2000 talált cikk a könyvelés kifejezésre

Kérdés: A kft. az év végén a devizás pénzeszközeit, követeléseit, kötelezettségeit a december 31-i MNB-árfolyamon értékeli. Amennyiben a devizás eszközök és kötelezettségek összevont árfolyam-különbözete jelentős, akkor a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között számolja el a különbözetet. A következő évben a nyitást követően az előző évben elszámolt árfolyam-különbözetet visszavezeti. Helyes ez a gyakorlat? A követelések és kötelezettségek vonatkozásában ennek nincs az eredményre gyakorolt hatása. A devizás pénzügyi eszközöknél összességében nincs az eredményre gyakorolt hatása, de az eredménykategóriákban már igen. A felmerült költségek devizában történő kiegyenlítése esetén az eredmény az üzemi eredményben jelenik meg, míg nem költségtételek esetében a pénzügyi műveletek eredményében.

Kérdés: Egyik ügyfelünk (női szabó egyéni vállalkozó) néhány hónapja divatáruüzletet nyitott. Az üzletben a vásárolt készleteken kívül saját termelésű készleteket is értékesítenek. A saját előállítású ruhákat az egyéni vállalkozó leszámlázza a saját üzletének, és a könyvelésben ugyanúgy árubeszerzésként könyveljük le, mint az értékesítési céllal vásárolt egyéb árukat. Az egyéni vállalkozó olyan áron számlázza le a terméket az üzletének, mintha azt a terméket kereskedőnek adta volna el. – Megfelel-e az itt leírt gyakorlat a törvényi előírásoknak? – Az év végi leltározáskor a saját termelésű árukat milyen áron kell értékelni? – Az Szja-tv. szerint "a saját termelésű készletet előállítási áron – az anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt együttes összegében – kell szerepeltetni." Kérdésünk az, hogy az alkalmazottak által végzett munka mások által végzett munkának minősül-e, vagy ebbe a fogalomba csak az alvállalkozók által végzett munka tartozik? – Az iparűzési adó alapjának meghatározásakor az eladott saját termelésű készletek értéke ELÁBÉ-ként figyelembe vehető-e? Kell-e külön nyilvántartást vezetni a vásárolt és a saját előállítású készletekről?

Kérdés: Kereskedelemmel foglalkozó családi kft. iratait saját lakásukban őrzik. A könyvelést a feleség, a honlapkészítést a férj végzi szintén az otthonukban. Céges autójuk is otthonuk előtt parkol a drága belvárosi székhely helyett. Elszámolhatják-e lakásukban felmerülő internet-, telefonköltségeiket, melyekre cégesen fizettek elő? Tiltja-e törvény, hogy céges autójuk nem a székhelyen parkol? Elszámolhatják-e az onnan kiinduló utakat?

Kérdés: Ha egy cég harmadik országból vásárol árut, de az Magyarországra nem érkezik meg, hanem az EU más tagországába, és ott kerül értékesítésre, akkor milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni és milyen igazolásokkal kell rendelkezni? Ha ez az áru részben Magyarországra kerül és itt értékesítik, akkor milyen könyvelési tételek vonatkoznak rá, és milyen igazolással kell rendelkeznie? Ha az uniós országban adószámot kell kérni, akkor mit kell könyvelni ott és idehaza? Számlázhat-e a magyar cég itthonról exportként az Unióba úgy, hogy az áru nem érkezik be az országba?

Kérdés: A víziközmű-társulat 2007-ben alakult, közel 6000 érdekeltségi egységgel. Egy érdekeltségi egységre eső befizetés vízellátásra 350 E Ft, csatornaberuházás esetén 150 E Ft. Ennek a megfizetésére 3 választási lehetőség van: két év alatt készpénzzel, 10 év alatt hitelfelvétel útján, vagy a lakás-takarékpénztárba való belépéssel. Ez utóbbi esetben a társulathoz csak kamatot és működési költséget fizetnek a tagok, 75 hónapon keresztül a lakás-takarékpénztárhoz törlesztést fizetnek, majd a lejáratkor a társulat a hitellel fedezett tőkét egy összegben kapja meg. Társulatunk analitikus nyilvántartást vezet, amelyben a törlesztőrészletek előre feltüntetésre kerültek. A víziközmű-beruházás kivitelezési számlái ISPA/KA támogatás igénybevétele mellett az önkormányzathoz mint beruházóhoz kerülnek. A kifizetéshez a társulat az érdekeltségi hozzájárulást és a felvett hitel összegét az önkormányzathoz utalja át. A társulat csak a működésével kapcsolatos költségeket fizeti ki. A társulat nem bevételszerző tevékenységre alakult. Kérdéseink: a) A kivetett érdekeltségi hozzájárulást teljes összegében nyilván kell-e tartani a főkönyvi könyvelésben, vagy csak a ténylegesen befolyt összeget? b) A hitelkamaton felül felmerült költségeink is beruházási költségnek minősülnek? c) Ha átadjuk a költségeket az önkormányzatnak, azt számlázni kell? d) Ha a működési költségek nem beruházási költségek, akkor rendkívüli bevétel átvezetésével ellentételezhető? e) Ha követelésként kimutatjuk az érdekeltségi hozzájárulást, kell-e értékvesztést elszámolni? f) Az önkormányzathoz át nem utalt, befolyt érdekeltségi hozzájárulást nyereségként kell kimutatni?

Kérdés: Az 53/2007. FVM rendelet szerint igénybe vett állat-egészségügyi szolgáltatás és támogatás helyes könyvelése felől érdeklődöm (figyelembe véve, hogy csak az áfa kerül kifizetésre, illetve visszaigénylésre) az állattartó oldaláról.

Kérdés: Az 1 és 2 forintosok megszüntetésével kapcsolatban szeretném tudni, hogy csak a készpénzes forgalomra vonatkozik? Ha készpénzes számlát állítok ki, akkor a végén kerekíteni kell a számlát, és a számla végösszege csak 5-re, illetve nullára végződhet? Ha az ügyfélnek átutalásos számlát állítok ki, és utóbb mégis készpénzzel fizet, akkor hogyan kell eljárnom, ha az átutalási számlákban nem kerekítek?

Kérdés: Kereskedelmi vállalkozásoknál pénztárgép használatakor a pénztárgépszalag mellé kötelező-e hozzátűzni a nyomtatványboltokban vásárolható pénztárjelentést, és azt értelemszerűen vezetni? Ha jogszabály írja elő, kérem, írják meg, hogy melyik!

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá 2007-ben bejelentkezett kettős könyvvitelt vezető társaság a 2006. évi adózott eredmény elfogadásakor osztalékfizetésről döntött. Az osztalékot 2007-ben nem fizették ki. Így a jóváhagyott osztalék a kötelezettségek között szerepel. Lehetséges-e, hogy a 2007. évi beszámoló után, a 2007. év már evázott eredményeként az a tagok között adómentesen felosztásra kerüljön, amennyiben még a 2007. évi eredmény elfogadása előtt a tagok lemondanak az előírt osztalékról?

Kérdés: 2003. évi szállítói tartozást, ha fizetési felszólítást nem alkalmaztak, hány év után lehet kivezetni a szállítói állományból? Az azt terhelő áfát hogyan kell a nyilvántartásban rendezni?