetkezetből közgyűlési határozat alapján kiválás történik. A kiválást megelőzően felértékelik a vagyont, amelyet könyvvizsgáló ellenjegyez. Az átértékelt ingatlanok könyvelése: T 127 – K 417. A kiválás során a tagok a közösségi alapot és annak fedezetét képező felértékelt ingatlanokat kívánják a szövetkezetből kivinni egy másik szövetkezetbe, amelyhez a közgyűlés hozzájárul: T 882 – K 127, T 417 – K 982 és T 414 – K 412. Helyesek a könyvelési tételek?

Kérdés: Mi számít hiteles számlamásolatnak? Ha egy számla elveszik (pl. postán elkeveredik), és a számlakibocsátó fénymásolja a nála nyilvántartott számlát, és azt cégszerű aláírással ellátva ráírja, hogy a számla az eredetivel mindenben megegyező másolat, akkor ez a bizonylat a számla befogadójánál megfelel az Áfa-tv. 127. §-ának (adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételei)? Egyáltalán mi a teendő, ha egy számla elveszik?

Kérdés: Cégünk uniós támogatást kapott, amelyről a határozatot az MVH megküldte. A határozatban megállapított összeget kell-e könyvelni és hogyan? Ha a beruházás megvalósult, utána mit kell könyvelnem?

Kérdés: Társaságunk ingatlan bérbeadására bérleti szerződést kötött a bérlővel. A bérlő 3 havi bérleti díjnak megfelelő összeget biztosítékként átutal társaságunk elkülönített bankszámlájára. A pénz beérkezésekor kell-e erről számlát kiállítani, illetve hogyan kell ezt a könyveinkben szerepeltetni?

Kérdés: Számlával egy tekintet alá eső okiratot cégünk 3 esetben készít: – ha meghiúsult a vásárlás (sztornó), – ha téves áru vagy ár számlázása történt, – ha a vevő nem a számára megfelelő árut vett, vagy problémája van az áruval, és azt mi visszavásároljuk. A számlával egy tekintet alá eső okiraton ugyan nem kell feltüntetni a teljesítés időpontját, de a számlázóprogramunk feltünteti, helyesbítéskor az eredeti vásárlás teljesítési időpontját hozza fel. Problémám a könyvelésnél akkor van, ha az eredeti teljesítési időpont az előző hónapban van. Például, ha a 2008. 07. 10. napi teljesítésű számlát 2008. 08. 15-én módosítom. Az árbevétel módosítását 2008. 07. 10. napjával könyvelem. A vevő a helyesbítő számlát 2008. 08. 19-én veszi kézhez, ezen dátummal könyvelem az áfát (negatív előjelű számlahelyesbítés esetén). Ha pozitív előjelű a számlahelyesbítés, akkor azt az eredeti teljesítés időpontjára könyvelem, az áfát önellenőrzéssel helyesbítem. Helyesen gondolom? Visszavásárlás esetén is így kell eljárnom?

Kérdés: Termékértékesítéssel foglalkozunk. Vevőinkkel nincs írásos szerződésünk és megállapodásunk sem. A legtöbb esetben a vásárláskor számlát készítünk. Előfordul, hogy a számla készítése technikai okokból elmarad. Ez esetben szállítólevél készül a teljesítéskor. Ezt követően 15 napon belül vevőnként elkészítjük a számlát, amelyhez 3-4 szállítólevél is tartozhat. Helyesen járunk el akkor, ha a számla teljesítési időpontja megegyezik a fizetési határidővel?

Kérdés: Társaságunk terméket importál Kínából, amelyet Hamburgban vonnak vámkezelés alá, Magyarországon közösségi beszerzésként megfizeti utána az áfát. A kínai cég számlája 2007. 12. 05-én kelt, de az áru 2008. 01. 04-én lett vámkezelve, Magyarországra viszont csak 2008. 01. 07-én érkezett meg. Milyen időponttal kell a kínai partner számláját könyvelni?