4821 talált állásfoglalás a kötelezettség kifejezésre

Kérdés: Az osztalékfizetés kijelölt napján kötelező-e a kft. minden tagjának az osztalékot ténylegesen kifizetni? Megoldható ez akár több hónap alatt is? Mi történik, ha az egyik tag visszautasítja a pénz átvételét az adott napon, a többségi tulajdonos viszont mindenképpen fel akarja venni?

Kérdés: Cégünk szállodát is üzemeltet, amelynek a recepcióján pénzváltási tevékenységet is végzünk. A szükséges engedélyekkel, pénzintézeti felügyelettel rendelkezünk. A bank elkülönítetten HUF-ellátmányt biztosít a valutaváltás céljára, amelyet hetente elszámolunk. A váltásból adódó árfolyam-különbözet a házipénztárba befizetésre kerül. Mi a helyes számviteli elszámolása ennek a tevékenységnek?

Kérdés: A cég 2017-ben fejlesztési tartalékot képzett, amelyet azóta a lekötött tartalékban nyilvántart. A beruházás a 2018. évben kezdődött, és 2019-ben befejeződött. Erre a beruházásra szeretnénk a fejlesztési tartalékot feloldani. A beruházás összege meghaladja a lekötött tartalék összegét. A fejlesztési tartalék egészét feloldhatjuk 2019-ben?

Kérdés: Társaságunknál 2019. január 1-jétől bevezetésre került az egycélú utalványok kibocsátása, amelyek érvényessége az értékesítéstől számított egy év. Hogyan történjen a lejárt, be nem váltott utalványok számviteli elszámolása? Szükséges-e a lejárt, be nem váltott utalványok kivezetésekor mind a beszerzésükhöz, mind az értékesítésükhöz kapcsolódóan áfakorrekciót végezni? A 2019. január 1-je előtt kibocsátott, lejárt, be nem váltott utalványok elszámolásában történt-e változás?

Kérdés: Magánszemély 2017. évben üzletrészt örökölt, 16,67%-os tulajdoni részben, 500 E Ft névértéken. A hagyatéki végzésben az üzletrész névértéken került megállapításra, a piaci értéket nem határozták meg. Az öröklés előtti utolsó közzétett és elfogadott beszámoló a 2016. évi beszámoló, amelyben a saját tőke összege: 30.082 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft. Ezt az üzletrészt az új tulajdonostól (az örököstől) a kft. – mint saját üzletrészt – megvásárolta 11.500 E Ft értékben. Mi lesz a szerzési érték, a piaci érték, az adóköteles jövedelem összege, kinek, hogyan kell adóznia? A kft. 2018. évi beszámolója mérlegében a saját tőke összege: 43.975 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft, a magánszemély üzletrészének a névértéke 500 E Ft.

Kérdés: A Számviteli Levelek egy korábbi számában azt írják: A veszteség miatti tőkeleszállítás közvetlenül nem érinti a tagok befektetésének értékét. A mérlegfordulónapi értékelés során azonban előfordulhat, hogy a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél az Szt. 54. §-a szerinti értékvesztést kell elszámolni. Ez az állásfoglalás az Szt. jelenleg hatályos előírásai szerint is érvényes? Ha igen, mi indokolja a tőkekivonással történő tőkeleszállítástól való megkülönböztetést? Véleményem szerint a veszteség miatti tőkeleszállításnál is célszerű lenne a részesedések értékét véglegesen és nem értékvesztéssel csökkenteni, mivel a részesedés szerinti vállalkozás jegyzett tőkéje ebben az esetben is véglegesen csökken. Mivel a leszállítás veszteségrendezésre történik, itt nem lenne kapott ellenérték, és a teljes összeg a pénzügyi műveletek veszteségeként jelenne meg.

Kérdés: Építőipari vállalkozás új társasházat épít. A vevőkkel való megállapodás alapján részszámlákat állít ki az elvégzett munkákról. A lakások átadására csak 2020-ban kerül sor. Az anyagbeszerzés számláit készletre vettük, a vevők felé kiállított részszámlákat bevételként könyveltük. A bevétellel szemben a 2. számlaosztályból átvezethetők az anyagszámlák, csökkenthető-e az eredmény, annak ellenére, hogy az átadás csak 2020-ban lesz?

Kérdés: "A" társaság megvásárolt egy ingatlanügyletből származó követelést, amelynek árát az engedményező "B" társaság részére még nem fizette meg. (Egyéb kötelezettségként tartja nyilván "A" cég a könyveiben.) A "B" cég kölcsönmegállapodást kötött "A" céggel, amely szerint a fenti követeléssel egyező összegben kölcsönt ad, de azt nem folyósítja pénzügyileg, hanem a Ptk. 6:49. §-ában leírtak szerint beszámítással nyújtja. A kölcsönszerződésben szereplő beszámítás alapján "A" cég könyveiben az egyéb kötelezettség átkönyvelhető kölcsönkötelezettséggé?

Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel fő tevékenységként foglalkozó vezérképviselet (importőr) nyereményjátékot hirdet. A nyereményjáték lényege, hogy egy adott időszakban új autóra adásvételi szerződést kötött ügyfelek közül egy szerencsés magánszemély visszakapja a megrendelt autója vételárának 50%-át. Az árkedvezmény a magánszemély részére oly módon kerül átadásra, hogy a vezérképviselet a márkakereskedő részére, a márkakereskedő pedig (egyező összegben) a magánszemély részére adja át az árkedvezményt. Az előbbi konstrukcióval kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel mind a márkakereskedő, mind az importőr szempontjából:
1. Keletkezik-e valamilyen adókötelezettsége a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az 50% mértékű árkedvezmény után?
2. Alkalmazható-e a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglalt adómentességi jogcím?
3. A visszatérítést egyéb ráfordításként vagy árbevétel-csökkentő tételként kell könyvelni?

Kérdés: Cégünk nincs rákötve a vezetékesvíz-hálózatra, kizárólag fúrt kúttal rendelkezik. Az ivóvíz biztosítása a dolgozók részére ballonos vízzel és szikvízzel történik. A ballonos víz és a szikvíz után van-e a vállalkozásnak szja- és szochofizetési kötelezettsége, illetve a beszerzést terhelő előzetes áfa levonható-e?