4821 talált állásfoglalás a kötelezettség kifejezésre

Kérdés: A cég előző években jóváhagyott osztalékot fedezet hiányában nem tudott kifizetni. A tulajdonosok a tárgyévben szeretnék végelszámolással megszüntetni a céget. Milyen módon tehetik ezt meg? Van-e lehetőségük "negatív osztalék" jóváhagyására?

Kérdés: 2019-től az egycélú utalvány értékesítésekor áfafizetési kötelezettség keletkezik. Számlát vagy nyugtát kell kiállítani? Mivel a vevő nem kért számlát, a pénztárgép 27%-os gyűjtőjében rögzítjük az utalvány ellenértékét, amely az áfát is tartalmazza, és átadjuk a pénztárgépes nyugtát. (Ha az utalvány értéke 10.000 Ft, akkor a fizetendő áfa: 2126 Ft, rövid lejáratú kötelezettség: 7874 forint.) Az utalványbeváltás bizonylatolásával és kontírozásával van problémám. Milyen bizonylatot állítsunk ki, és milyen összegről? Beváltáskor már nincs áfafizetési kötelezettség. Megfelelő-e, ha átvételi elismervényt állítunk ki 10.000 forintról? Ez lenne a számviteli elszámolás bizonylata a rövid lejáratú kötelezettségről és az árbevétel elszámolásáról 7874 forint összegben? De az átvételi bizonylat 10.000 forintról szól, ez zavaró tényező! Ha az elgondolásom nem megfelelő, akkor mi a jó megoldás?

Kérdés: Kérjük, szíveskedjenek bemutatni az iparűzési adó könyvelését példán keresztül, évszámokkal! Mit, milyen dátummal kell elszámolni: 2017-es bevallásban kivetett előlegek, 2018. évi befizetések (keresztfélév megzavar), 2018. 12. 20-i feltöltés és 2018. évi bevallás összege.

Kérdés: A kft.-ben az ügyvezető halála miatt új ügyvezető tulajdonos lesz. A tevékenységet a kft. nem folytatja tovább. A kft.-ben lévő épület után az áfát visszaigényelte, de most a fizetési időszak hátralévő részére jutó áfaösszeget be kell fizetni. Hogyan kell ezt könyvelni? Az áfa átutalásához nincs elegendő pénz. Járható út-e, hogy az új tulajdonos jegyzett tőkét emel, kifizeti a kft. tartozásait, és utána határozza el a végelszámolást?

Kérdés: Társaságunk a 2018. év értékelése alapján úgy döntött, hogy jutalomban részesíti a munkavállalókat. A munkaértékelés név szerint megtörtént, a taggyűlésen elfogadták. A munkabért és járulékait: 19,5% szociális hozzájárulási adót, 1,5% szakképzési hozzájárulást költségként és passzív időbeli elhatárolásként elszámoltuk a 2018. évre. A nyugdíjas munkavállalók részére a járulékokat nem számoltuk fel. A jutalmak kifizetése 2019 júliusában lesz, amikor 19,5% helyett 17,5% szociális hozzájárulási adót kell bevallani és megfizetni a nem nyugdíjas munkavállalók után. Hogyan kell elszámolni a jogszabályi változás miatt keletkező szociális hozzájárulási adó 2%-os megtakarítását?

Kérdés: A 1056/2016. (II. 16.) Korm. határozat alapján az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból MAHOP-2.5 kódszámú, "A környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra fejlesztésének előmozdítása" megnevezésű pályázattal elnyert támogatás az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a tőketartalék javára elszámolt támogatásnak minősül?

Kérdés: Ügyfélkörünkbe tartozó vállalkozások több hrsz. alatt bejegyzett ingatlantömbben rekonstrukciós beruházást folytatnak. A tulajdonukban lévő ingatlanrészben a bérlők üzlethelyiségeket üzemeltetnek, amelyeket a felújítás miatt át kell költöztetni az ingatlan más tulajdonában lévő részébe (bérleti szerződést kötöttek), majd a bérlők igényei szerint átalakításokat is végeztek a bérbe vett területen. Az átköltöztetés után a beruházók a bérleti díj egy részét továbbszámlázzák a bérlőik felé. A bérelt ingatlanon végzett átalakítások értékét idegen ingatlanon végzett beruházásként kell aktiválni, majd a bérleti szerződés megszűnése után a könyvekből ki kell vezetni? Az üzlethelyiségek átköltöztetése miatt felmerült, nem továbbszámlázott bérleti díj az alapberuházás bekerülési értékét növelő tétel? A bérlők felújítás miatti bevételkiesésének megtérítése része a bekerülési értéknek, vagy költségként, ráfordításként könyvelendő? Az épület közös tulajdonban lévő részein végzett helyreállítási költségek teljes egészében, vagy a tulajdoni hányad arányában számolhatók el a beruházás részeként? Mivel a beruházó cégek beolvadással történő átalakulása 2019. 04. 30-án megtörtént, kérjük, szíveskedjenek kérdéseinkre rövid határidőn belül válaszolni.

Kérdés: GINOP K+F támogatás személyi jellegű költségek fedezetére: Az előleget 2018-ban kötelezettségként könyveltem, az elszámolás 2019-ben történik meg. A pályázatból megtérülő költségeket átkönyveltem az 1-es számlaosztályba. Az elszámolás megtörténtekor visszavezetem, és ezzel szemben oldom az elhatárolt bevételt, a 2019. évi költségekkel szemben egyéb bevételként könyvelem. A 2018. évi eredmény miatt jártam így el. Helyes ez a megoldás?

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbenső mérleg készítésének a kötelezettségét?

Kérdés: A 2018. évi főkönyvi kivonatban a szállítói számlák egyenlege sok esetben tartozik egyenleget mutatott. Később az is kiderült, hogy a 2018. évet megelőző évek főkönyvi számlái is hasonlóan rendre Tartozik egyenleget mutattak. A partnerek egy része már megszűnt jogutód nélkül. Mit lehet tenni? Hogyan lehet ezt 2019-ben rendezni?